Kiemelt

Rotter Lajosra emlékezünk

A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara Gépészeti Tagozata, a Gépipari Tudományos Egyesület és a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület meghívja Önt 2024. július 20-án 10:30 órakor Rotter Lajos születésének évfordulóján tartandó koszorúzási...

bővebben

Kezdőlap 5 Kamarai hírek 5 Változott az épületenergetikai és a tanúsítási rendelet

Változott az épületenergetikai és a tanúsítási rendelet

jún 13, 2023 | Kamarai hírek

Az épületenergetikai rendeleteket illetően lényegi változások történtek. A változás jelentősen érinti a számítási módszert, a követelményeket és a tanúsítást egyaránt.

A 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet felváltja az építési és közlekedési miniszter 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelete az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról. A 200/2023. (V. 25.) Korm. rendelet pedig a 176/2008. (VI. 30.) kormányrendeletben eszközöl jelentős módosításokat, vagyis változnak a tanúsítás szabályai is.

A változás háttere
Bár a rendeletek 2006-as, illetve 2008-as bevezetésük óta több mint tízszer módosításra kerültek, ezeket mindig az uniós előírások változása kényszerítette ki vagy valamilyen szakmai érdekcsoport lobbitevékenysége. Szakmai szempontból érdemi, átfogó igényű változás egyszer sem történt, pedig rengeteg gyakorlati probléma, avulási kérdés merült fel az idők során. 2017-ben az MMK FAP pályázata keretében megvalósult egy átfogó tapasztalatgyűjtés, ami alapján egy ad-hoc munkacsoport elkészített egy módosító anyagot és eljuttatott az illetékes minisztériumhoz. 2019-ben minisztériumi oldalról a BME felé jött felkérés egy átfogó felülvizsgálat elkészítésére, melynek indoka a 2018-as EPBD irányelv módosítás elsősorban, de kérték, hogy a szakmai észrevételeinket is vezessük át. A 2018-as irányelv módosítás számos egyéb eleme mellett bevezette az ún. EPB szabványrendszerhez való igazodás kényszerét a számítási módszerek tekintetében. Szerencsére nem tette kötelezővé a szabványok alkalmazását, de egyfajta átjárhatóságot, kompatibilitást írt elő. Ennek köszönhető az, hogy az új számítási módszer jelölésrendszerében és bizonyos mértékig logikájában is eltér a megszokott TNM rendelet módszertanától. Elkerülhetetlen volt az EPB szabványok jelölésrendszerének részleges átvétele. Valószínűleg ezt lesz a legnehezebb megszokni. Viszont az összehangolás miatt a jövőben lehetővé válik a szabványok részletes módszerként való alkalmazása, ha az egyszerűsített módszer csődöt mond, például egy nagyon komplex vagy speciális épület esetén. A szakmai háttéranyag 2020-ban készült el, azóta zajlottak azok a véget nem érő bürokratikus eljárások, melyek eredményeképpen született meg 2023. májusában a két megjelent rendelet. Közben az anyag is átalakult, bár a szakmai részletek alapvetően nem változtak.

