BPMK

Kassai Ferenc publikációk (8)

Válogatás főbb sajtómegjelenéseinkből


 

Az 5%-os ÁFA és az épületfelújítások

Az építőipar különleges helyet foglal el a nemzetgazdaságban. A nemzetközi és a hazai gyakorlat, valamint a tudományos kutatások igazolják, hogy az építőipari termelés hozzájárul: a gazdaság növekedéséhez, a környezet formálásához, a szegénység csökkentéséhez, a többgenerációs munkanélküliség felszámolásához és nem utolsó sorban a lakosság életkörülményeinek javításához, elégedettségéhez.
Az építőipar olyan gazdasági ág, amelynek tevékenységét, eredményességét a nemzetgazdaságban bekövetkezett változások alapvetően befolyásolják. Így az állami, az önkormányzati beruházásokra fordítható pénzeszközök mennyisége, a vállalkozások pénzügyi helyzete, a lakosság életkörülményei, megtakarításai, lakásépítési kedve alapvetően meghatározzák az építőipar teljesítményét. Az építőipar nem telephelyhez kötött, hanem változó helyen és időben végzi tevékenységét. Mindezek alapján az építőipar érzékeny jelzőrendszerként működik, statisztikai mutatói a gazdasági konjunktúra fontos jelzőszámai.
Az építés az egyik legősibb alkotó emberi tevékenység, mely a társadalom és a szűkebb közösségek igényeit valósítja meg. Az épített környezet alakítása, gondozása és védelme jó szervező, mozgósító célkitűzés, a jó irányú közösségi szerveződések eszköze, a nemzeti kultúra hordozója.
Az építési tevékenység produktumaként létrejött építményvagyon a nemzeti vagyon jelentős és tartós eleme. Az épületvagyon, mint ingatlanvagyon, műszaki-gazdasági értékén túl is alkalmas jelentős értékképzésre, fejlesztések beindítására. E hatalmas nemzeti vagyonrész értékeinek megőrzése és növelése rendkívül fontos nemzetgazdasági cél.
Ebből adódóan az építőipar munkaellátottságát, teljesítményét alapvetően az ipari gazdálkodó szervezetek és a lakosság jövedelmi helyzete, az állam és az önkormányzatok szerepvállalása, azaz a mindenkori gazdasági helyzet határozza meg. Ugyanakkor az építés produktuma elősegíti a működő tőke beáramlását (infrastruktúrafejlesztéseken keresztül), munkahelyet teremt, illetve javítja a polgárok életkörülményeit (lakásépítéssel és felújítással, a települési környezet alakításával) következésképpen a munkavállalók szélesebb körű foglalkoztatását segíti elő.
Az építőipar egészére általánosan igaz, hogy szemben a telepített iparágakkal, tevékenysége nem helyhez kötött, térben és időben mobilizálható. Ugyanakkor az építőipar produktumát, az építményt adott helyen, a helyi adottságok figyelembe vételével hozza létre.
Az építés, nemcsak igényeket elégít ki, hanem értékteremtőként jelentősen hozzájárul a nemzeti jövedelemhez és fontos tényezője a makró és mikró környezet alakításának.
Az építési kereslet a többi iparág fejlesztési igényeiből, infrastruktúra-fejlesztésekből, intézményi és kereskedelmi építmények építéséből, lakásépítésből és a meglévő lakás és épületállomány felújításából, átalakításából, korszerűsítéséből is összetevődik.
2013-ban 7536 új lakás épült az országban, 31 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 27%-os csökkenést jelent a 2012. évi adatokhoz képest. A lakásépítésben 2008-ban bekövetkezett fordulat óta évről évre egyre kevesebb új lakás épül. 2013-ban már csak egyötöde az újonnan épült lakások száma a 2008. évinek és a megelőző, 2012. évhez viszonyítva is 30,9%-os a visszaesés mértéke. 2013-ban a vállalkozások lakásberuházásainak visszaesése lelassult. Így 2013-ban már főképp a lakossági építtetők tevékenységének visszafogása okozta a lakásépítések további hanyatlását.
Az új építési engedélyek 2014. évi száma némi optimizmusra adhatott okot, mert jelentősen növekedett a 2013. évihez képest, de még nem érte el a kívánatos mértéket.
A KSH adatai szerint 2015. I.III, negyedévben 4657 új lakás épült, ami 9,5%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 8616 volt, ez viszont 24%-kal több 2014 év szeptember-januári adataihoz képest.
Nem szabad elfelejteni, hogy egy lakóépület átlagos kivitelezési ideje két év, az engedély kiadásától a használatba vételig pedig átlagosan 2,7 év telik el, ezért az új lakások építésének statisztikája később érzékeli a változást.
A hazai építőipar szerződésállománya jelentős módon beszűkült. Egyre sürgetőbb feladattá vált a magánmegrendelői piac élénkítése. A Kormány felismerte, hogy a lakásépítés élénkítése eminens feladat a nemzetgazdaság érdekében.
Ezért az építésben érintett érdekvédelmi szervezetek régóta tartó javaslatait figyelembe vette és az új lakások építésének ÁFÁ-ját 5%-ra.csökkentette. a sertéshús ÁFA csökkentése mellett.
A jövőre vonatkozóan meghatározó döntés volt a bejelentett ÁFA csökkentés, amelynek hatására a már régóta várt fejlesztések elindulhatnak, és így végre lábra kaphat az új lakások kínálati oldala. Egyben fehéríti is ezzel a döntéssel az építési ipart is. Az „öt százalékosként” elhíresült áfa-csökkentést és az ügyintézések egyszerűsítését azonban érdemes a rendszer egésze felöl körbejárni. Az építési kereslet alakulása – beleértve az új lakások építését is – tehát döntő gazdasági és társadalmi nézőpontból.
Üdvözöljük a Kormányzat építésigazgatási és hatósági ügyintézésre vonatkozó egyszerűsítési törekvéseit is. Reményeink szerint, egyszerűsítést és nem a lovak közé dobott gyeplőt jelentenek az új jogszabályi keretek. A jogszabályokat ezután is be kell tartani, terveket továbbra is készíteni kell, de kockázatokat rejthet magában az új szabályozás.
