Reálértelmiség

Elhunyt Huszár László

Kamaránk tiszteletbeli tagjától, Év Mérnöke aranygyűrűvel elismert kiváló kollégától, nagy mérnökgeneráció egyik utolsó tagjától búcsúzunk.   Huszár László 1961-ben végzett a Budapesti Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Mérnöki Karán, majd 1972-ben...

bővebben

Reálértelmiség

Megjelent a 16/2025. (VI. 20.) ÉKM rendelet az állami építési beruházási folyamatban részt vevő tervező és kivitelező közreműködésének értékeléséről

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény felhatalmazása alapján elkészült az ÉKM rendelete az állami építési beruházási folyamatban részt vevő tervező és kivitelező közreműködésének értékeléséről.    Az állami építési beruházások rendjéről szóló...

bővebben

Kezdőlap 5 Kamarai hírek 5 „VÍZBIZONYTALANSÁG” – VÍZBIZTONSÁG, VÍZKORMÁNYZÁS

„VÍZBIZONYTALANSÁG” – VÍZBIZTONSÁG, VÍZKORMÁNYZÁS

júl 21, 2022 | Kamarai hírek

Ma már pontosan tudjuk, hogy a globális hőmérsékletváltozás határozza majd meg a következő évtizedeket, többször várhatók rendkívüli árvizek, illetve aszályok.

