Közlekedésfejlesztés Magyarországon II/1 – szakmai konferencia és továbbképzés

A konferencia célja
A konferenciasorozat eddigi célkitűzésit követve a mostani rendezvény célja is az volt, hogy az ország fejlődése szempontjából alapvető, meghatározó közlekedési infrastruktúra fejlettségével, állapotával, minőségével kapcsolatos aktuális kérdésekről tájékoztatást adjon és lehetőség legyen ezek átbeszélésére, a közös gondolkodás, eszmecsere elősegítésére. Ezt a szakmai műhelyt na-gyon fontosnak ítélik a szervezők, mivel a közlekedés nem önmagáért van, egy olyan szolgáltatási ágazat, aminek kölcsönhatása az élet többi területével mindenütt tetten érhető: befolyásolja a gazdasági, társadalmi folyamatokat, hatással van a környezetére, a fejlődés egyik motorja, miközben az általa támogatott fejlődés alakítja magát a közlekedést is. A közlekedés tehát egy olyan kulcsfontosságú szolgáltatás, amely kihat a gazdasági növekedésre, a környezetre és így a társadalmi jólétre is. A mobilitás nem korlátozható, észszerűen segíteni kell folyamatát, de nem kell lemondani azokról az eszközökről sem, amelyekkel befolyásolni lehet a közlekedési igényeket, elsősorban átgondolt terület- és településfejlesztéssel. Minden közlekedési módnak a saját területén, az előnyei szerint meg kell találnia a maga helyét az integrált rendszerben.
A feladatnak megfelelően a meglévő infrastruktúra jobb kihasználásával kell a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedést egymással összehangolva fejleszteni és finanszírozni. A célkitűzések olyan konzisztens menedzselésére van tehát szükség, amelynek során igazodni kell a változó külső körülményekhez (alkalmazkodás a klímaváltozáshoz, igazodás a rendelkezésre álló financiális forrásokhoz, tudomásul venni a társadalmi igényeket, más szakmák érvényességét), rugalmas, a változásokat követni képes struktúrákkal kell rendelkezni. Fix jövőkép kell, az új szemléletben kialakított stratégiához kell keresni a megvalósítandó projekteket – és nem fordítva.
Természetesen minden szakmai beszélgetésen, konferencián felvetődnek olyan gondolatok, amelyek túlmutatnak a rendezvény keretein, szükséges a róluk való további elmélkedés, ami segíthe-ti/előre viheti a felvetődött kérdések, feladatok megoldását is. Erre alkalmas fórum lehet például a „Közös dolgaink” rendezvénysorozat, amelyet közösen szervez a Közlekedéstudományi Egyesület, az MMK Közlekedési Tagozata, a Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara, valamint a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság.

A konferencia eseményei
A konferenciát és kötelező szakmai továbbképzést Wagner Ernő, az MMK elnöke, és Szőllőssy Gábor, a BPMK elnök üdvözölte, nyitotta meg. A szakminisztérium nevében dr. Kerékgyártó János közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár köszöntötte a konferenciát és egyben tájékoztatást adott az elért eredményekről és az aktuális hatósági feladatokról, kérdésekről.
A konferencia ez évi fő témái:
1.témakör: A közlekedés gazdasági, társadalmi környezete, kihívások
2.témakör: Az elmúlt időszakban a közlekedésfejlesztést érintő rendelkezések
3.témakör: Aktuális feladatok, kérdések az egyes szakágak projektjeinek megvalósulásához
4.témakör: Közösségi és egyéni közlekedést segítő fejlesztések és azok lehetőségei, összefüggései a települési közlekedés területén. Városi zöldpolitika
5.témakör: Szakmai szervezetek feladata, tevékenysége a közlekedés területén
6/1.témakör: Korszerű közlekedésfejlesztési megoldások a világban, személyes tapasztalatok, élmények alapján
6/2.témakör: Building Information Modeling (BIM) a közlekedésépítési folyamatokban

A konferencián elhangzott előadásokból minden évben, így az idén is egy kiadvány (könyv) is készült, valamint lehetőség nyílt az előadásokkal és előadókkal kapcsolatosan kérdések feltevésére, amelynek célja az volt, hogy a szervezők megismerjék, feltárásra kerüljön a konferenciára, valamint a kötelező szakmai továbbképzésre jelentkezett kollégák körében a kiválasztott témák aktua-litása, szakmai érdekessége.
A konferencián elhangzó sok értékes gondolat, észrevétel hasznosítása érdekében minden évben készül egy összefoglaló értékelés, amelyben kiemelésre kerülnek a legfontosabb felvetések.