Elemzők szerint: „Az ÁFA csökkentés élénkíti majd az újlakás-építéseket, de a használtlakás-piacra is hatást gyakorolhat. A befektetési célú használt lakás vásárlók aktivitása valószínűleg csökkeni fog, de számottevő jelenlétükre továbbra is számítani lehet. Az ÁFA csökkentés a használtlakás piacon is éreztetni fogja kis mértékben a hatását. Árcsökkenésre azonban nem valószínű, hogy számítani lehet a használtlakás piacon. Ha több ezer új lakás is kerül a piacra jövőre, valamint talál gazdára, a teljes piaci adásvétel számnak így is csak töredékét fogja kitenni. Az ÁFA csökkenés inkább csak a növekedés ütemét mérsékelheti.”
De mi legyen a meglévő lakásállománnyal? Különös figyelmet kell szentelnünk ennek a hatalmas nemzeti vagyonnak, föl kell javítanunk a műszaki állapotát!
Éppen ezért nem hagyhatjuk figyelmen kívűl a meglévő lakásállomány műszaki állapotát sem.
A gazdasági válság előtt 2007 évben mintegy 36 000 új lakás és 250 000 lakásfelújítás volt. Ma Magyarországon megvan az igény a 2015 évinél lényegesen magasabb számú új lakás vásárlására és az érdemleges lakásfelújításokra is, az ehhez szükséges tervezői és kivitelezői kapacitás, rendelkezésre áll ma Magyarországon.
A fenntartható fejlődés, városfejlesztés alapvető feltétele az energiahatékonyság, a természeti erőforrások gazdaságos kihasználása, melyhez elengedhetetlen az épületek energiahatékonyságának javítása. A hazai mintegy négymillió lakást kitevő állomány legalább fele nem felel meg a korszerű funkcionális- műszaki, illetve hő-technikai követelményeknek; a középületek esetében az arány sajnos még rosszabb, ez érvényes családi házakra, társasházakra és panelépületekre egyaránt.  
Magyarország energiafelhasználásának közel 40%-a az épületeink energiaellátására fordítódik, melynek kétharmada a fűtés és a hűtés számlájára írható. Az Európai Unióban és így Magyarországon is egyre fontosabb, hogy a megtermelt energia minél hatékonyabban kerüljön felhasználásra.
Hazánk gazdasági növekedését hátráltatja az alacsony energiahatékonyság, amely legkisebb költséggel és legnagyobb társadalmi és éghajlatvédelmi haszonnal az épületek energiatakarékos, fenntartható építése és felújítása terén javítható. .
Az elmúlt évtizedekben az épületenergetikai célok megvalósítására egységes stratégia nem került megfogalmazásra, helyette a különböző minisztériumok irányítása alatt, egymástól elszigetelt akciók valósultak meg. Az alacsony lakásépítési ütem, az elégtelen felújítási források azt eredményezték, hogy a lakosság jelentős részének nincsen valódi esélye életkörülményeinek javítására, valamint azt, hogy veszélyesen növekszik a lakásviszonyok egyenlőtlensége.
A változtatás szükségességét és halaszthatatlanságát felismerte a politika is. Ennek eredményeként megszületett a Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X. 14.) OGY határozat és a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról szóló 18/2013. (III. 28.) OGY határozat. Az Energiastratégia legfontosabb tézisei a versenyképes, fenntartható és biztonságos ellátásáról szólnak. Az ellátásbiztonság növelésének leghatékonyabb és legeredményesebb – rövid távon is megvalósítható módja – a fogyasztás csökkentése az energiatakarékosság és az  energiahatékonyság javításán keresztül valósulhat meg.
Az energiahatékonyság javításának kiemelt részét képezik az épületenergetikai fejlesztések.
A jól tervezett és kivitelezett szigetelés, klíma-és fűtés rendszerekkel kevesebb energiát használunk és kisebb környezetterhelést érünk el. Mint tudjuk az el nem fogyasztott energia a legjobb energia-megtakarítás. Autós hasonlattal élve: ha vásárolunk egy autót minden esetben tudni akarjuk az autó fogyasztását. Ez lakások esetében is „húsbavágó” kérdés.
Az épületek felújítását, tehát az akadálymentesítésen, a liftek javításán túl egységes egészben kell elvégezni. Ez nem kis kihívást jelent a mérnökök részére is, hisz’ minden építés alfája és omegája a jó, minőségi „tervezés-előkészítés”.
Az épületenergetikai felújításokat csak komplexen szabad elvégezni, beleértve a hőszigetelésen túl a gépészeti, épületgépészeti berendezések felújítását, korszerűsítését is. Ezek célja a kevesebb energia-felhasználás. Ezáltal szolgálva a környezet védelmét és nem utolsó sorban a lakásokban élők életkörülményeit.
A mérnökök célja az, hogy elősegítsék az épületenergetikai szempontok előtérbe kerülését, és a tervezők, kivitelezők, és a tulajdonosok szemléletét abba az irányba tereljék, hogy az épületenergetika kiemelt hangsúlyt kapjon minden létesítménynél. Ezáltal növekszik a komfort, télen jobb lesz a helyiségek fűtése, a nyári túlmelegedés pedig csökken. A kiugróan magas szolgáltatói számlák pedig nem terhelik sem a családi kasszát, sem az intézmények költségvetését.  
Korántsem elhanyagolható nemzetgazdasági érdek az sem, hogy az épületek energetikai állapotának a javítása munkát jelent az építőiparban dolgozóknak, de jelentősen növelheti építőanyag-ipar, épületgépészeti és gépipari – területek foglalkoztatottságát is.
A lakásfelújítások forgalmi adójának csökkentése nem pusztán a kereslet élénkítését eredményezné, hanem az építőipar akut problémáját is oldja, ami a számla nélküli vállalkozásokból adódik.
Ma a lakossági megrendelők nagy többsége nem hajlandó, nem képes megfizetni a 27%-os ÁFA összeget. Ezért írásos szerződések nélkül szóbeli megállapodásokkal rendel és rákényszeríti az építési mikro- és kisvállalkozókat, hogy a munkájukat számla nélkül, ÁFA felszámítása nélkül végezzék.
Ezért megfontolásra ajánljuk a kormányzatnak, hogy az épületfelújítások ÁFÁ-ját is csökkentse 5%-ra.
Kassai Ferenc

