A Magyar Mérnöki Kamara és a Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara a fővárosi Corinthia Hotelben, 2025. február 28-án, 18:30 órai kezdettel rendezi meg a mérnöktársadalom legünnepélyesebb találkozóját, a XXVII. Mérnökbált, melyre szeretettel várjuk Önöket....
Újabb szakaszába lép a dél-pesti villamoshálózat fejlesztésének tervezése. A Budapesti Közlekedési Központ kihirdette, hogy ki készítheti el a térség közlekedésfejlesztési projektjeit előkészítő, illetve megalapozó tanulmánytervet, amelynek célja, hogy műszaki és...
Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosításával a tűzvédelmi, munkabiztonsági, agrárgazdasági és agrárvidék-fejlesztési, közlekedési, ipari, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi és tájvédelmi, építésügyi-műszaki, településrendezési,...
BPMK STATISZTIKAI ADATAI
A BPMK taglétszáma alapján továbbra is a legnagyobb a területi mérnöki kamarák között.
A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (BPMK) 2013. január 1 óta végzi jogszabályban előírt feladatát az épületek energetikai tanúsítványok (a továbbiakban: tanúsítványok) ellenőrzésére.
Az ellenőrzött tanúsítványok kiválasztását a Lechner Tudásközpont félévenként végzi a tárgyfélévet követő egy hóna-pon belül (januárban, illetve júliusban) A kiválasztott tanúsítványok mennyisége:
az összes 2,5%-a (2%-nál irodai ellenőrzésre kerül, 0,5%-nál helyszíni ellenőrzésre). A kiválasztott tanúsítványokat a megyei koordinátorok kapják meg, akik az ellenőr kollégákkal szétosztják a tanúsítványokat. Az ellenőrzésben résztvevők száma: 70 fő. A problémás tanúsítások utóellenőrzésre kerülnek, és amennyiben szükséges, a jogszabály szerinti szankcionálást alkalmaz a BPMK. A legsúlyosabb szankcionálás 3 évre eltiltás a szakmagyakorlástól, de a jogszabályok lehetővé teszik a figyelmeztetést, illetve a pénzbírságot is. A szankcionáltak fellebbezéssel élhetnek az országos kamaráknál (MMK és MÉK), és ezek döntése ellen még a bíróságnál is.
Az ellenőrzések tapasztalatait részletes résztanulmányokban ismertetjük, eddig 13 többszáz oldalas résztanulmány készült el.
A tanúsítványok ellenőrzésének néhány tapasztalata:
• A tanúsítványok 10%-a új építésű épülethez készült, 88 % nem új építésű épülethez (legnagyobb részt értékesítés miatt), 2%-nál bérbeadás miatt vagy nem állapítható meg.
• Az ellenőrzött tanúsítványok 93%-a lakó- és szállás jellegű épülethez készült, 2%-a irodaépülethez, 1%-a oktatási épülethez, 4%-a egyéb épület,
• 90-91% elfogadható minőségű, 4-5% értékelésre alkalmatlan (pl. pályázathoz készült), 2-3% két kategóriás hi-bával készült, 2-3% rosszhiszeműnek tekinthető.
• Leggyakoribban a CC és a HH kategória.
• Legtöbbször a Winwatt programot használják (72-74%).
A jogszabályok rendszeresen változtak, de indokolt még további változtatás is. A változtatási javaslatokat a jogszabály alkotóknak megküldtük.
Összefoglalva megállapítható, hogy eredményes tevékenységet végzett a BPMK ezen a területen is, mert a tanúsítvá-nyok minősége javul. A problémákra felhívtuk a figyelmet, reméljük, hogy a tanúsítóknál fennálló problémák megol-dódnak, indokolt lenne pl. a rendszeres továbbképzésük.
Az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértőről szóló 247/2011. (XI. 25.) Korm. rendelet hatályba lépésével 2012-től mérnöki kamarai hatáskörbe került a jogosultságok kiadása, más jogosultságoktól lényege-sen eltérő feltételekkel. A jogosultságok elbírálását országos hatáskörrel a BPMK működteti, a jogosultságok kiadását az egyes területi mérnöki kamarák végzik, a kérelmezők lakcímének megfelelően.
A minősítések kezdete óta 2018 végéig összesen 276 fő szerzett jogosultságot, az összes szakterületet figyelembe véve mindösszesen 556 szakterületen.