A konferencia részletes értékelése a leadott kérdőívek alapján
Az idei konferencián fizető résztvevő összesen 225 fő volt, ennek napi megoszlása pontosan nem adható meg. Véleményt adott (helyenként hiányosan kitöltött lappal): 46 fő. Ez a teljes létszám 20,4%-a, ami már alkalmas a konferencia értékelésére.
A konferencia értékelése a kiadott program alapján történt. Az előzetesen kiadott programhoz képest előadás nem maradt el, csupán annyi változás történt, hogy a megbetegedett Sitku László hidász kolléga előadását Kolozsi Gyula tartotta meg, köszönet érte.

RÉSZLETES ÉRTÉKELÉS
1.) Munkája, tájékozottsága területén mennyire tartja hasznosnak, hasznosíthatónak a konferencián/továbbképzésen elhangzottakat?

A válaszadók 47,7%-a szerint a konferencián/szakmai továbbképzésen számos új információ hangzott el, melyek a szakmagyakorlás során a gyakorlatban is alkalmazhatók, hasznosíthatók. További 29,7%-a időszerűnek vélte, bár úgy ítélte meg, hogy nagyobb részben már ismertek voltak számára a témák, de azok gyakorlati jelentősége miatt fontosnak tartotta az ismétlést. A résztvevők 20,4%-a érezte úgy, hogy alapvetően új információk hangzottak el, de ezeket a gyakorlatban kevésbé tudja hasznosítani. Mindössze 2,4% nyilatkozott úgy, hogy az elhangzottakban nem kapott új információt.

2) Mi a tapasztalata, jó-e, hogy a mérnöki szakma széles körét érinti a konferencia, vagy jobb lenne kevesebb témakörre koncentrálni?

A válaszadók 54,3%-a szerint kiváló, 37,0%-a szerint jó a konferencia felépítése, kedvező, hogy a felvetett témák a mérnöki szakma széles körét érintik.

3) Milyen további témákról szeretett volna hallani?
A beérkezett vélemények szó szerint leírásra kerültek, azok moderálása nem történt meg.
Mérnök vagy informatikus
3D modellezés
Mérnökök jövője
BIM az üzemeltetésben
A közlekedési szakma emberi-társadalmi kapcsolatairól
ITS, SMART
Több technológiai jellegű megoldás, esetleg innováció, kitekintés külföldre
Olyan gyakorlati kérdések, amelyek nem a „XXII. sz. elképzelései”
Mesterséges intelligencia alkalmazása a mérnöki gyakorlatban
Milyen további témákról szeretett volna hallani – azokról sajnos nincs forrás…
Kerékpáros fejlesztések
Politika-szakma viszonya – érintettük, de nem beszél(het)tük ki alaposan. Ha nem is itt, de ezzel foglalkozni kellene őszintén, bátran
Forgalomtechnika
Budapest-Belgrád vasútvonal készültsége és az átadás várható ideje. Várható menetidő, engedélyezett sebesség
Parkoló technológia (parkolás-managment)
Városi parkoló rendszer
TOP plusz beruházások
Gyorsvasút
Magyar falu
Elektromos autók gyártói
Légiközlekedés, repülőterek
Állami vállalatok jövője
MÁV-VOLÁN-Magyar Közút-MÁV szolgáltató szervezeti átalakításai
EU-s források
Közlekedésgazdaságban
Konkrét projektek/szakágak tervezési és kivitelezési fázisainak bemutatása, nehézségei, pl. kötöttpálya, híd stb
Hatósági (közúti, vízjogi) engedélyezés optimalizálása a valós viszonyokra és az engedélyezés párhuzamosságának (ugyanarra a nyilatkozatra több alkalommal van szükség)
Útépítési technológiák, építési anyagok

A vélemények mutatják, hogy a szakma szinte minden területe megemlítésre került, felvetésre került sok olyan téma, ami nem tartozott a konferencia témakörébe. Felvetésre kerültek azonban olyan témák is, amelyek átbeszélése a jövőben megfontolandó.

4) Megfelelt-e az előzetes elvárásainak a konferencia szakmai tartalma?

A szakmai tartalommal a válaszadók 52,2%-a maximálisan elégedett, még 32,6%-a elégedett és 15,2%-a közepesen tartotta a tartalmat megfelelőnek.