(Megjelent a Magyar Építéstechnika 2016. márciusi számában)


ÚJ SZEREPKÖRBE KERÜLHET AZ ÉPÜLET-FELÚJÍTÁS
 
Új építés, és épület-felújítás – a két fogalom más-más tartalommal jelenik meg a társadalmi és szakmai felfogásban, a két fogalom azonban összeegyeztethető, mi több, egyenrangú szerepet is kaphat az építésgazdaság szempontjából. A lakásépítéssel kapcsolatban ugyanis nem szabadna csak az új építésről beszélni és kizárólag azt támogatni. Az épület-felújítás is támogatást érdemel, sőt az lenne az igazán hasznos, ha a kettő párhuzamosan történne, mert akkor a településeink és a városaink megőriznék a történelmi arculatukat  és a jelenkor vívmányait.
Erre a fontos szempontra szeretném a cikkemben fölhívni a figyelmet.
A világgazdasági válság hatására hazai építőipar szerződésállománya jelentős módon beszűkült, tehát egyre sürgetőbb feladattá vált a magánmegrendelői piac élénkítése. A kormány felismerte, hogy a lakásépítés élénkítése eminens feladat a nemzetgazdaság érdekében. Ezért az építésben érintett érdekvédelmi szervezetek régóta tartó javaslatait figyelembe vette és az új lakások építésének általános forgalmi adóját öt százalékra csökkentette. Ma már láthatók a lépés pozitív következményei: a már régóta várt fejlesztések elindulhatnak, és így végre lábra kaphat az új lakások kínálati oldala.  Az sem mellékes tényező a patrióta nemzetgazdaság szempontjából, hogy az áfa-csökkentés egyben „fehérítette” az építőipart és a hozzá szorosan kötődő termelési ágakat.
Sajnos, hazánkban az alacsony lakásépítési ütem, az elégtelen felújítási források azt eredményezték, hogy veszélyesen növekszik a lakásviszonyok egyenlőtlensége.
A KSH adatai szerint 2014-ben 8358 új lakás épült, míg 2015-ben 7612. Ha az új és kedvező intézkedések hatására több ezer új lakás is kerül is a piacra jövőre, és talál gazdára, a teljes piaci adásvételnek így is csak töredékét fogja kitenni. Az ÁFA csökkenés inkább csak a használtlakás-piac növekedési ütemét mérsékelheti. Éppen ezért nem hagyhatjuk figyelmen kívül a meglévő lakásállomány műszaki állapotát sem.
A gazdasági válság előtt 2007-ben mintegy 36 000 új lakás és 250 000 lakásfelújítás volt. Ma megvan az igény a 2015 évinél lényegesen magasabb számú új lakás vásárlására, és az érdemleges lakásfelújításokra is. Példaként megemlítve: az országban mintegy 750 ezer panelos, illetve iparosított technológiával épült lakás van. Ez a szám a hazai lakásállomány mintegy 15%-a, hozzávetőlegesen 2 millió ember otthona.   Nem lehet figyelmen kívül hagyni ezeket a lakótelepeket, tekintettel arra, hogy azok kiváltása a – nemzetközi kutatások szerint is a kívánatos évi negyven ezer új lakás építése esetén is – közel húsz évet venne igénybe, már amennyiben erre van elegendő pénzeszköz!  
Tehát a helyzetet szükséges a lakásállomány egészére tekintettel figyelni és tanulmányozni.
A fenntartható fejlődés, városfejlesztés alapvető feltétele az energiahatékonyság, a természeti erőforrások gazdaságos kihasználása, melyhez elengedhetetlen az épületek energiahatékonyságának javítása.  Az energiaellátás biztonságának növelése a fogyasztás csökkentésével, az energiatakarékosság és az energiahatékonyság javításán keresztül valósulhat meg.
Vagyis az épület-felújítás a döntő tényező.
Gondoljuk meg, hogy mekkora lehetőség rejlik az korszerű módon megtervezett és végrehajtott épület-felújításon: a hazai mintegy négymillió lakást kitevő állomány legalább fele nem felel meg a korszerű funkcionális- műszaki, illetve hő-technikai követelményeknek; a középületek esetében az arány még rosszabb, ez érvényes családi házakra, társasházakra és panelépületekre egyaránt.  Ezért különös figyelmet kell szentelnünk ennek a hatalmas nemzeti vagyonnak, föl kell javítanunk a műszaki állapotukat! Magyarország energiafelhasználásának közel negyven százaléka az épületek energiaellátására fordítódik, melynek kétharmada a fűtés és a hűtés számlájára írható. Az Európai Unióban és így Magyarországon is egyre fontosabb, hogy a megtermelt energia minél hatékonyabban kerüljön felhasználásra. Az ország gazdasági növekedését hátráltatja az alacsony energiahatékonyság, amely épületenergetikai fejlesztéseket igényel.
A jól tervezett és kivitelezett szigetelés, klíma-és fűtés, villamos rendszerekkel kevesebb energiát használunk, és kisebb környezetterhelést érünk el. Mint tudjuk, az el nem fogyasztott energia a legjobb energia-megtakarítás. Az épületenergetikai felújításokat ezért komplexen szükséges elvégezni, beleértve a hőszigetelésen túl a gépészeti, épületgépészeti berendezések felújítását, korszerűsítését is. Ezek célja a kevesebb energia-felhasználás, a környezet védelme és a jobb életkörülmények létrehozása.
A mérnökök célja az, hogy nyomatékosítsák az épület-felújítások fontosságát, célszerűségét, hogy a tervezők, kivitelezők, és a tulajdonosok szemléletét abba az irányba tereljék, hogy az épületenergetika kiemelt hangsúlyt kapjon minden létesítménynél. Ezáltal növekszik a komfort, télen jobb lesz a helyiségek fűtése, a nyári túlmelegedés pedig csökken, a magas szolgáltatói számlák pedig nem terhelik sem a családi kasszát, sem az intézmények költségvetését. Korántsem elhanyagolható nemzetgazdasági érdek az sem, hogy az épületek energetikai állapotának a javítása munkát jelent az építőiparban dolgozóknak, de jelentősen növelheti az építőanyag-ipar, épületgépészeti és gépipari – területek foglalkoztatottságát is. A lakásfelújítások forgalmi adójának csökkentése nem pusztán a kereslet élénkítését eredményezné, hanem az építőipar akut problémáját is oldja, ami a számla nélküli vállalkozásokból adódik.  Örömmel láttam minap a Magyar Időkben (2016. április 19.), hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium lépett is az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése, épület-felújítása ügyében is.
Úgy gondolom tehát, hogy az épület- és lakásgazdálkodással kapcsolatban az új építéssel párhuzamosan támogatásban kellene részesíteni az épület- és lakásfelújítást is, mert erre társadalmi igény lenne, és ez szolgálná a fenntartható település- és városfejlesztés eszméjét is.

Magyar Idők
2016. január 20.
Pozitív várakozások az építőiparban
A mintegy négymillió lakást kitevő állománynak legalább fele nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, illetve hő-technikai követelményeknek; a középületek esetében az arány még rosszabb.Az ország energiafelhasználásának pedig közel 40%-a az épületeink energiaellátására fordítódik, melynek kétharmada a fűtés és a hűtés számlájára írható. Tehát egyre fontosabb, hogy a megtermelt energia minél hatékonyabban kerüljön felhasználásra.
A fenntartható fejlődés, városfejlesztés alapvető feltétele az energiahatékonyság, a természeti erőforrások gazdaságos kihasználása, melyhez elengedhetetlen az épületek energiahatékonyságának javítása. Az ehhez szükséges tervezői és kivitelezői kapacitás, rendelkezésre áll ma hazánkban. Az energiahatékonyság javításának kiemelt részét képezik az épületenergetikai fejlesztések. A jól tervezett és kivitelezett szigetelés, klíma-és fűtés rendszerekkel kevesebb energiát használunk, és kisebb környezetterhelést érünk el. Az épületenergetikai felújításokat azonban csak komplexen szabad elvégezni, beleértve a hőszigetelésen túl a gépészeti, épületgépészeti berendezések felújítását, korszerűsítését is.

