BPMK

LEHETŐSÉGEK ÉS BUKTATÓK A DIGITÁLIS ÁTALAKULÁSBAN

Sokszor halljuk a médiában, hogy kormányzati cél az, hogy az internet 2018 végére minden háztartásba eljusson. A kormány egyértelmű szándéka, hogy a digitális átalakulásnak minden magyar polgár nyertese legyen, és Magyarország Európa legsikeresebb országai közé tartozzon. Ez egybeesik az Európai Unió által meghirdetett internet-menetrenddel, mely azt célozza, hogy Európa az IT szektorban is globálisan versenyképes legyen.

Magyarország a digitális gazdaságot tekintve már most is Európa egyik legjobb teljesítményt felmutató országai közé tartozik. Az MTI hírei között olvastam Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos kijelentését; „..a digitális átalakulás a társadalmi esélyteremtés, a társadalmi egyenlőség, az egyes emberek boldogulásának alapvető kérdése, amelynek minden vonatkozására egyenlő súllyal kell figyelni. Jóval fontosabb kérdés annál, mintsem, hogy kizárólag mérnökökre és informatikusokra bízzák – mondta.” (Székesfehérvár 2017 augusztus) Ehhez a kijelentéshez szeretnék, mint a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke és a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke néhány gondolatot fűzni.
Az infokommunikációs szektor mind gazdasági, mind társadalmi értelemben jelentős szerepet játszik Magyarországon. Az IKT-ágazat a magyar GDP mintegy 12%-át adja, az ebben az iparágban foglalkoztatottak száma pedig az OECD országok többségével összevetve is kiemelkedően magas. Az infokommunikáció horizontális, gazdaságsegítő szerepéből adódóan a nemzetgazdaságban kitüntetett szerepet tölt be. A további lendületes fejlődést fékező tényezők lebontásához jól átgondolt és precízen megvalósított lépések szükségesek, hogy Magyarország képes legyen kiaknázni az IT-szektorban rejlő lehetőségeket, és versenyképes legyen Európában. E szemszögből is érdemes megismerni a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) pilléreit:
A digitális kompetenciák: a lakosság, a mikró- és kisvállalkozások, illetve a közigazgatásban dolgozók digitális kompetenciája; A digitális gazdaság: a szűkebben értelmezett IKT szektor és az általa biztosított elektronikus (kereskedelmi, banki, stb.) szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozások külső és belső informatikai rendszerei; A digitális állam: a kormányzat működését támogató belső IT, a lakossági és vállalkozói célcsoportnak szóló elektronikus közigazgatási szolgáltatások, illetve az állami érdekkörbe tartozó egyéb elektronikus (pl. egészségügyi, oktatási, könyvtári, kulturális örökséghez kapcsolódó vagy az állami adat- és információs vagyon megosztását célzó) szolgáltatások. 
Mindezek létrehozásához elengedhetetlenül szükséges – a Szupergyors Internet Program keretében kiépítendő – digitális infrastruktúra: a digitális szolgáltatások nyújtásához és igénybevételéhez szükséges elektronikus hírközlési infrastruktúra. Tehát ki kell építeni az optikai gerinchálózatokat, az optikai körzethálózatokat és a helyi hálózatokat. Ezek megvalósítása nem nélkülözheti a mérnökök tudását és aktív részvételét sem a tervezés, sem a kivitelezés során. A Szupergyors Internet Program határidőben történő megvalósulását akadályozó tényezők, buktatók;
A program jelenlegi állását meghatározza a tény, hogy a szolgáltatók egy része a SZIP keretében elnyert járásokra fővállalkozókkal szerződött, akik a tervezőkkel csak 2017 májusában állapodtak meg. Az ágazatban tevékenykedő vállalkozások tőketartalékai kimerültek és a megoldandó feladat intenzitása rendkívüli. Ugyanakkor a tervezői és a terepi munkához nélkülözhetetlenek a megfelelő szoftverek és eszközök beszerzése. A rendelkezésre álló térképi adatok hiányosak, hibásak. A megvalósulás folyamatát külön (HTMR) rendszerben kell kezelni, amihez a hozzáféréshez szükséges belépési azonosítókat tervezőink – információink szerint – nem kapták meg.  Ez plusz feladatot jelent, amit a szerződések nem tartalmaznak. Az e- közmű használata 2017. július 1-től kötelező, ugyanakkor pl: „Nem minden közművezeték-üzemeltető tett eleget a jogszabályban előírt regisztrációs kötelezettségének, így előfordulhat olyan eset, hogy nem található a rendszerben az adott üzemeltető. A rendszer térképi adatokkal való ellátottsága jelenleg nem teljes.
A hátráltató tényezők és a buktatók kiiktatásával érhető el csak, amit Deutsch Tamás miniszteri biztos kijelentett az Alba Innovár székesfehérvári sajtóbemutatóján: „Legkésőbb a 2018/19-es tanév végére Magyarország minden köznevelési, szakképzési intézményébe eljut a szupergyors internetszolgáltatás a nagy sávszélességű adatátviteli lehetőséget biztosító kapcsolaton keresztül, valamint az épületen belüli wifi-rendszerek is kiépülnek.”
Köztudott, hogy az elektronikus kormányzás informatikai hátterének fejlesztése egyre komplexebb informatikai infrastruktúrát eredményez, amely a nemzeti vagyon jelentős része.
Korrekt műszaki alapok nélkül a kitűzött célok nem érhetők el. Ebben kiemelt szerepe van a geoinformatikai alapokra támaszkodó térképi (térinformatikai) alkalmazásoknak. Elmondható, hogy a kamara érdekelt abban, hogy az elektronikus kormányzati rendszerek fejlesztése hosszú távon is megalapozott módon, kiérlelt koncepcionális megalapozottsággal történjen. Ezáltal a mérnöki munka módszerei is ezzel összhangban fejleszthetők; a tervezés során az adminisztrációs terhek csökkenthetők, és a konkrét műszaki tartalom kialakítására több erőforrás fordítható, ami a megvalósuló rendszerek, létesítmények magasabb minőségét eredményezheti.

Budapest, 2017. október 16.
Kassai Ferenc