Kamarai hírek

Orvostechnika és üzemeltetés szakmai nap

A Magyar Mérnöki Kamara Egészségügyi Műszaki Tagozata „Orvostechnika és üzemeltetés” címmel október 16-án szakmai napot rendez. A konferencián a szakemberek a műtők biztonsági kérdéseit tárgyaljak majd, ismertetve a legújabb műszaki megoldásokat.   A...

bővebben

Reálértelmiség

Rákanyarodtak a Nagykörútra

Mérföldkőhöz érkezett a Nagykörút teljes megújítása és ezáltal az élhetőbb Budapest megteremtése: a fővárosnak dedikált 50 milliárd forintnyi EU-s támogatásból a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére fordítható 6 milliárd forint megérkezett. A Budapesti...

bővebben

Reálértelmiség

Műegyetemi innovációk az űrben

A BME a Magyar Innovációs Hét keretében az utóbbi egy év legjelentősebb kutatás-fejlesztési eredményei közül mutat be egyet-egyet két kutatója (Balogh-Weiser Diána egyetemi docens, a Szerves Kémia és Technológia Tanszék és az egyetem innovációs partnere, a...

bővebben

Kezdőlap 5 Kamarai hírek 5 Magyarországon az épületek felújításának fő célja: a kedvezőbb energetikai állapot elérése, a nemzetközi tapasztalatok felhasználásával

Magyarországon az épületek felújításának fő célja: a kedvezőbb energetikai állapot elérése, a nemzetközi tapasztalatok felhasználásával

jún 5, 2024 | Kamarai hírek

A módszertani notifikációhoz a Bizottság számára irányadó az épületek felújításáról szóló BIZOTTSÁG (EU) 2019/786 számú ajánlása. A tagállamoknak az átfogó szabványok nemzeti mellékletei alapján kell ismertetniük nemzeti számítási módszerüket. Különösen, ahol eltérés van a szabványtól, ott fontos a kitöltött A. melléklet

A Bizottság jelenleg azt várja, hogy nemzeti adatlap formájában Magyarország tegye közzé a kitöltött A. mellékleteket (az irányelv 1. mellékletben jelölt szabványok mellékleteit).

A vonatkozó rész:
3.3.2.   Átültetési intézkedések és ajánlások
Az I. mellékletnek megfelelően „A tagállamoknak az átfogó szabványok nemzeti mellékletei alapján kell ismertetniük nemzeti számítási módszerüket.” A tagállamoknak legkésőbb az átül-tetési határidőig, vagyis 2020. március 10-ig eleget kell tenniük ennek a követelménynek (171).

A tagállamoknak számos lehetőségük van az e kötelezettségnek való megfelelés bejelentésére. Az egyik egyértelmű lehetőség, ha továbbítják az átfogó szabványok kitöltött mellékleteit, amikor hivatalosan értesítik a Bizottságot az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvet átültető nemzeti intézkedéseikről.
Az átláthatóság elősegítése és az összehasonlíthatóság javítása érdekében ajánlott, hogy a tagállamok nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék a számítási módszertanuk leírását, például töltsék fel a kitöltött sablonokat egy honlapra vagy csatolják őket a helyi építési szabályzatukhoz stb. Ilyen esetekben értesíthetik a Bizottságot a nyilvánosan hozzáférhető forrásról, amely tanúsítja, hogy eleget tettek kötelezettségüknek.

A számítási módszertan nyilvános hozzáférhető tétele emellett segít a tagállamoknak eleget tenni annak az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv I. mellékletében (1. pont (2) bekezdés) meghatározott követelménynek, amely szerint „Az épület energiahatékonyságának meghatározására alkalmazott módszertannak átláthatónak […] kell lennie”.
Amennyiben egy tagállam teljes egészében átültet egy, az épületek energiahatékonyságára vonatkozó szabványt a nemzeti jogba (vagyis az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvet végrehajtó helyi építési szabályzata részeként alkalmazza a szabványt), eldöntheti, hogy

a)    felkéri a nemzeti szabványosítási testületet, hogy az A. mellékletben található sablon alapján készítsen nemzeti mellékletet – ebben az esetben úgy tekinthető, hogy eleget tett az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv I. mellékletében foglalt köve-telménynek az adott szabvány tekintetében, amikor az adott szabvány használatát elő-író nemzeti rendeletekkel együtt közzétette a nemzeti mellékletet; vagy
b)    nemzeti adatlap formájában teszi közzé a kitöltött A. mellékletet:
i.    önálló dokumentumként, amelyre hivatkoznak a helyi építési szabályzatok; vagy
ii.    az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvet végrehajtó helyi építési szabályzat szerves részeként.

A nemzeti melléklet vagy adatlap ezt követően arra használatos, hogy eleget tegyen az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvben megfogalmazott követelményeknek, és elősegítse a szabvány nemzeti szintű alkalmazását.
Amikor egy tagállam nem fogadja el teljes egészében az épületek energiahatékonyságára vonatkozó szabványokat, akkor a szabvány A. melléklete használatos sablonként a nemzeti számítási módszertanok és a nemzeti döntések ismertetésére, biztosítva az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvnek való megfelelést.

Magyarországon az Európai Unió előírásai alapján történt meg a jogszabályok változtatása:
az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendeletben szerepel: „11. § (1) Ez a rendelet az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2–4., 6–8. cikkének, 9. cikk (1) bekez-désének és I. mellékletének való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a rendelet az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/844 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 5. pontjának, valamint Mellékletének való megfelelést szolgálja.
(3) A 3. § (2) bekezdése, a 2. melléklet 3. pontja, valamit a 7. és a 8. melléklet a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (4) bekezdésének való megfele-lést szolgálja.

Letölthető melléklet:

Part_A_EPBD.Wise

Szőllőssy Gábor

Elnök

Kategóriák