Naprakész mérnöki segítség
A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara kapcsolattartói hálózatot hozott létre azért, hogy a mérnökök szűkebb pátriájuknak még hasznosabb polgárai lehessenek.  Felajánlottuk tagjaink segítségét a lakóhelyük, működési területek szerinti önkormányzatoknak. Naprakészen tudjuk jelezni, hogy hol, mikor, milyen mérnöki feladatok jelentkeznek, azaz az önkormányzatok vezetőivel és a helyi szakembereinkkel összefogva segítjük egymást a feladatok megoldásában.
Már jó példával is tudunk szolgálni: ez a Best practice, amit Budapest egyik kerületében – kapcsolattartónk közreműködésével – sikerült kialakítani. A kerület célja volt az önkormányzati intézmények, illetve a magas lakásszámú társasházak energiahatékonyságának javítása érdekében végzendő gyakorlati lépések, azok sorrendje és az anyagi források pályázati és egyéb úton történő biztosítása. A kerületi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokra a BPMK munkatársai által 2013-ban koncepció készült. Az ezt követően kidolgozott tanulmányt alapul véve az Önkormányzat vezetése meghatározza a prioritásokat és az EU-támogatási pályázatok előkészítéséhez sor kerülhet az érintett intézmények auditálására. A társasházak esetében az Önkormányzat által kijelölt épületek közös képviselői számára a BPMK munkatársai tájékoztatást adnak az energiahatékonysági beruházások jelentőségéről, a finanszírozás módjáról és a pályázat előkészítéséről, hogy a mielőbbi lakóközösségi döntést követően az auditálásokkal itt is megkezdődhessék a pályázati anyag előkészítése.

Energiamegtakarítás, rezsicsökkentési lehetőségek Budapesten
Budapest folyóirat, 2015. november
Ma Magyarországon mintegy 750 ezer paneles, illetve iparosított technológiával épült lakás van. Ez a szám a hazai lakásállomány kb. 15%-a, de 2,5 millió magyar ember otthona. Budapesten, mintegy 890 000 lakás van, melyből több mint 200 000 paneles, illetve iparosított technológiával épült.
Tehát nem lehet figyelmen kívül hagyni ezeket a lakótelepeket, tekintettel arra, hogy azok kiváltása a – nemzetközi kutatások szerint is kívánatos – 40 ezer új lakás építése esetén is közel 20 évet venne igénybe. Amennyiben erre van elegendő pénzeszköz! Ráadásul ezek a lakások értékes területeken fekszenek, ugyanakkor elbontásuk egyenlőre, jelenleg és a jövőben is elképzelhetetlen hazánkban. Ehhez párosul fosszilis energiahordozók véges volta.
A panelos lakótelepek esetében nem panelrekonstrukciót kell alkalmazni, hanem teljes körű városrehabilitációt, amely magában foglalja az épületek komplex épületenergetikai felújítását és a lakókörnyezet vonzóvá tételét.
Az épületek felújítását, tehát az akadálymentesítésen, a felvonók javításán túl egységes egészben kell elvégezni. A jól tervezett és kivitelezett klíma és fűtés rendszerekkel kevesebb energiát használunk és kisebb környezetterhelést érünk el. Autós hasonlattal élve: ha vásárolunk egy autót minden esetben tudni akarjuk az autó fogyasztását. Ez lakások esetében is „húsbavágó” kérdés. A komplex energetikai felújítás minden esetben megtérül!

A város és folyója
(MÉRNÖKSZEMMEL: BUDAPEST ÉS A DUNA)
Budapest folyóirat, 2015. december
A vízgazdálkodás olyan tudományos és mérnöki kérdésköröket ölel fel, amelyek alapvetően befolyásolják életkörülményeinket, ezért közérdeklődésre tartanak számot. Ezért nekünk, mérnököknek az a feladatunk, hogy megalapozott szakmai érveinkkel megváltoztassuk a vízzel kapcsolatos, társadalmilag káros nézeteket. A 2013. évi budapesti nagy árvíz során a kiterjedt árvízvédekezés felszínre hozott olyan tapasztalatokat is, amelyek tanulmányozása, következményeik megfontolása a jövő védekezés szempontjából fontosak lehetnek. Megváltoztak a vízállás-vízhozam összefüggések, ami a klímaváltozási tendenciákkal együtt, nagy valószínűséggel a nagyvizek gyakoriságának és magasságának növekedését eredményezheti.
Fontos tudni, hogy Magyarország speciális vízrajzi adottsága, hogy felszíni vizeink 96 %-a külföldi vízgyűjtőkről származik, ezért az ide érkező szélsőséges eloszlású vízkészletek hasznosítását csak a vízmegtartó képességünk növelésével, víz-tározással lehet okosan megoldani
Ezért az árvízvédelem stratégiája csakis a megelőzés lehet. A stratégiának be kell ágyazódnia a főváros és a Duna, illetve a dunai nagyvizek viszonylatába, a városfejlesztési elképzelésekbe -- párhuzamosan a város életére vonatkozó hatások értékelésével. Különösen igaz ez azokra a területekre, amelyek a Duna mentén fejlesztéssel érintettek vagy potenciális fejlesztési területek (egyebek mellett Dagályfürdő térsége, Hajógyári sziget védelme ). Ezeken a területeken a fejlesztést és az ármentesítést csak úgy szabad megvalósítani, hogy az ne okozzon a felettük levő folyamszakaszon újabb árvízi veszélyeztetést.

Budapest folyóirat
2015. szeptember
Mindenütt ott van a mérnökök kamarája
A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (BPMK), mint neve is mutatja a főváros és a megye területén élő és dolgozó műszakiak, alulról építkező hivatásrendi kamarája, s mint ilyen az országban a legnagyobb létszámú. A tervező és szakértő mérnökök száma mintegy 10 000, de ugyancsak ide tartoznak a műszaki ellenőrök és a felelős műszaki vezetők is. Ez összességében mintegy 20 000 kollegát jelent, akiknek az adminisztratív ügyeit -- és ami sokkal lényegesebb -- szakmai értékelését is folyamatosan el kell végezni.

Népszabadság 2015. augusztus 21
Az EU pénze – a mi esélyünk
A kifutó 2007-2013 időszak tapasztalatai és az EU 2014-2020 perspektívái az életképes, pénzügyi-gazdasági szempontból is kiegyensúlyozott, fenntartható és átlátható támogatási-pályázati célokra irányul. Tehát bárhogyan is alakuljon a most záruló uniós költségvetési ciklusnak az egyenlege, vigyázó szemünket már az új támogatási időszakra kell fordítani!

Új Egyenlítő
2015. június-július
Visszaköszönnek a régi bajok
Az első uniós költségvetési ciklusunk végén már látható, hogy talán a történelmünk során csak XIX. század fordulóján megvalósult fejlődéshez mérhető Magyarország gazdasága szempontjából az unió támogatások rendszere. Az EU-s tagság nyújtotta hatalmas előny komoly mozgásteret jelent a magyar beruházásoknak, fejlesztéseknek.