Az elmúlt évben az alábbi, a minősítési eljárást és az azt szabályozó Minősítési Ügyrend 3.0 verzióját lényegesen befo-lyásoló jogszabályi változások történtek:
– Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (Atv.) módosult: „Az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértő” alcímét az ahhoz tartozó rendelkezéseket a szakértő szervezetekre is kiterjesztette a 2018. évi XLV. törvény. Az Atv. 19/D § után következő „Az atomenergia alkalmazásában körében eljáró műszaki szakértő szervezet” alcímű fejezet tartalmazza az alkalmazási követelményt a szakértő szervezetek minő-sítésére, nyilvántartására, illetve a szakértő szervezetek alkalmazására vonatkozó részletes szabályok kidolgozására vonatkozó Kormányrendeleti felhatalmazást.
– A törvényi változások miatt a 147/2018. (VIII. 13.) Kormányrendelet jelentősen módosította a 247/2011. (XI. 25.) Kormányrendeletet és
– a 15/2018. (IX.7.) ITM rendelettel módosult az eljárási díjakat szabályozó 59/2011. (XI. 25.) NFM rendelet is.
Mindez jelentős többlet feladatot eredményezett a BPMK-nak.
2015 és 2018 között összesen 162 db kérelem érkezett, 102 kérelmezőtől – egyes kérelmezők több területre is kérték az engedély megadását.
Az alábbi négy területre irányultak a kérelmek:
– tervező 62 db
– szakértő 1 db
– felelős műszaki vezető 84 db
– műszaki ellenőr 15 db
Összesen: 162 db
KÜLFÖLDÖN SZERZETT VÉGZETTSÉG MEGFELELŐSÉGÉNEK ELISMERÉSE
A 2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről és a 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet a kül-földi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról alapján végzi a BPMK a külföldi diploma megfelelőség elismerését. 2015 és 2018 között összesen 29 db kérelem érkezett. A kérelmek elbírálásánál nem merült fel probléma.
A BPMK elnöksége a területi mérnöki kamara operatív irányító szervezete, mely két küldöttértekezlet közötti időszakban, a küldöttértekezlet határozatainak megfelelően irányítja a BPMK működését, intézi a szervezet napi ügyeit. Rendszeresen havonta ülésezik, az éves ütemterv szerint, továbbá 4-5 alkalommal rendkívüli ülést is tart. Az elnökség dönt a két küldöttgyűlés közötti időszakban minden olyan ügyben, ami nem kizárólag a küldöttgyűlés feladata, és amit az alapszabály az el-nök/elnökség hatáskörébe utal.
A korábbi gyakorlatoknak megfelelően a BPMK Budapesten és Pest megyében is tartott kihelyezett elnökségi üléseket és szakmai napokat.
Az elnökség feladatul tűzte ki Budapest és Pest megye fejlődésének, társadalmi, gazdasági haladásának elősegítését. Ennek érdekében a tagjai által biztosított széleskörű szakmai háttér közreműködését ajánlotta fel mindazon szakmai és civil szervezetnek, kormányzati és önkormányzati szerveknek, döntéshozóknak, amelyek céljaik eléréséhez és feladataik ellátásához igénylik a segítséget.
A hatékony együttműködés érdekében szakterületenként (közlekedés, vízgazdálkodás, tartószerkezet, energetika, épület-gépészet, gépészeti, geodéziai és geoinformatikai, anyagmozgató, építőgép és felvonó, egészségügyi-műszaki) munkacsoportokat hoz/hozott létre, amelynek tagjai aktuális kérdésekben, felvetődő szakmai feladatok megvitatásában, javaslatok kidolgozásában, fejlesztéseik megalapozásában, működő rendszerek hatékonyságának javításában, stb. igény esetén rendelkezésre állnak. Céljuk az adott szakterületen felmerülő vitás kérdések, problématerületek feltárása, megoldási javaslatok és változatok kidolgozásának alátámasztása, fejlesztések más szakterületekkel való összefüggéseinek vizsgálata, azok áttekintése (kerekasztal beszélgetések szervezésével, vitaanyagok készítésével, érintett szervezetek bevonásával stb.).