A 9/2023. ÉKM rendelet váltja fel a 7/2006. TNM rendeletet
Az új rendelet 2023. november 1-én lép hatályba, ami elegendő időt hagy a képzésekre és a szoftverfejlesztők felkészülésére. Az egyszerű bejelentéshez, illetve építési engedélyhez kötött építési tevékenységeknél 2023. október 31-ét követő bejelentések, illetve kérelmek esetén kell alkalmazni az új előírásokat. Ez azt jelenti, hogy hosszú évek halasztásai után végre valóban bevezetésre kerülnek a közel nulla épületekre vonatkozó követelmények, melyeket az EU irányelv szerint 2020. december 31. óta kellene alkalmazni.
Alapvetően megváltozik a rendelet felépítése, ugyanis a számítási módszertan kikerül a rendelet fő szövegéből és az energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján fogják közölni. A módszertan megjelenése a következő hetekben várható. A rendelet csak a törzsszöveget és mellékletként a követelményeket, a számítási módszer alapelveit, illetve a súlyozó tényezőket tartalmazza.
A legfontosabb változás a követelményeket érinti, ezen túl megváltozott és új fogalmakkal egészült ki a rendelet fogalomjegyzéke is. A követelményrendszer elemeinek nagy része megmarad, de a megújuló energia részarányt felváltja az életciklus alapú CO2-kibocsátás követelménye. A követelmények struktúrája kis mértékben átalakult: külön lett választva az általános követelmény, valamint a kifejezetten a közel nulla energiaigényű (KNE) új épületekre, illetve a jelentős felújításra vonatkozó követelmény (melyre eddig a „költségoptimalizált” követelményszint vonatkozott). A követelmények felépítése tehát a következő:
Általános követelmények:
-hőátbocsátási tényező követelményértékei
-a nyári hővédelemre vonatkozó követelmény
-az épülettechnikai rendszerre vonatkozó előírások
A közel nulla energiaigényű épületek külön követelményei
-fajlagos hőveszteség-tényező
-összesített energetikai jellemző
– fajlagos szén-dioxid kibocsátás
Jelentős felújítás alá eső épületekre vonatkozó követelmények
-fajlagos hőveszteség-tényező
– összesített energetikai jellemző

Hőátbocsátási tényezők
A hőátbocsátási tényezőkre vonatkozó követelmények nagyrészt változatlanok, csak néhány szerkezet esetében történt változás. Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászárók esetén 1,15-ről 1,1 W/m2K-re, üvegtetők esetén 1,45-ről 1,5-re, tetősík ablakok esetén 1,25-ról 1,3-ra, homlokzati ajtók esetén 1,45-ről 1,4-re módosult a követelményérték. Ez azért volt szükséges, mert a nyílászárók minősítési irataiban egy tizedesjegy pontossággal adják meg a hőátbocsátási tényező értékét.
A fűtött és fűtetlen terek közötti fal követelményértéke enyhébb lett (0,26 helyett 0,4 W/m2K), hiszen az eddigi elvárás a homlokzati falakéval közel azonos hőszigetelési vastagságot követelt meg indokolatlanul.
A legfontosabb változás a talajjal érintkező szerkezeteket érinti, mely ezentúl nemcsak a szerkezet ellenállását veszi figyelembe, hanem a talaj hatását is tartalmazó ún. „egyenértékű hőátbocsátási tényező”-re vonatkozik. Ez nagyobb épületek esetén enyhítést jelent, ugyanis a hőáramnak nagy vastagságú talajrétegen kell átjutnia, mely önmagában is jelentős hőszigetelő hatással rendelkezik. Egy minimális hőszigetelési vastagságot azonban ezután is alkalmazni kell, melynek részleteit a rendelet tartalmazza.

Nyári hővédelem
A nyári hővédelem követelménye alapjaiban változik meg. Eddig a belső és külső hőmérséklet napi átlagértékeinek különbségére vonatkozott a követelmény nehéz és könnyű épület kategóriákban. Az új követelmény viszont az üvegezések napsugárzás elleni védelmére fogalmaz meg előírást, melynek alapja a TNM-ben az épülettechnikai rendszer előírásai között jelenleg is megtalálható előírás a gépi hűtés kapcsán.
Az új követelmény szerint a legnagyobb napsugárzásnak kitett K-D-Ny tájolású üvegezések napvédelméről gondoskodni kell, mely háromféleképpen biztosítható:
-alacsony sugárzásátbocsátási képességű üvegezés választásával (mely a téli félévben viszont kedvezőtlen lehet)
-társított szerkezetek alkalmazásával
-hatásos árnyékvetők betervezésével
A követelményérték az üvegezések felülettel súlyozott sugárzásátbocsátási átlagértékére vonatkozik, de nem kell betartani a kis üvegfelületekkel rendelkező épületek esetén.