Budapest folyóirat
2015. június
Nyer vele Budapest, nyer vele az ország
Magyarország gazdasági eredményeihez a legfontosabb hozzájárulások egyike az uniós pénzek hathatós felhasználása; ez optimális esetben azt jelentheti, hogy a rendelkezésre álló európai forrásokat megpróbáljuk a lehető legjobb hatásfokkal kiaknázni.

Budapest folyóirat
2015 május
Egy kiállítás margójára
Budapest 100 éves házainak bejárása, testközelből való megismerése a felfedezés örömével szolgál mindnyájunknak, hiszen elámulunk azon a hatalmas, és többnyire titokban maradó építészeti kincsen, amelyet Budapest épületei, és udvarai őriznek, és az érdeklődőknek nyújtanak. A „nyitott házak hétvégéje” azonban nem csak műemlékekkel foglalkozik, hanem beszél az egykori Budapestről, az itt élt emberek erőfeszítéseiről, az épületek lakóiról -- és felhívja az utókor figyelmét az épített környezet szépségeire, azokra a rejtett műszaki értékekre is, amelyek ezen épületek jellegzetességeit adják.

Magyar Nemzet 2015. április 15
Van mit újragondolni
A magyar mérnöktársadalom nevében többször adtam hangot a felsőoktatás helyzetéről, hiányosságairól. Mindig a jobbító szándék vezetett, hiszen ország-gyarapodás nincs megbízható, és kiszámítható értelmiségi utánpótlás nélkül.

Budapest folyóirat
2015. március
Főhajtás Neuschloss Kornél emléke előtt

Magyar Nemzet 2014. október 16.
Mitől jó egy beruházás
A mérnökök vállán ezért komoly felelősség van, amely alól ők nem bújnak ki: a mérnöknek továbbá nemcsak a társadalom verbálisan megfogalmazott igényeit kell fizikai valósággá váltani, de tudásával, innovatív képességével új igényeket is kell támasztania a társadalom számára. Ezáltal járul hozzá a szűkebb vagy a tágabb környezete életszínvonalának a megteremtéséhez, és az emeléséhez. A gazdaságot nem lehet jó beruházások nélkül fellendíteni. Válságos időkben bizony meglehetősen kicsi a beruházó-kedv, ezért jól meg kell gondolni minden lépést, és minden forintot jó helyre kell tenni.

Magyar Nemzet október 4.
Rezsicsökkentés épületenergetikai megtakarítással
Amikor évekkel ezelőtt fölmerült, hogy az épületek energetikai viszonyait föl kell térképezni, sokan -- még a szakmából is -- értetlenkedtek: vajon miért fontos ez, kinek jó ez? Voltak, akik akkor újabb költséges intézkedéseket vizionáltak. Mára, szerencsére, változóban a közgondolkodás, mert egyre nyilvánvalóbb, hogy a fenntartható fejlődés, a fenntartható városfejlesztés alapvető feltétele az energiahatékonyság, a természeti erőforrások gazdaságos kihasználása – ehhez pedig elengedhetetlen az épületek energiahatékonyságának javítása.

Magyar Nemzet 2014. július 15.
Okosan a mérnökképzésről

Mérnök Újság októberi szám
Műszaki Értelmiség Napja
Az Újvárosháza Díszterme adott otthont szeptember 19-én a nyolcadik Műszaki Értelmiség Napja szakmai rendezvényének, amelynek témája a közlekedésfejlesztés volt. Az esemény Budapest Főváros Önkormányzata és a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara együttműködési megállapodásának keretében jött létre. A rendezvény fővédnöki tisztét Tarlós István Budapest főpolgármestere vállalta az ülés előkészítésében a Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata is részt vett.

Magyar Nemzet 2014. május 7.
Az oktatás mindig kulcskérdés
Az oktatás egésze, és az oktatási piramis csúcsán elhelyezkedő felsőoktatás, egyetemi képzés minősége nemzeti sorskérdéssé vált – én legalábbis így értelmezem az elmúlt hónapok történéseit azok után, hogy egy PISA-felmérés  szomorú tapasztalatai nyilvánosságra kerültek. A PISA a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja. A nemzetközi tanulói teljesítménymérés azt a célt  is szolgálja, hogy  a nemzetek érzékeljék egy-egy nemzedékük, hol áll a tudás kapujánál.

Magyar Nemzet 2014. március 29.
Energiahatékonyság, rezsicsökkenés
Mindenki érzi az energiatakarékosság vagy az energiapazarlás hatását a saját pénztárcáján: ha okosan sáfárkodik a lehetőségeivel, és tudatosan használja föl mindennapi céljaira a rendelkezésre álló energiaforrásokat, akkor sok pénz takaríthat meg, és a megtakarításokat hasznos célokra fordíthatja, kényelmesebben rendezheti be a saját életét.
Vagyis az energiatudatosság, a rendelkezésre álló energia hatékony igénybe vétele, és fölhasználása a rezsicsökkentés egyik új dimenziója, amivel mindenki jól jár.  A tudatos energiafelhasználás egyik fontos módja az, amit az energiahatékonyságnak nevezünk.
Egyik fontos tényező hozzá az energia-tanúsítások megléte és ellenőrzése, nyomon követése.

Egyenlítő 2014. február
Gondolatok az új uniós ciklus előtt
Az uniós fejlesztések ügye az elmúlt hetekben politikai slágertémává vált az után, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az elkövetkező, a választások idejéig tartó kormányzati időszak egyik leghangsúlyosabb céljának az uniós források minél hatékonyabb fölhasználását jelölte meg. Reméljük, hogy a kormányátalakítás elősegíti az uniós források felhasználását. A kormányfő – igen helyesen – gyorsítást akar, és azt, hogy minél több anyagi eszköz álljon a pályázati lehetőségekből adódó pénzekkel a magyar gazdaság rendelkezésére. Csak remélni lehet, hogy ez a kormányzati akarat igen erős, és nem jött túlzottan későn.

Mérnök Újság 2014. február
Az épületek energetika tanúsításának ellenőrzéséről
Amikor felmerült néhány évvel ezelőtt, hogy az épületek energetikai viszonyait meg kellene határozni, elég sokan még nem értették, miért fontos ez? Egyesek újabb, költséges intézkedéseket vizionáltak. Mára már nagyon kevesen gondolkoznak így. A nemzetközi tendenciákhoz illeszkedő magyarországi szabályozás elfogadottá vált.
Az energetikai tanúsítás egyfajta mérés, amit mérnökeink jogszabályok által meghatározott módon kell, hogy elvégezzenek. Ennek eredménye egyrészt lakosságunk tudatosságát növeli, de befolyásolja az ingatlan értékét, bérbeadás esetén a bérleti díjat, de a különböző pályázatokon elérhető támogatások összegét is.