A közlekedési munkacsoport elmúlt időszakban végzett munkáját Budapest aktuális közlekedésfejlesztési feladatainak átte-kintése jelentette. Ezek a közlekedési feladatok a közelmúltban felmerült, valamint az elkövetkező években megrendezésre kerülő események miatt számos szakmai kérdést vetnek fel. Mindezen kihívásokra a fenntartható városfejlesztés keretében kell megadni a választ, amely olyan integrált és kreatív szemléletet kíván, amelyben a kultúra, a gazdaság, a közösség és a környezet egyaránt fontos szerepet játszik. Az elmúlt évben végzett szakmai munkából néhány elvégzett feladat: Települések Közlekedési Arculati Kézikönyve kidolgozása; Főváros XV. kerület közlekedési feladataihoz javaslat adása; A Fővárosi Önkormányzat részére „Vélemények és javaslatok Budapest aktuális közlekedésfejlesztési kérdéseihez” c. bővített anyag készítése; Balázs Mór Terv II. Monitoring Bizottság munkájához javaslatok adása, üléseken részvétel; Országos közlekedés-fejlesztési konferencia szervezése Siófokon; Havonta megrendezésre kerülő „Közös dolgaink” sorozat rendezvényeinek szakmai, szervezési feladataiban aktív közreműködés; „Szakmán túl, határokon át…” sorozat előadásainak kitalálása, szervezése stb.
A BPMK elnökség munkáját segíti a BPMK Véleményező Testület. Feladata annak áttekintése és vizsgálata, hogy a hatá-lyos törvényi és kormányrendeleti előírásoknak eleget tesz-e a kérelem benyújtásakor a tervező, szakértő, felelős műszaki vezető, műszaki ellenőr az 1996. évi LVIII. törvény a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról 26. § szerint.
A testület feladata továbbá, hogy a BPMK titkársága által megvizsgált jelentkezéseknél a törvényi feltételek fennállását, a következő elnökségi ülésig a BPMK elnöksége elé terjessze.
A magyarországi mérnöki tagság felét soraiban tudó mérnöki köztestület, igen kiterjedt és sokrétű kapcsolatokkal rendelkezik. A kamara kapcsolattartói együttműködések keretében – igény esetén – részt vesz a különböző szervezetek, intézmények, önkormányzatok mérnöki munkát igénylő feladataiban. Az együttműködések célja, hogy közvetlen párbeszéd alakuljon ki az építés, a közlekedés, hírközlés, a környezetvédelem és vízügy, valamint az ipari technológiák, az energiaügyek, közművek és más szakterületek településrendezése, tervezése, tervpályázatai, közbeszerzési feladatainak megoldásában a fenntartható fejlődés érdekében.
A BPMK kölcsönösen eredményes kapcsolatot alakított ki a Magyar Mérnöki Kamarával és szakmai tagozataival, a Magyar Országgyűlés szakbizottságaival, a Minisztériumokkal, a Budapest Főváros Önkormányzatával, a kerületi és a Pest megyei polgármesteri hivatalokkal, a szabályozó hatóságokkal, a társkamarák területi szerveivel, tudományos egyesületekkel, a társadalmi és civil szervezetekkel, a Közép-magyarországi oktatási intézményekkel és a médiával. Részt vállal a települések engedélyezési és építés-ellenőrzési szerveinek munkájában (tervtanácsok, építéskivitelezés-ellenőrzés), ahol – az előírásoknak érvényt szerezve a tartalmi bírálatokon túl – jogosultsági (tervezés, szakértés, műszaki vezetés, műszaki ellenőrzés stb.) kérdéseket is vizsgál.
A szakcsoportok az MMK tagozataival közös szakterületi érdekeltségeibe tartozó mérnököket magába foglaló szakmai egységek. Feladatait és működését a területi kamara egyetértésével, a tagozati elnökség által jóváhagyott szakcsoporti ügyrend tartalmazza. A BPMK szakcsoportjai szorosan együttműködnek a BPMK vezetőségével.
A szakcsoportokat a szakmai tagozatokkal összhangban működtetjük.
• A szakmai elvárásoknak való maradéktalan megfelelés,
• Tagjaiból szakmai gyakorlat szakirányúságát vizsgáló szakértő testületet hoz létre, amely a tervezői és szakértői jo-gosultsági kérelmek szakmai véleményezését végzi a tagozati minősítő bizottság és a területi kamara elnöksége ré-szére.
• A tagozat felé kezdeményezi a tervezői és szakértői munkát segítő útmutatók, segédletek, irányelvek kidolgozását.
• Az újdonságokat ismertető előadások,
• Illetékességi területén segíti a tagozatot a minőségbiztosítási rendszerek kialakításában.
• Illetékességi területén elősegíti a Kamara által ajánlott tervezői és szakértői díjszabás alkalmazását, a tudomására jutó – nyilvánvalóan tisztességtelen – tervezői díj ajánlatokról a tagozat elnökségét tájékoztatja.
• Illetékességi területén segíti a pályakezdő, fiatal mérnököket a tervezői, illetve szakértői jogosultság elnyeréséhez szükséges szakirányú szakmai gyakorlat megszerzésében.