Fülembe csengenek a régi sláger sorai: „Végre itt a nyár, és meleg az idő”. Aminek az első pillanatokban úgy örülünk, mint valamikor gyermekkorunkban. Legalábbis az én generációm, aki túlvan már élete javán, csak hogy az elmúlt évtizedekben a nyár már hosszan tartó kánikulai hőséget jelent, rendkívül száraz időjárást, a forróságtól és csapadékhiánytól kirepedezett földeket, kiégett, megsárgult füvet, és a legtöbb veszélyforrást magában rejtő mezőgazdaságban elhúzódó aszályt. És nyomában mindnyájunk számára: időleges vízkorlátozást, olykor vízhiányt. Egyszóval a nyár mára a vízbizonytalanság idejét is jelenti. Mindezt megtapasztaltuk az elmúlt napok, hetek rendkívüli forróságának a kézzelfogható következményeként, némely esetben, településen a vészharangot is megkondítva. E rövid cikkben arra teszek néhány észrevételt, hogy hogyan nyerhetnénk vissza mindennapi vízbiztonságunkat különös figyelemmel az aszályra.
A vízbiztonságot abban az értelemben használom, hogy ne kelljen sem vízkorlátozással, sem vízhiánnyal szembenéznünk, és a lakossági szolgáltatás éppúgy zavartalan és zökkenőmentes legyen, mint az ipari, és a mezőgazdasági. Mert amikor „vízbizonytalansággal” találkoztunk, akkor értjük meg igazán, hogy a földi élet alapja a víz. Ezért is kell észnél lennünk.
A mai életünk egyik kulcsszava – ahogy ezeken a hasábokon is kifejtettem – a takarékosság, az önmérséklet. Takarékosság a környezeti javainkkal, ahol is első helyen a víz áll. Ha szabad így fogalmazni, a „régiek tudták ezt”: ahol lehetőség nyílott rá, összegyűjtötték az esővizet, a vezetékes ivóvízrendszer kiépülése mellett is használták a kutakat, ciszternákat az öntözésre például. A modern és korszerű vízgazdálkodás egyik legfőbb eleme, hogy összegyűjtsük a vizeinket; sok átfolyó víz van a folyóinkban, tehát minél több és nagyobb víztározókra lenne szükség; ha csak úgy hagyjuk a Duna és a Tisza tekintélyes vízbőségét átfolyatni az országon, akkor az bizony pazarlás.
A vízmegtartó képesség növelésére több elképzelés, előterv született vízműtárgyak megvalósítására, melyekben tevőlegesen is részt vettem.  Jó példaként említem a Csongrádi vízlépcső, víztározó tervét.
A terv, mely a Mérnöki Kamarában készült, adottságnak tekinti a terület speciális vízrajzát, vagyis azt, hogy – a külföldi vízgyűjtőkből származó – vízkészlet eredményes kezelését csakis víztározással/duzzasztással lehet orvosolni Az ilyen műtárgy új és állandó munkahelyet jelentene a környéken élők számára, megnövekedne a mezőgazdasági termelés presztízse, és energiát is adna. Ez úton is ajánlom a döntéshozók figyelmébe a rendelkezésre álló terveket, melyek megvalósítására a magyar vízügyes szakma képes. De említhetném még a Duna-Tisza köze mezőgazdasági vízellátásának javítását szolgáló, vagy a Visegrádi vízi műtárgy megvalósítására vonatkozó terveket is.
A nagy hőség okozta veszélyeket ugyanis a tározók föltöltött vizével lehetne enyhíteni, sőt megszüntetni. Hogy egy igencsak aktuális példát hozzak föl, a téli gázszezonra – igen helyesen – hazánk a gáztározók feltöltésével készül föl, csökkentve a gázfüggőséget, a gázbizonytalanságot, amelyről Európa több országából hallunk vészjósló hangokat.
A vizes-mérnöki gondolkodást ma „vízkormányzásnak” nevezzük, amely azt jelenti, hogy teljes egészében együtt kell látni mindazt, ami a vizet a termőföldjeinkhez, településeinkhez, az országhoz, és a társadalomhoz kapcsolja. Ha a vízkormányzást, minden elemével együtt gondosan sikerül kialakítani, általa az aszálykárok jelentősen csökkenthetők lesznek.
Most néhány gondolat a mezőgazdaságot sújtó aszályról: Az aszály az a katasztrófa, ami az egész világot éhínséggel fenyegeti! Az aszály miatt megannyi fáradtságos munka ment/megy veszendőbe.
Az aszályt a megváltozott időjárás miatt a hosszú ideig tartó csapadékhiány, és annak következményeként a felszíni és felszín alatti vízkészleteink csökkenő hozama okozza.
Az ideihez hasonló rendkívüli év volt 1990, 1992, 1993, 1994, 2000, 2001. Ide kell még sorolni a 2002-es dunai árvízzel egy időben fellépő, az Alföldet és a Rába térségét érintő rendkívül vízhiányos időszakot is. Meg kell említeni a XIX. század legnagyobb aszályát is 1864-ben, ekkor az Alföld legnagyobb részében nem volt termés és sok számosjószág is elpusztult, amiket nem tudtak időben elhajtani a Dunántúlra, vagy Erdélybe az éhhalál elől.  A lakosság körében éhínség tört ki. Évtizedekbe tellett, amíg az aszály által okozott veszteség ismét pótolhatóvá vált.
Ma már pontosan tudjuk, hogy a globális hőmérsékletváltozás határozza majd meg a következő évtizedeket, többször várhatók rendkívüli árvizek, illetve aszályok. És itt visszatérnék korábbi gondolataimra:
Magyarország speciális vízrajzi adottsága, hogy felszíni vizeink 96 százaléka határainkon kívüli vízgyűjtőkről származik, és ezért az ide érkező szélsőséges eloszlású vízkészletek hasznosítását sürgősen meg kell oldani.
Erre figyelmeztet bennünket az a tény is, hogy Magyarország területének mintegy 90 százaléka aszállyal veszélyeztetett.
Végezetül: a talaj eróziója is hosszan tartó problémákat okoz, ezért fontos, hogy az aszályos vidékeken jól funkcionáló öntözőrendszerek épüljenek ki, valamint a vízvisszatartás, a vízkészletek megőrzése, vagyis a vízkormányzás megteremtése az elsődleges célok közé tartozzon.

Kassai Ferenc

Megjelent a Világgazdaság 2022. július 21-i számában.

Reálértelmiség
Elhunyt Huszár László

Elhunyt Huszár László

Kamaránk tiszteletbeli tagjától, Év Mérnöke aranygyűrűvel elismert kiváló kollégától, nagy mérnökgeneráció egyik utolsó tagjától búcsúzunk.   Huszár László 1961-ben végzett a Budapesti Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Mérnöki Karán, majd 1972-ben...

bővebben

Szőllőssy Gábor

Elnök

Kategóriák