Magyar Nemzet 2014. január 18.
Ne mutogassanak a mérnökökre!
Egyre-másra jelennek meg cikkek a mérnöki munkák „pontatlanságáról” az előző uniós pénzügyi ciklusban létrejött beruházásokhoz kapcsolódva. Ezek a cikkek azt sugallják, hogy a projektek többletköltségéhez hozzájárult a mérnöki munka negatív minősége, pontatlansága is. Ez a téves fölfogás rossz fénybe állítja be mérnökeink kreativitását, és tudását.

Mérnök Újság 2013. december
Közlekedésfejlesztési szimpózium
Nagy érdeklődés mellett került sor november 27-én a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara továbbá Budapest Zugló Önkormányzata közös szervezésébe arra a szakmai fórumra, amelyen a főváros, Zugló és a közlekedésfejlesztés fővárosi intézményei által delegált szakemberek elemezték Budapest pesti oldala kelet-nyugati tengelyének közlekedését és közlekedésfejlesztési lehetőségeit.  

Magyar Nemzet 2013. november 26.
Európai fellegvárunk
Amit ma Európában és szerte a világon a magyar műszaki értelmiség nagy eredményeként tartanak számon, annak többsége olyan mérnökök nyomát őrzi, akik, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről, illetve jogelődjéről indultak el. Az elmúlt időkben számos külföldi diák itt kapta meg műszaki képzettségét a keleti és az arab világból, de Afrikából is. Úgy gondolom, hogy ezeket a kapcsolatokat meg kell őriznünk és fel kell tudnunk használni az országaink közötti gazdasági együttműködés érdekében.

Mérnök Újság 2013. november
Áttekintés az Európai Uniós fejlesztési ciklusokról
Az Európai Unió a tagállamok közös és egyéni fejlesztési terveinek megvalósulását a hétéves fejlesztési tervek keretein belül támogatja. (A Monitoring Bizottság és az Albizottságok az előrehaladást és a jelentést évente legalább két alkalommal vizsgálják.)

ATV 2013. szeptember 24.
Egyenes beszéd
A külföldi mérnököket, hogyha közbeszerzési pályázaton indulnak, mindenhol regisztrálni kell, a BPMK elnöke szerint a testület vétlen abban, hogy Magyarországnak mégis 75 milliárd forintos büntetést kell fizetnie az Uniónak külföldi mérnökök kötelező regisztrációja miatt. A hazai regisztráció egyébként egy-két nap alatt könnyen megtörténhet, a szabályt nem a kamara találta ki.

Magyar Nemzet 2013. szeptember 21.
A mérnökök tiltakoznak
Brüsszel egy olyan problémát kifogásolt, amely valójában nem létezik. 75 milliárd egy lap miatt?
Hat évre visszamenőleg bünteti az Európai Bizottság azt a korábban általuk is elfogadott gyakorlatot, hogy a magyarországi nagyberuházásokon a külföldi mérnököknek regisztrálniuk kell a Magyar Mérnöki Kamaránál.

Mérnök Újság 2013. szeptember
Fókuszban a Közlekedés - A Budapesti Műszaki Értelmiség Napja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.
A szervezők a Műszaki Értelmiség Napját gróf Széchenyi István születésének 222. évfordulójához igazították (1791. szeptember 21.).

Egyenlítő 2013. július
Kassai Ferenc a műszaki tudományok és a mérnöki szakma fontosságáról fejti ki véleményét

Mérnök Újság 2013. június
Műszaki Értelmiség Napjáról "Gondolatok a Magyar Műszaki Értelmiség Napjához"
A mérnöki tudás megszerzése kemény egyetemi tanulást igényel, de a befektetett energia és munka megtérül. Fontos, hogy fiataljaink már a képzésük kezdetén megértsék: nem érdemes a könnyebb ellenállás irányába elmenniük, mert a piacképességet az élethossziglan tartó tanulás jelenti, ehhez pedig jó és tartós alapokat kell szerezni. Azok a magyar mérnök vitték sokra, akik szakmailag kiművelt emberfőkként léptek ki az egyetem kapuján. Ezért elodázhatatlan feladat a műszaki, mérnöki utánpótlás kérdésének, a közép-, és felsőszintű oktatás középpontba állítása.

Mérnök Újság 2013 június
Építők Napja
Ismét együtt a szakma képviselői. Építők Napja. A nemes hagyomány továbbvitele, ünnep, immáron hosszú évtizedek óta az építésügyben dolgozók számára, akiknek a száma az elmúlt fél évtized gazdasági apálya következtében kicsit megcsappant, de töretlen optimizmussal vallják: volt, van és lesz a jövőben is ünnepelni valónk.

Mérnök Újság 2013. május
Ifjúság és a BPMK
Mint a szülők a gyermekeikre, akár kicsik, akár már felnőttek, úgy tekint a magyar mérnöktársadalom a fiatal mérnökökre. Nem konkurenciát látnak az őket követő mérnök nemzedékben, hanem jövendő barátokat, társakat.
 
Magyar Nemzet 2013. április
Torzók Nélkül
Az első uniós költségvetési ciklusunk vége már látható.
Talán a történelem során csak az 1867-es kiegyezéssel létrejött fejlődéshez mérhető Magyarország gazdasági fejlesztése az uniós támogatások révén. Az EU-s tagság nyújtotta hatalmas előny komoly mozgásteret jelent a magyar beruházásoknak, fejlesztéseknek.

Cikluson átívelő munka
Magyar Nemzet 2013. március 16.
Talán a történelem során csak az 1867-es kiegyezéssel létrejött fejlődéshez mérhető Magyarország gazdasági fejlesztése az uniós támogatások révén. Az EU-s tagság nyújtotta hatalmas előny komoly mozgásteret jelent a magyar beruházásoknak, fejlesztéseknek.
A tervezésnek időben meg kell előznie a pályázatot. Tervezni már az ötlet megszületésekor kell, mert csak a különböző előterv-változatok alapján lehet továbblépni a helyes és eredményes megoldás felé, mert a mérnöki munka a tervezéstől a megvalósuláson keresztül az építmény élettartama alatti műszaki tevékenységek összehangolt, egységes rendszere.

Mérnöknek lenni
Magyar Nemzet 2013. február 16.
Van egy végtelen gazdagságú műszaki pálya, a mérnöki hivatás, amely az elmúlt évtizedekben sajnálatos módon nem tudta megtartani a presztízsét és a társadalmi tekintélyét, ennek pedig mindnyájunk boldogulása és az ország látja a kárát. Mi kell ahhoz, hogy visszanyerje, majd megőrizze hagyományos erejét a mérnöki pálya? A szerteágazó problémakört a felsőoktatási, egyetemi képzés körül kialakult helyzettel igyekszem megvilágítani, mert a kérdés joggal került az elmúlt hetekben a figyelem előterébe.
Talán nem túlzás azt mondani, hogy a felsőoktatás minősége nemzeti sorskérdéssé vált.