Épülettechnikai rendszerek
Az épülettechnikai rendszerekre vonatkozó követelményekben is történtek változások. A félreértésekre okot adó komfortparaméterekre vonatkozó táblázatok kikerültek a rendeletből, helyettük ajánlásként megjelenik egy uniós szabvány.
Változtak a fűtési és HMV elosztóvezetékek hőszigetelési követelményei. Pontosításra került a beszabályozásra és a cirkulációs szivattyú működtetésére vonatkozó előírás.
Talán a legfontosabb változás az alábbi előírás: „Épülettechnikai rendszer telepítésekor, jelentős mértékű felújítás esetén azok cseréjekor vagy korszerűsítésekor az épülettechnikai rendszer energiahatékonyságát felhasználási célok szerinti bontásban értékelni kell az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerint is. Az érintett felhasználási célhoz tartozó megváltoztatott részrendszereknek meg kell felelniük legalább a „normál” kategóriának, beépített világítás esetén a „jó” kategóriának.” (Ennek pontos értelmezéséhez lásd még a cikk tanúsításra vonatkozó fejezetét.) Ez az előírás lényegében kikényszeríti, hogy ne kerüljenek alkalmazásra rossz hatékonyságú rendszerelemek mégpedig úgy, hogy nem ír elő konkrét műszaki megoldásokat.
További lényeges változásként meg kell említeni az épületfelügyeleti rendszer kötelező alkalmazására vonatkozó 3.7. passzust is, mely nagyobb épületekben alkalmazandó és a 2018-as uniós irányelv direkt következménye.

Fajlagos hőveszteségtényező
A fajlagos hőveszteségtényezőre eddig közel nulla energiaigényű épületek esetén könnyű épületekre szigorúbb, nehéz épületekre enyhébb követelmény vonatkozott. Az új követelmény egységes minden új épületre, értéke pedig az eddigi két követelményszint között helyezkedik el. Ez azt jelenti, hogy „könnyű” épületek esetén valamelyest enyhült a követelmény, „nehéz” épületek esetén pedig kissé szigorodott (az eddig használt könnyű/ nehéz kategóriákat ilyen formában már nem alkalmazzuk).
A fajlagos hőveszteségtényező megengedett legnagyobb értéke közel nulla energiaigényű épületek esetén:

A                         B
1    A/V ≤ 0,3              0,14 W/m3K
2    0,3 ≤ A/V ≤ 1,3     0,071 + 0,23(A/V) W/m3K
3    A/V ≥ 1,3              0,37 W/m3K
ahol:
A: az épület lehűlő felülete
V: az épület fűtött térfogata

A fajlagos hőveszteségtényező megengedett legnagyobb értéke közel nulla energiaigényű épületek esetén

Jelentős felújítás esetén a követelményérték kissé enyhébb lett, ugyanis gyakori probléma volt, hogy nehezen teljesültek az eredetileg új épületekre meghatározott értékek. Felújításoknál jellemzően nem vagy nehezen hőszigetelhető az alsó zárófödém és gyakori eset, hogy a nyílászárók egy részét már kicserélték, de nem a mai elvárásoknak megfelelő minőségben. Ilyen épületek eddig csak nehezen elégítették ki a követelményeket és ezzel elestek a pályázatoktól, támogatásoktól.
A fajlagos hőveszteségtényező megengedett legnagyobb értéke jelentős felújítás alá eső épületek esetén:

A                 B
1    A/V ≤ 0,3             0,18 W/m3K
2    0,3 ≤ A/V ≤ 1,3    0,078 + 0,34(A/V) W/m3K
3    A/V ≥ 1,3             0,52 W/m3K

A fajlagos hőveszteségtényező megengedett legnagyobb értéke jelentős felújítás alá eső épületek esetén. A rendeletben hibás ábra jelent meg, amely javítva lesz.

