Kamaránk tiszteletbeli tagjától, Év Mérnöke aranygyűrűvel elismert kiváló kollégától, nagy mérnökgeneráció egyik utolsó tagjától búcsúzunk. Huszár László 1961-ben végzett a Budapesti Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Mérnöki Karán, majd 1972-ben...
A Luxemburgi Építészek és Mérnökök Kamarája (OAI) 35 éve alakult. Ennek megünneplésére hívták meg azokat az európai mérnöki és építész szervezeteket, melyeknek az OAI tagja. A május 15-i ünnepi alkalommal a jelenlevő szervezetek elfogadták az EU közbeszerzési...
Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény felhatalmazása alapján elkészült az ÉKM rendelete az állami építési beruházási folyamatban részt vevő tervező és kivitelező közreműködésének értékeléséről. Az állami építési beruházások rendjéről szóló...
A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara Gépészeti Tagozata, a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület, a Gépipari Tudományos Egyesület, a repülők és a tisztelők 2022. július 17-én emlékeztek meg Rotter Lajos gépészmérnök, konstruktőr, pilóta munkásságáról és tisztelegtek emléke előtt a Hármashatárhegy tetején lévő szobornál.
Rotter Lajos már gyermekkorában beleszeretett a repülésbe, mint műegyetemi hallgató reszt vett a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület alapításában. Ez az egyesület a másodiknak alakult meg a világon az ilyen egyesületek között. Az általa konstruált FEIRO gépek korukat megelőzve kitűntek az akkor egyedülállóan hatékony nagy karcsúságú szárnyaikkal.
1921-ben szerezte meg a motoros szakszolgálati engedélyt. 1929-ben kezdett vitorlázó repülni, és 1931-ben tette le a nemzetközi C vizsgát. A repülőcserkészek alapító tagja. Az 1933-as cserkész világtalálkozóra (Jamboree) megtervezte és megépítette a híres Karakán vitorlázógépet, amellyel mindjárt nemzeti rekordot is repült.
1936-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kísérleti számként elfogadta a berlini Olimpiára a vitorlázórepülést. Rotter erre az Olimpiára megtervezte a világhíressé vált NEMERE típusú vitorlázógépet, amellyel az Olimpián 1936. augusztus 12-én szenzációs céltávot repült, amely egyben világrekord is volt.
A berlin-rangsdorfi repülőtérről 326,5 km megtétele után (1786 méter magasság és 140 km/ó sebesség elérésével) szállt le Kiel-Holtenau repülőterén. A vitorlázórepülés ugyan nem volt hivatalos olimpiai szám, a Német Aero Club mégis olimpiai győztesnek nyilvánította.
Az önhordó szerkezetű NEMERE 1936-ban közel hat hónap alatt készült el és fesztávja 20 m.
Rotter Lajos a II. világháború előtt és alatt a Danuvia gyár főmérnöke volt. Ebben a minőségében sikeresen megakadályozta, hogy a gyárat a németek elszállítsák, így az már 1945 legelején megkezdhette működését. Az újra induló magyar repülőgépiparban a székesfehérvári üzem igazgatója volt.
Nyugdíjba menetele után aktívan működött a Gépipari Tudományos Egyesületben, a Történeti Bizottság elnökeként. 1983-as elhunyta után a Farkasréti temetőben kapott díszsírhelyet. Emlékét az általa felfedezett Hármashatárhegyi repülőtéren a tetőn szobor hirdeti. Rotter Lajos nevét viseli a régi repülőotthonból lett turistaház is.
Kamaránk tiszteletbeli tagjától, Év Mérnöke aranygyűrűvel elismert kiváló kollégától, nagy mérnökgeneráció egyik utolsó tagjától búcsúzunk. Huszár László 1961-ben végzett a Budapesti Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Mérnöki Karán, majd 1972-ben...
A Luxemburgi Építészek és Mérnökök Kamarája (OAI) 35 éve alakult. Ennek megünneplésére hívták meg azokat az európai mérnöki és építész szervezeteket, melyeknek az OAI tagja. A május 15-i ünnepi alkalommal a jelenlevő szervezetek elfogadták az EU közbeszerzési...