Gödöllőn a Mérnökkiállítás
Mérnök Újság 2012. november  
Novemben 6-án megérkezett országjáró körútjának újabb vidéki helyszínére, ezuttal Gödöllőre a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara rendezésében a magyar mérnöki kutatás és fejlesztés évszázadokon átnyúló alkotásait bemutató Kreatív Magyarország – Mérnöki tudás – Múlt, jelen, jövő kiállítás. Az eseménynek a Szent István Egyetem  (SZIE) Tudástranszfer Központja ad otthont.

Futunk a pénzünk után
Népszabadság 2012. október 29.
Nem jól használjuk föl a rendelkezésre álló EU-s forrásainkat, futunk a pénzünk után! Amióta csak...

Az uniós pénzek gyorsított lehívása és az utolsó esély
Magyar Nemzet 2012. augusztus 21.
Azt, hogy az uniós pályázati források megszerzésében óriási a lemaradásunk, tudtuk, magam is, és a...

Vészintézkedések ideje
Magyar Nemzet 2012. július 9.
Magyarország gazdasági eredményeihez a legfontosabb hozzájárulások egyike az uniós pénzek jó és...

„Nincs több vesztegetni való időnk”
Mérnök Újság 2012. május

Szinte naprakészen tudjuk jelezni, hogy hol, mikor, milyen mérnöki feladatok jelentkeznek. Az önkormányzatok vezetőivel és helyi szakembereinkkel összefogva segítjük egymást az információk áramoltatásában…

Uniós pénzek - Ne a kifogásokat keressük
Magyar Nemzet 2012. április 20.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ)  közleményben tudatta, hogy „Magyarország az európai...

Az arányvonalzótól a robottechnikáig
Mérnök Újság 2012. március

Eredményesen zárult a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (BPMK) rendezésében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen lezajlott a magyar mérnöki kutatás és fejlesztés évszázadokon átnyúló alkotásait bemutató Kreatív Magyarország – Mérnöki tudás – Múlt, jelen, jövő kiállítás, amely ezután országjárásra indul. A tárlatot megtekintette, a politika és tudományos, és szakmai közélet számos képviselője, mások mellett Tarlós István főpolgármester, Szaló Péter helyettes államtitkár valamit számos kamarai vezető, szakmai tagozatok vezetői valamint egyetemi professzorok, kutatók és egyetemi hallgatók….

Kiállítás a műszaki pálya szépségeiről
Magyar Hírlap 2012. február 25.

A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara a műszaki előrelépést, a műszaki fejlesztést az ország gazdasági helyzetének javítására szolgáló eszközként és lehetőségként tekinti. Meggyőződése, hogy a műszaki pályákon képződő tudás a patrióta gazdaság fölemelkedésének a záloga. Az elmúlt napokban egy magyarországi vándorkiállítás első lépéseként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem központi épületének aulájában kiállítást rendeztünk a magyar mérnöki kutatás és fejlesztés évszázadokon átnyúló alkotásaiból Kreatív Magyarország – Mérnöki tudás – Múlt, jelen, jövő címmel…

Önkormányzatok és mérnöki kamara
Előretekintő tervezéssel
Mérnök Újság 2012. február

A válságból való kilábalás egyik fontos eszköze a fejlesztési célok megfelelő előkészítése, amelyek csak jó és kellő időben elkészített tervekkel valósíthatók meg. A mérnöki kamarai és önkormányzati közös tevékenység – mint közfeladat – már hosszabb ideje eredményes, Budapest egyik kerületében pedig immár példaértékű…

A késlekedés ára
Magyar Hírlap 2011. december 23.

Amióta csak tagjaivá váltunk az európai közösségnek, az EU források fölhasználásával bajok vannak mifelénk, noha ennek korántsem kellene így lennie: az uniós pénzeknek ugyanis a nemzetgazdaságban kellene hasznosulniuk. Mindez elemi érdeke mindnyájuknak, hiszen a gazdaság többletforrásait ez jelenti. Jól és okosan kellene e fölhajtóerővel, motivációs tényezővel, s nem utolsósorban hatalmas pénzösszegekkel gazdálkodni. Mert az oda nem figyelés, a hanyag munka, és a késlekedés árát nekünk kell majd közösen megfizetni.
Már 2007-ben azt jeleztem a frissen megalakult monitoring-bizottság tagjaként, hogy minden uniós pályázatnak, kiírásnak csak egy célja lehet: az ország érdekeinek szem előtt tartása. Minden pályáztatás fókuszában a közérdeknek kell állnia. Ez vonatkozik a megvalósítandó tervekre, és arra az összetett folyamatra is, amely az uniós projektek előkészítési gyakorlatát, végrehajtását, az abban közreműködő intézményrendszert, valamint az irányítási hatóságokat, a regionális operatív bizottságokat illeti. Mindez számomra, a magyar mérnökség számára akkor is, azóta is evidencia….

Kreatív Magyarország – mérnöki tudás
Korszakos gondolatok és a szellem emberei
Mérnök Újság 2011. december

A magyar uniós elnökség alkalmából a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara szervezésében 2011 júniusában, Brüsszelben rendezték meg a magyar mérnöki tudás és kutatás-fejlesztés eredményeit, megvalósult alkotásait ismertető, „Kreatív Magyarország – Mérnöki tudás – Múlt, jelen, jövő” elnevezésű nagy sikerű kiállítást. Az azonos című, november 22-én megrendezett szakmai-tudományos konferenciát – melynek a Magyar Tudományos Akadémia zsúfolásig megtelt nagyterme adott otthont – a tervek szerint jövő februárban Magyarországon (a Műegyetem Aulájában, majd több vidéki helyszínen) is bemutatandó tárlat kapcsolódó programjaként szervezte meg a BPMK….

Helyszínelők
Mérnök Újság 2011. november

Sok mindent tudunk már. Tudjuk, hogy sorozatos hibák vezettek a tragédiához. Ha a kamara által szorgalmazott települési főmérnöki rendszer működött volna, az érintett helyhatóságoknál azonnal felismerik, hogy a zagytározó időzített bombaként ketyeg – nyilatkozta interjúnkban Kassai Ferenc MMK alelnök, akitől elsőként azt kérdeztük: hogyan értesült arról, hogy a Belügyminisztérium a környezeti katasztrófa kárfelmérési feladataira a mérnöki kamarát kérte fel?...

Kihasználatlan mérnöki szürkeállomány
Magyar Nemzet 2011. október 12.

Ha a mérnöki munka szóba kerül valahol, legyen az szakmai vagy laikus környezet, azonnal felmerül a terv, a tervezés, a szakembereknél a tervkészítés folyamata.  A mérnöki munka egyik legfontosabb része a tervezés fázisa. A nagyszerű műszaki létesítmények létrejöttének feltétele, azok elgondolása, majd aprólékos, minden körülményt számba vevő, körültekintő az igények és a lehetőségek összevetésén alapuló megtervezése, amely után- és csakis azt követően – jöhet a gondos és szakszerű kivitelezés, a gondolat valóra váltása. A tervezés ideje tehát különösen fontos eseménye a mérnöki munkának, mert a tervezésen múlik végső soron, hogy mi jön létre fizikailag valamely elgondolásból, hogyan valósul meg egy-egy kormányzati, önkormányzati vagy éppenséggel befektetői beruházás. Nem szabad elfelejteni, hogy a tervezés folyamata hosszú időt igényel, de sokszorosan megtérül a kivitelezés és a későbbi üzemeltetés költségeiben….