5) Melyik szakmai blokk/témakör tetszett a legjobban?

Az adatsorok összesítése adta értékelés szerint nagyon közel van az egyes témakörök megítélése, kiemelkedik a 3. témakör: Aktuális feladatok, kérdések az egyes szakágak projektjeinek megvalósulásához, és a 4. témakör: Közösségi és egyéni közlekedést segítő fejlesztések és azok lehetősé-gei, összefüggései a települési közlekedés területén. Városi zöldpolitika. Ugyancsak érdeklődést mutattak a résztvevők az 5. téma iránt is, ezért a „Közös dolgaink” következő rendezvényén (2024. június 4-én) ez a téma részletesebb átbeszélésre kerül.

A témakörök megítélését elemezve, ha a legjobbnak nevezett (5-ös) megítélést nézzük, akkor:
A 4. témakör: Közösségi és egyéni közlekedést segítő fejlesztések és azok lehetőségei, összefüggései a települési közlekedés területén. Városi zöldpolitika
A 3. témakör: Aktuális feladatok, kérdések az egyes szakágak projektjeinek megvalósulásához
A 2. témakör: Az elmúlt időszakban a közlekedésfejlesztést érintő rendelkezések

6) Melyik előadás témája tetszett a legjobban?

Az előadások témái közül – a beérkezett vélemények alapján – a kiadott program szerint az alábbiak tetszettek a legjobban:
1. Ekés András: Újraosztható négyzetméterek a klímatudatosság, és a szokásjogok jegyében
1. Szalma Botond: A hajózás helyzete, jövője
2. Dr. Lovas Tamás: Az építőipari digitalizáció kihívásai
3. Polányi Sándor: Hová lett a menedzser?

7) Melyik előadó előadását tartotta a legszínvonalasabbnak?

Sorrend:
1. Szalma Botond, 2. Dr. Lovas Tamás, 3. Ekés András, 4. Polányi Sándor 4. Dr. Macsinka Klára

8) Az átadott információk csökkentésével is szánjanak a szervezők több időt a beszélgetésre, vitára, személyes megnyilvánulásokra?

Egy megjegyzés érkezett: nincs jó válaszom, kellenek a beszélgetések, de… A válaszadók 66,7%-a elégedett volt a beszélgetésekre szánt időtartamokkal, szerintük nem kell több idő a beszélgetésre.

9) Hová helyezi a konferenciát a szakmai konferenciák sorában?

A beérkezett válaszok 41,9%-a előkelő helyre helyezte a konferenciát, míg 41,9%-a jónak ítélte. Mindössze 16,2% tartotta közepesnek.

10) Mennyire elégedett az elhelyezéssel, szervezéssel?
A válaszadók 48,9%-a kiválónak, 33,3%-a jónak tartotta szervezést, közepesnek ítélte 13,3%, mindössze 4,5%-a tartotta rosszabbnak.
11) További szöveges észrevétel, javaslat, vélemény
Fontos szakmapolitikai kérdésekben szülessenek ajánlások a konferencia keretében
A 10 órai kezdés kedvezőbb az érkezés okán (kompromisszum: 9 óra 30 perc)
Évek óta színvonaltalan az éttermi szolgáltatás, ami nagy hibája a helynek
A kiadott kávé sütemények a RETRÓ korszakban is színvonaltalanok voltak, vagy nem kell kirakni, vagy mást és kevesebbet kéne
Jó lenne elérni, hogy prominens szakmapolitikai vezetők is vegyenek részt a rendezvényen
Kivetítés nem volt látható
A túl hosszú szünetmentes periódusok miatt lankad a figyelem
Informatív a konferencia, de szakmai továbbképzés szempontjából nem nyújtott sokat
Több ifjú előadó is lehetne
Tanulhatnánk egymás hibáiból/projektjeiből
Lehetne pl. egy egész blokk úttervezés/közlekedésfejlesztési projektek tanulságaiból
Parkolóhely
11.00-kor szünetet kell ütemezni (úgyis mindenki el akarja foglalni a szobát)
A technikai lebonyolítás fontos (működő projektor)
1. nap kávészünet hiányzott, üdítő nem volt elérhető, csak korlátozottan
Több parkolóra, több mosdóra lenne szükség
Kávészünetre minden délelőtti és délutáni szekcióban szükség van
Az első nap délelőtt hiányzott a kávészünet
Jobb zene
Az érkező vendégek számára megfelelő számú parkoló biztosítása