Együttműködések

Budapest Építészeti Nívódíja 2025

Budapest Főváros Önkormányzatának javaslattételi pályázati felhívása Budapest Építészeti Nívódíjának 2025. évi odaítélése céljából, Budapest építészeti arculatát vagy egy városrész használatát, megjelenését javító alkotások elismerésére. Az elismerés pénzjutalommal...

bővebben

Kezdőlap 5 Reálértelmiség 5 Tüdős Tibor 1934 – 2025

Tüdős Tibor 1934 – 2025

jún 19, 2025 | Reálértelmiség

Májusban nagy veszteség érte mérnöki kamaránkat, egyik legrégebbi tagunk hosszú, méltósággal viselt betegségben elhunyt.

 

 

Tibor harmadik generációs mérnökként Budapesten született. 1957-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Villamos művek szakán. A tanszéken dr. Verebély László irányítása mellett folytatott tudományos diákköri tevékenységet. Első munkaköre az Erősáramú Gyártmányfejlesztési Intézet (későbbi VBKMFI) Hőtechnikai osztályán ipari hőfejlesztő berendezések tervezése volt. Publikációi 1960 óta jelentek meg, a hazai Hőtechnikai Konferenciákon rendszeres előadó volt, 1968-ban Brightonban, 1972-ben pedig Varsóban számolt be eredményeiről. A VBKM-nél a feladatai összefüggtek a hőtechnikai berendezések hazai és nemzetközi biztonsági előírásaival, szabványaival, ezért bekapcsolódott a szabványosítási munkákba. A Magyar Szabványügyi Hivatal képviseletében 1968-1972 között részt vett a CEE villamos készülékekre vonatkozó előírásokat kidolgozó nemzetközi bizottság ülésszakjain.

1973-ban négyhónapos ösztöndíjjal Hollandiában végzett laboratóriumi méréseket ellenállásfűtésű kemencék szabályozásával kapcsolatban. A VBKMFI-nél témafelelőse és egyik tervezője volt a nagy sikerű, az Elekthermax gyár által sorozatban gyártott hőtárlós kályha családnak. 1978-1984. között a Villamosipari Kutatóintézetben az Elem- és Áramkörtechnológiai Osztályon tudományos főmunkatársként dolgozott. A hőtároló kályhák időjárásfüggő elektronikus feltöltés-vezérlésére kidolgozott rendszerükre a munkatársaival szolgálati szabadalmat kaptak. 1985-től a Villanyszerelőipari Vállaltnál (VIV) fejlesztési főmunkatársként kis-és középfeszültségű kapcsolóberendezések korszerűsítésével foglalkozott, gyakran külföldi cégekkel való együttműködéssel. A VIV privatizációja érdekében részt vett a különböző érdeklődőkkel való tárgyalásokban, amely 1991-ben végül a Siemens tulajdonába került.

Tibor 1991. óta a Magyar Energetikai Tásaságnak, 1992-94 között pedig a Vértesi Erőmű Rt. igazgatóságának volt tagja. 1996-ban ment nyugdíjba, azonban azóta is aktív maradt. 1997-ben alapító tagja volt az egyesülési törvény változásának köszönhetően újjászervezett Magyar Mérnöki Kamarának, azon belül 1998-tól a Hő- és Villamos Energetikai Tagozatnak, melynek szakosztály vezetője volt több cikluson keresztül. Részt vett az első Mesteriskola szervezésében, melynek igen jó visszhangja volt, a résztvevők használható ismeretekre tettek szert. A tagozatban legfőbb működési területe a szabványokkal volt kapcsolatos. 2014-ben Gábor András tagozatvezető, az MMK éves beszámolójába írt Energetikai Tagozati fejezetben külön dícsérőleg emelte ki az MSZ EN 50522 „1 kV-nál nagyobb váltakozó feszültségű erősáramú létesítmények földelése” szabvány fordításának lektorálását. Az ezen a területen dolgozó MSZT MUBI-nak napjainkig tagja volt.

Tibor 1955 óta vett részt a Magyar Elektrotechnikai Egyesület munkájában. A hazai munkabizottságok mellett 1969-1980 között az UIE (Nemzetközi Villamos Hőtechnikai Unió) automatizálási bizottságában dolgozott az Egyesület képviseletében. A MEE Országos Elnökségének 1990-ig tagja, a Villamos Hőtechnikai Szakbizottságnak megszűnéséig alelnöke. 1990-ben az Egyesületi Tanács tagjává választották. 1992-1994 között a MEE Intézőbizottságában tevékenykedett. Munkájáért 1993-ban Bláthy-díjban részesült. 1994-1997. között az Etikai Bizottság tagja, ezután 2000-ig a póttagja volt.

Halálával egy nagyon jó szakembert, lelkes túrázót és kerékpárost, közvetlen, segítőkész kollégát vesztettünk. Emlékét tovább őrizzük.

Szőllőssy Gábor

Elnök

Kategóriák