• Szakmai kérdésekben együttműködik az illetékességi területen működő (helyi) tudományos egyesületekkel és szakmai szervezetekkel, érdekelt hatóságokkal.
• Közreműködik a területet érintő műszaki szabályozási tevékenység véleményezésében.
• Szakmai fórumok, továbbképzések szervezése, közreműködés szakdolgozat, illetve diplomaterv minősítésben, pá-lyázatok bírálatában.
• Adminisztratív feladatok ellátása (pl. tagozati alapszabály megalkotása, elfogadtatása, betartása).
•
A BPMK szakcsoportjai:
• a Anyagmozgatógépek, Építőgépek és Felvonók,
• az Építési,
• a Geotechnikai és Geoinformatikai,
• a Környezetvédelmi,
• a Munkavédelmi és Munkabiztonsági,
• a Tartószerkezeti,
• a Vízgazdálkodási és Vízépítési.
A többi területen a szakcsoportokat helyettesíti a szakmai tagozat, az összekötők, és eseti megbízottak egyes témákban.
A BPMK több területet érintően szakmai napokat, konferenciákat szervez. A rendezvények célja, a szakmai ismeretek bőví-tése, továbbá hogy felhívja a figyelmet a magyar mérnöki kreativitásra, a tudáshagyományra, a műszaki kultúra szerepére hazánk versenyképességének fokozása érdekében, továbbá lehetőséget teremt arra, hogy a mérnöktársadalom képviselői, az egyetemek vezetői, oktatói, a gazdaság szereplői valamint az államigazgatás, illetve a szakmai szervezetek tisztségviselői megerősítsék szakmai kapcsolataikat.
A mérnöktársadalmi eseményeken, helyett foglaltak a mérnöktársadalom kiemelkedő képviselői, társzervezeteink, a műszaki felsőoktatás, az államigazgatás irányítói, valamint fővárosi, Pest megyei önkormányzati cégek vezetői, és polgármesterei.
Szakmai napok, konferenciáink a BPMK, a Budapest Főváros Önkormányzata, kormányzati, köztestületek, a MMK tagozatai, tudományos egyesületek, és a társadalmi és civil szervezetek együttműködési megállapodásai alapján kerültek meg-rendezésre, melyek legtöbb esetben részét képezték az éves szakmai továbbképzéseknek. A szakmai napok, konferenciák több alkalommal kísérő kiállítással, ötletbörzékkel kerültek megrendezésre.
A magyar értelmiségnek kulcsszerepe van hazánk jelene és jövőjének kialakításban. Célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a műszaki értelmiség szerepére a magyar nemzetgazdaságban, hangsúlyozva, hogy Magyarország csak akkor állhat stabil fejlődési pályára, ha a műszaki és természettudományos képzés területén markáns fejlesztési programok indulnak, melynek következtében nő az e területen tevékenykedő szakemberek társadalmi megbecsülése, javul a szakmai megítélése, presztí-zse.
A rendezvények fókuszában az építés, a vízgazdálkodás, a közlekedés, az energetika, az épületgépészet, a gépészet, a geo-technika, az elektrotechnika, az hírközlés és informatika és a környezetvédelem időszerű feladatai álltak.
Rendezvényeink sorából kiemelhető:
Mérnökbál, Műszaki Értelmiség Napja, Építőipari Nívódíjasok konferencia, Építők Napja, Magyar mérnökség múltbeli és mai eredményeit bemutató „Kreatív Magyarország – Mérnöki Tudás – Múlt, Jelen, Jövő” kiállítás, Automotive konferencia, Innovációs konferencia
KMMT: Sikeresen lezárult a budapesti és több vidéki városban megrendezett, magyar mérnökség múltbeli és mai ered-ményeit bemutató „Kreatív Magyarország – Mérnöki Tudás – Múlt, Jelen, Jövő” országjáró kiállítás. Az eseménysorozat a Belügyminisztérium támogatásával valósult meg. A rendezvénysorozat sikerét bizonyítja, hogy a kiállításnak a szakmai napokkal kiegészítve több ezer látogatója volt. Külön öröm volt számunkra, hogy rengeteg középiskola diákjai tekintették meg a bemutatónkat. A jövő nézőpontjából fontos, hogy a pályaválasztás előtt álló fiatalokat orientálja, és ráébressze őket mérnöki pálya szépségeire. Továbbá a nagy mérnökelődök munkásságát bemutató tárlat, hozzájárult a gazdaság fellendüléséhez, és ezzel jobb teljesítményre sarkallja a mai fiatalságot is. A kiállításon bemutatták be az első magyar műholdat, a MaSat-1 másolatát is.