Összesített energetikai jellemző
Fontos változás, hogy az új rendelet szerint csak lakó-és szállásjellegűre vonatkoznak számszerű összesített energetikai jellemző követelmények és ezentúl az oktatási és irodaépületek is az „egyéb” kategóriában tartoznak, ahol referenciaépület módszerrel kell meghatározni a követelményeket. A változás fő indoka az iroda- és oktatási épületek sokfélesége és a belső környezeti paraméterekre vonatkozó elvárások összetettsége. Ajánlott értékek viszont lesznek a tervezési adatokra, az eddiginél több épülettípusra is.
Lakóépületek esetén a követelményérték 76 kWh/m2év, mely egyezik TNM rendelet jelenlegi megnövelt energiahatékonyságú követelményértékével.
Jelentős felújítás esetén a jelenlegi követelményhez képest kis mértékben enyhültek az értékek: a nagy épületek esetén nem változott a határérték (110 kWh/m2év), a magasabb felület-térfogat aránnyal rendelkező kisebb épületekre viszont 140 helyett 150 kWh/m2év lett a megengedett legnagyobb érték.
Az összesített energetikai jellemző fogalma pontosodott, az épület fajlagos nem megújuló forrásból származó primerenergia-igényét kell számítani az új primerenergia átalakítási tényezők figyelembevételével. Az átváltási tényezők fosszilis tüzelőanyagok esetén 1,0-ről 1,1-re változtak, mivel már nem a földgázt tekintjük referenciának. Biomassza esetén az eddigi 0,6 mellett megjelent egy 0,2-es érték is, melyet csak a külön meghatározott feltételeknek megfelelő korszerű tüzelőberendezések esetén szabad figyelembe venni. A villamos energia váltószáma 2,3-ra csökkent, kikerült viszont a rendeletből a csúcson kívüli elektromos áram.

Szén-dioxid követelmény
A minimális megújuló energia részarányra vonatkozó követelmény kikerült az új rendeletből. Ennek oka nem az, hogy a megújuló energia hasznosítása nem fontos, hanem az ezt felváltó CO2 alapú követelmény nagyobb rugalmassága és az ország dekarbonizációs törekvéseinek támogatása. A megújuló energia részarány bizonyos, energiahatékony technológiákat hátrányosan kezelt (pl. hővisszanyerős szellőzés, hatékony távhő stb.), míg másokat indokolatlan nagy előnyhöz juttatott. A CO2 követelmény indirekt módon továbbra is kikényszeríti a megújuló energiaforrások hasznosítását, de egyenértékű megoldásként ismeri el az egyéb energiaigényt és emissziókat csökkentő technikákat. A felhasznált megújuló energia mennyiségét továbbra is szükséges számítani, de nem ez képezi a követelmény alapját.
Ahogy a szabvány fogalmaz, „az energiahatékony épületek célja nem az, hogy minél több megújuló energiaforrást használjunk, hanem az, hogy a lehető legkevesebb nem megújuló energiát fogyasszunk. Magasabb megújuló energia részarány ne eredményezzen rosszabb energetikai teljesítményt” (PD CEN ISO/TR 52000-2:2017).
A CO2 követelményt csak közel nulla energiaigényű épületek esetén kell alkalmazni, maximális fajlagos értéke 20 kg/m2év lakó- és szállás jellegű épületek esetén. Ennek kiszámításához a végső energiaigényt a rendeletben megadott CO2-átalakítási tényezőkkel kell szorozni. Az átalakítási tényezők meghatározása az energiahordozók teljes életciklus alatti kibocsátása alapján történt egy nemzetközi adatbázis adatainak felhasználásával. Az értékek tartalmazzák az energiahordozó felhasználásához, kitermeléséhez, szállításához, valamint az infrastruktúra kiépítéséhez, üzemeltetéséhez kapcsolódó üvegházhatású gáz kibocsátásokat.

