BPMK küldöttgyűlés

A Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara május 23-án tartotta éves beszámoló küldöttgyűlését a Lurdy konferenciaközpontban, melynek levezető elnöke ezúttal is dr. Zalán Gábor ügyvéd volt.

A hagyományoknak megfelelően az idei küldöttgyűlés is ünnepi pillanatokkal kezdődött. Szőllőssy Gábor BPMK- és Wagner Ernő MMK-elnök két mérnökkollégának nyújtotta át a legnagyobb területi kamara 2004-ben alapított kitüntetését, a Hollán Ernő-díjat: dr. Szilágyi Zsombor okl. bányamérnök, okl. bányaipari gazdasági mérnöknek, és Tárczy László közlekedésmérnöknek (aki a díjat egy későbbi időpontban veszi majd át).

Wagner Ernő üdvözlő beszédében köszönetet mondott az elmúlt időszakért, illetve azért is, hogy megkapta a folytatáshoz szükséges jelöléseket. Amikor felmerült a folytatás lehetősége – húzta alá az országos köztestület elnöke –, az alapvető motiváció az volt, hogy sokat változtunk, de még nem eleget. Az MMK elnöke rövid vetített előadásban bemutatta a küldötteknek a Köztestületek Háza projektet, amely a BPMK-val és az építészkamarával közös városligeti székház lehet, önköltséges bérleti lehetőséggel. Jelenleg a projekt közbeszerzési eljárása zajlik és 3,5-4,5 milliárdos árajánlatok vannak – ismertette Wagner Ernő –, hozzátéve, hogy több mint negyedszázad után végre elegáns otthona lehet a szakmai kamaráknak. Az MMK elnöke arról is beszélt, hogy az országos kamara vagyona ebben a ciklusban – reálértéken számolva – annyit növekedett, mint az elmúlt huszonöt évben összesen, illetve hogy a jogszabályi változások kapcsán a mérnökök szerepe is felértékelődött. Ahhoz persze, hogy ezt valóban érzékelhessük is, a nemzetgazdaságnak is meg kell erősödnie – hangsúlyozta. Idén novemberben lesz nemzeti mérnöknap és állami mérnökkitüntetés is, az id. Rubik Ernő-díj, ami az építészeti államtitkár mérnökbáli tájékoztatása szerint a Kossuth-díjjal azonos rangú elismerés lesz.  Köszöntője végén Wagner Ernő említést tett arról, hogy a mérnöki kamara taglétszáma 25 százalékkal nőtt, és többé nem lesz sem parttalan műszaki ellenőrzés, sem pedig felelőtlen felelős műszaki vezetés. Minden okunk megvan arra, hogy szervezeti kultúránkban is áttérjünk a XXI. századi üzemmódra. Olyanokat kell megválasztanunk tisztségviselőknek, akik nem a kamarából, hanem a kamaráért szeretnének élni – szögezte le az MMK elnöke.

A küldöttgyűlés tisztségviselőinek megválasztását és a napirend megszavazását követően a küldöttek előbb az elnökség beszámolóját (előterjesztő Szőllőssy Gábor elnök) –, a BPMK 2024. évi költségvetési beszámolóját, illetve a 2025. évi költségvetési terv módosítását (Fűtő Gabriella főkönyvelő), valamint a felügyelőbizottság (Zsigmondi András FB-elnök) és az etikai-fegyelmi bizottság (Arányi László) 2024. évi beszámolóját tárgyalták meg. Szóbeli kiegészítésében Szőllőssy Gábor BPMK-elnök beszélt a legnagyobb területi mérnöki kamara főbb statisztikai mutatóinak alakulásáról, az épületek energetikai tanúsításának minőségellenőrzéséről, a BPMK sokrétű kommunikációjáról, továbbképzési feladatairól, illetve a szervezet saját szervezésű nagyrendezvényeiről, konferenciáiról.

A beszámolókhoz nem érkeztek sem kérdések, sem pedig észrevételek, és valamennyi beszámolót a küldöttek tartózkodás és ellenszavazat nélkül fogadták el. Zárszavában Szőllőssy Gábor végül köszönetet mondott a közgyűlés résztvevőinek, és arra biztatta őket, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt az MMK május 30-i tisztújító küldöttgyűlésén, és szavazzanak a BPMK tisztségviselő-jelöltjeire.