A megbízhatóság védjegyével
Mérnök Újság 2011. június

Tudomásul kell venni: a jó előkészítés időigényes feladat, de a későbbiekben sokszorosan megtérül. El kell érnünk, hogy a mérnöki, szakértői szem nélkülözhetetlenné váljon a tervezéstől a kivitelezésig; ebben a megbízhatóság védjegyével rendelkező mérnöki kamarák partnerek. Partnerei az önkormányzatoknak, és partnerei a befektetőknek – fogalmazott interjúnkban a BPMK újraválasztott elnöke. Kassai Ferenccel az elmúlt ciklus eredményeiről és a közeljövő kihívásairól beszélgettünk….

Az építés ügye és az Országos Építésügyi Fórum
Építésügyi Szemle 2011. III. szám
Helyzetértékelés az építés területén dolgozó szakemberek tapasztalatai alapján

Hazánkban az épített környezet alakítása és védelme – a törvényi előírások alapján – az állam és az önkormányzatok feladata. A széttagolt irányítási rendszer, az épített környezet gazdátlansága ellentmondásban van a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtésével, annak hatékony megvalósíthatóságával. Több európai ország már felismerte ennek jelentőségét, s a természeti és épített környezetének alakítására széles hatáskörű, központi irányító szervezetet hozott létre. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megszüntetése óta az épített környezet ügye hazánkban állandóan vándorol a szaktárcák között, egyre jobban széttagolva. Lényegesnek tartjuk egy, az ágazatokat koordináló, a területi szempontokat előtérbe helyező, az ágazat jelentőségének megfelelő irányító szervezet létrehozását, összhangban az Európai Unió régiós rendszerével….

Így lettünk mi
15 évvel ezelőtt alakultak a területi mérnöki kamarák
Mérnök Újság 2011. november

Az Országgyűlés – 73 évvel az első magyar mérnöki kamarai törvény után – 1996. június 25-én 316 igen, 0 nem és 1 tartózkodás mellett fogadta el a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvényt. Az év novemberében megalakultak a területi mérnöki kamarák….

Kamarai segítségnyújtás a vörösiszap-katasztófa után
Építésügyi Szemle különszám

Mint köztudott: az ajkai térségben 2010. október 4-dikén vörösiszap-katasztrófa történt. Ma már biztosan állítható, hogy ez a káresemény volt Magyarország legújabbkori történetének egyik legsúlyosabb környezeti vészhelyzete. Az apokalipszis megmozgatta az egész országot. Európa és a világ lélegzet visszafojtva ránk figyelt. A magyar mérnöktársadalom az első perctől kezdve aktívan vett részt a környezet-katasztrófa elhárításában. Feladatunk a károk fölmérésében való részvételre, és a szakmai-mérnöki szempontú értékelésére, valamit a helyzet konszolidálásában való közreműködésre terjedt ki. A Magyar Mérnöki Kamara következő tagozatai dolgoztak a helyszínen: a Tartószerkezeti, a Környezetvédelmi, a Geotechnikai, Közlekedési, Geodéziai és Geoinformatikai Tagozat…

Magyar mérnöki tudás Brüsszelben
Magyar Nemzet 2011. szeptember 6.

Az Európai Unió Tanácsának elnökségét 2011 első félévében ellátó Magyarország június 16. és 23. között Brüsszelben, az Európai Unió központjában kiállításon mutatta be a magyar mérnöki tudás, kutatás és kutatás-fejlesztés eredményeit, megvalósult alkotásait…

A tervezés ideje
Mérnök Újság 2011. szeptember

Egyik államtitkárunk kérdezte tőlem a minap a parlamentben: miért nem tudunk mi több mérnököt küldeni a politikába? Azért, mert mi nem ezt szeretnénk. Azt szeretnénk, hogy a mérnökök racionális, logikus gondolkodása, alkotóképessége az egész társadalom számára hasznosulhasson. Persze alapvetően azért helyes az államtitkári felvetés. Nem a mérnököknek kell a politika, a politikának van szüksége a mérnökökre. De vajon tényleg szüksége van?...

Műszaki értelmiség jelentősége
Magyar Nemzet 2011. július 12.
Miért fontos, és miért aktuális a műszaki értelmiség képzéséről, a mérnökutánpótlásról beszélni, gondolkodni? Égető kérdésről van szó, jelenünk, é jövőnk múlik rajta.
Mindenki előtt közismert, hogy a modernizálódó 19. és 20. századi Magyarország megteremtésében a műszaki értelmiség kiemelkedő szerepet játszott. Elég a hídépítő Széchenyi Istvánra gondolnunk, és nyomában azokra a nagyszerű mérnökökre, gyakorlati szakemberekre és feltalálókra, akik szellemi kapacitásukkal, és minden napi munkájukkal fölvirágoztatták az országot -– erre a történelmi hagyományra büszkék lehetünk, mert biztos fundamentuma ma is a munkánknak. A mérnöki hivatás presztízse a magyar társadalomban mégsem olyan, amilyennek mi, mérnökök, mérnökkamarai vezetők látni szeretnénk. Szomorúan tapasztaljuk azt is, hogy a fiatalok jelentős hányada nem szívesen választja életpályájául a mérnöki hivatást: ebben az is szerepet játszik, hogy sem a hivatás elismertsége, sem a mérnöki munkát övező társadalmi-gazdasági környezet nem kedvező igazából…

Mitől jó egy beruházás?

(Megjelent a Magyar Nemzet 2014. október 16-i számában)

  • Utolsó módosítás: szerda, 30 november -0001 00:00

Okosan a mérnökképzésről

(Megjelent a Magyar Nemzet 2014. július 16-i számában)

  • Utolsó módosítás: péntek, 18 július 2014 14:02

Ne mutogassanak a mérnökökre

(Megjelent 2014. 01.18-án a Magyar Nemzetben)

  • Utolsó módosítás: csütörtök, 14 augusztus 2014 15:47

Energiahatékonyság, Új dimenziók

(Megjelent a Magyar Nemzetben 2014. 03. 29-én, Energiahatékonyság, rezsicsökkenés címen)

  • Utolsó módosítás: csütörtök, 14 augusztus 2014 15:47

Az oktatás nemzeti sorskérdés

(Megjelent a Magyar Nemzetben 2014. május 7-én Az oktatás mindig kulcskérdés címen)

  • Utolsó módosítás: csütörtök, 14 augusztus 2014 15:47

Elnöki köszöntő

A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnökeként köszöntöm honlapunk látogatóit.

  • Utolsó módosítás: hétfő, 07 július 2014 10:43
Subscribe to this RSS feed