A 200/2023. (V. 25.) Korm. rendelet módosítja a tanúsításról szóló 176/2008 (VI. 30.) kormányrendeletet
Kezdjük azzal, hogy mi nem változik. Nem változik a tanúsítás elszámolható költsége, annak ellenére, hogy erre a szakma nagyon számított. Nem sikerült áttörést elérni a tanúsítványok kötelező kifüggesztése tekintetében. Ez ugyan elő van írva, de továbbra sincsenek megfelelő kényszerítő intézkedések mellé rendelve. Az ingatlan hirdetések tekintetében előrelépés történt ugyan, minden esetben kötelező lesz feltüntetni a kategóriát, de itt sem látjuk a kényszerítő intézkedéseket. A nemrégiben felröppent sajtóhír ellenére nem igaz, hogy a tanúsítvány kiállítása önkéntessé válna, hiszen „(3) Az e rendelet hatálya alá tartozó épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása vagy bérbeadása eseten – a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével – az eladónak vagy a bérbeadónak a szerződés megkötésének napjáig be kell mutatnia a tanúsítványt vagy annak másolatát a leendő vevőnek vagy bérlőnek, es legkésőbb a birtokbaadás napjáig át kell adnia a tanúsítványt vagy annak másolatát a vevőnek vagy a bérlőnek.” A változás annyi, hogy a HET-számot már nem kell beírni a szerződésbe. E tekintetben az unió által felállított minimum előírás valósul meg a jövőben.
Változtak nem elhanyagolható jelentőségű részletkérdések, mint a 10 éves hatály 5 évre csökkenése, eljárásrendi módosítások, történtek fogalmi pontosítások vagy hogy QR kód került a tanúsítvány mintára. A módosítással megszűnik az energiafogyasztás mérésén alapuló tanúsítás lehetősége, mivel ez a gyakorlatban pontatlan értékelési adatokat eredményezhetett.
Szakmai szempontból nagy jelentőséggel bír viszont az, hogy a követelmények és a számítási módszer megváltozása elkerülhetetlenül maga után vonta a kategóriába sorolási szabályok és a skála megváltozásának szükségességét is. Mivel megszűnik a megújuló részarányra vonatkozó követelmény és megjelenik a széndioxid-emisszió követelményértéke, az új kategóriába sorolás is ehhez igazodik. Eddig a „BB” volt a közel nulla követelmény, ezt a logikusabb „A2023” kategória váltja fel. Az eddigi egy skála helyett két skála lesz, az egyik skála a nem megújuló primer energiafelhasználást, a másik a széndioxid emissziót veszi alapul. A közel nulla szintnek megfelelő épület mindkét skálán teljesíti legalább az „A2023” kategóriát. A skála viszonyítási alapja továbbra is a közel nulla követelményszint, azt tekintjük 100%-nak, és az lesz az „A2023” kategória felső határa. A kategóriák betűjeléhez kapcsolt indexben található 2023-as érték jelzi, hogy az új skála szerint történt a besorolás, megszüntetve ezzel a dupla betűs jelölést. Megszűnik minden további besorolási kritérium (pl. részletes módszer vagy szimuláció, időjárásfüggő szabályozás), ami többletmunkát eredményezett jobb kategóriák esetén, ezért sokszor nyilvánvalóan jobb épületek rosszabb kategóriába kerültek másoknál.
Ami várhatóan a tanúsítvány felhasználói szempontjából hasznos előrelépés, ugyanakkor némi többletmunkát eredményez a tanúsító oldalán, a rendszerelemek értékelési skálájának, valamint a részletesebb, kötött struktúrájú tanúsítási javaslatoknak a bevezetése. Ezután a fő szerkezeti elem- és gépészeti rendszertípusokat be kell sorolni egy ötfokozatú skálán. Például, a külső falakat átlagos hőátbocsátási tényezőjük alapján, a fűtési rendszert a tényleges és a szabványos gépészethez tartozó hatásfokok viszonyszáma alapján kell besorolni. Ez a szoftverekkel nagyrészt automatizálható lesz. Többletmunka ott fog jelentkezni, hogy kétféle javaslatot kell tenni rendszerelemenként a „jó” és a „kiváló” szint megugrására. Várhatóan ehhez is a szoftverek jelentős támogatást nyújtanak majd, de a gépészetnél végső soron a tanúsítónak kell meghozni a döntést.
Továbbá, a jövőben elkerülhetetlen lesz a megfelelő részletességű és minőségű fotódokumentáció feltöltése, illetve egy ún. „felújítási útlevél” szövegmező kitöltése, ami már a következő EU irányelv módosítás irányába mutat. Ennek lényege, hogy javaslatot kell tenni a korszerűsítési intézkedések sorrendiségére, ha azokat egyszerre végrehajtani nincs lehetőség, illetve fel kell hívni a figyelmet azok kockázataira (pl. állagvédelem).
Végezetül megemlítendő az is, hogy sokkal szebb, felhasználóbarátabb lesz a tanúsítvány, mint eddig. Ugyan hosszabb lesz, mert különböző felhasználói célcsoportokat egyszerre szolgál majd ki. A részletes adatok a végfelhasználót kevésbé érdeklik majd, de nagyon hasznosak lesznek a szakma számára, segítik a tanúsítványok ellenőrzését. Ezáltal jelentősen bővül a rögzítésre kerülő számítási adatok köre. Így sokkal pontosabb és használhatóbb adatbázis jön létre a hazai tanúsított épületállományról, hiszen eddig ezen adatok többsége nem került adatbázisba, csak a számítási melléklet részét képezte.

Összefoglalás
Jelentős változások történtek az energetikai jogszabályok területén. Összességében nem lettek sem lényegesen szigorúbb, sem lényegesen enyhébbek a követelmények, de sok apró változás történt, melyeknek hatása épülettípusonként és műszaki megoldásonként változó mértékű lesz. Inkább ésszerűsítések történtek és nőtt a flexibilis választás lehetősége az alkalmazható megoldások tekintetében. A jelentős felújítások követelményei egyértelműen enyhültek.
A tanúsítvány esztétikusabb és felhasználóbarátabb kialakítású lesz és használhatóbb felújítási tanácsokkal fog szolgálni, ezért remélhetőleg javul majd a tanúsítványokról alkotott közvélekedés is.
A szakma nagy kihívások előtt áll. November 1-ig le kell fejleszteni a tanúsítvány kezelő rendszert és a számítási szoftvereket. A szakértőket tovább kell képezni, amiben a fontos szerep jut a kamaráknak is. Ezek a folyamatok már megindultak.
A jogszabályok szakmai részének kidolgozása és a megjelenés között több mint 3 év telt el. Közben azonban az uniós jogalkotás sem állt meg, az újabb EPBD módosítás küszöbén állunk. A tervezetekből már látszik, hogy jelentős további változások várhatók, melyek óhatatlanul mélyen érinteni fogják a rendeleteket is. Ennek ellenére az életbe lépett változások többsége az új EPBD irányába mutat, ezért bevezetésük mindenképpen előre lépésnek tekinthető.

Dr. Csoknyai Tamás és dr. Szalay Zsuzsa

Tisztelt Kolléga!

Az épületenergetikai rendeleteket illetően lényegi változások történtek. A változás jelentősen érinti a számítási módszert, a követelményeket és a tanúsítást egyaránt.
A vonatkozó rendeletek a következők: 200/2023. (V. 25.) Korm. rendelet, 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet

A Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozat Épületenergetikai és Épületenergia-hatékonysági Szakosztálya és a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara fontosnak tartja, hogy tájékoztassa az érdeklődő kollégákat a leglényegesebb tudnivalókról, ezért a szakosztály idei taggyűlése keretében 2023. június 29-én 13.00 – 15.00 óra között tájékoztató ONLINE fórumot tartunk „Új épületenergetikai szabályozás” címmel.
A rendezvény élőben, webinaron keresztül, a BPMK stúdiójából követhető.
Előadók: dr. Csoknyai Tamás, dr. Szalay Zsuzsa, dr. Nagy Balázs
Moderátor: Baumann Mihály
További meghívottak: Koncz Péter (Lechner Tudásközpont), Baumann József (Winwatt), Balázs Béla (Auricon)

Jelentkezés:
A részvétel ingyenes, de az alábbi linken előzetes regisztrációhoz kötött:
https://attendee.gotowebinar.com/register/2211871480548754518
A kérdéseikkel Keresztes Anitát keressék, a keresztes.anita@bpmk.hu e-mailcímen.
Ez az alkalom nem számít szakmai továbbképzésnek!

Reálértelmiség
A napenergia közösségi hasznosításának terjedését segítő projekt indul Budapesten

A napenergia közösségi hasznosításának terjedését segítő projekt indul Budapesten

A napenergia közösségi hasznosításának terjedését segítő projekt indul Budapesten európai uniós támogatással – közölte a Főpolgármesteri Hivatal július 11-én. A majdnem 1,4 millió eurós, uniós támogatású, nemzetközi projektben Budapest mellett részt vesz az...

bővebben

Szőllőssy Gábor

Elnök

Kategóriák