Szakmai konferenciáink:
Közös dolgaink rendezvénysorozat, Innovációs ötletbörzékhez, Közlekedésfejlesztés Magyarországon, Vízgazdálkodási és Vízépítési szakmai nap, Épületgépészeti, Gépészeti, Energetikai, Építésügyi szakmai nap, HÍDÁSZ konferencia, BIM konferencia
A Magyar Mérnöki Kamara Szakmagyakorlási Szabályzata, valamint a Magyar Mérnöki Kamara Továbbképzési Szabályzata alapján meghatározásra került a szakmagyakorláshoz szükséges továbbképzés rendje. Ennek alapján a tervezői és szakértői szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező kamarai tagoknak részt kell venni évente legalább egy alkalommal a jogosultsági szakterületéhez vagy részszakterületéhez kapcsolódó szakmai továbbképzésen. Elmulasztása szakmagyakorlási jogosultság felfüggesztésével jár. A szakmai továbbképzéseket a budapesti és Pest megyei tagoknak a BPMK szervezi. A továbbképzési kötelezettség teljesítése érdekében, 2014. év végéig kamaránk több szakmai továbbképzést is szervezet, különböző szakterületeken. Az MMK említett szabályzatai a 266/2013. (VII. 11.) számú kormányrendeletben nem szereplő szakmagyakorlási jogosultságokra is kiterjednek.
A BPMK Titkársághoz tartozik az ügyfélszolgálat. Közreműködik a kamarai hatáskörbe tartozó névjegyzék előkészítésében, vezeti a BPMK elnökség megbízásából a kamarai tagnyilvántartást és vállalkozások nyilvántartását. Együttműködik a mérnöki tevékenységet érintő kérdésekben az illetékes hatóságokkal, valamint a helyi önkormányzati szervekkel. Ellenőrzi, hogy mérnöki tevékenységet csak jogosultsággal rendelkező szakmagyakorlók végezzenek.
Az ügyfélszolgálat tevékenységei többek között:
• Ügyfelek fogadása személyesen, telefonon, e-mailben, kérdéseikre válasz adása.
• Tagfelvétel előkészítése, tájékoztatás a kamarai tagok jogairól és kötelességeiről, átadása, a döntésről értesítés, névjegyzékbe felvétel az elnökségi döntést követően.
• Tagdíjakról és nyilvántartási díjakról az érdekeltek értesítése, a határidő után az esetleges elmaradások kezelése, kedvezmény kérések ügyintézése.
• A kamarai tagok és nyilvántartottak adataiban történő változások vezetése.
• Tagság szüneteltetésének intézése.
• Tagok illetve nyilvántartottak más kamarákból és más kamarákhoz történő átlépésének intézése.
• Engedélykérések és bejelentések ügyintézése, kiadása, nyilvántartása.
• Engedély szüneteltetés kérésének ügyintézése.
• Továbbképzés nyilvántartása.
• Eseti engedélyek kiadásának intézése.
• Energetikai tanúsítások ellenőrzésének ügyintézése, féléves tanulmányok előkészítése
• Az atomenergetikai szakértők és szakértői szervezetek minősítése, és nyilvántartásának intézése (országos szinten), éves jelentés előkészítése
• Egyszerű bejelentések nyilvántartása, statisztika, éves jelentés
• Cégek bejelentése
• Határon átnyúló kérelmek ügyintézése (országos szinten).
• Külföldi diploma és szakmai gyakorlat megfelelőség ügyintézése (országos szinten).
• Etikai-fegyelmi ügyek intézése.
• Az építéshatósági ügyek intézése.
• A jogszabály változások követése.
• A szakmagyakorlóknak rendszeres tájékoztatás küldése.
• Postázások, iktatások, telefonok intézése.
LAKÓÉPÜLETEK ÉPÍTÉSÉNEK EGYSZERŰ BEJELENTÉSE
A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (a továbbiakban: BPMK) 2016. július 1 óta végzi jogszabályban előírt feladatát (155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szerint, 2. § (3) bekezdés. Ezért még nincs kellő mennyiségű tapasztalat (eddig nem egészen két év adatai ismertek), az egyszerű bejelentések történő építkezésekkel kapcsolatosan, ennek előnyeinek és hátrányainak teljeskörű megítélésére. De szükséges felhívni a figyelmet az eddig szerzett tapasztalatokra. Minthogy a BPMK illetékességi területe megegyezik a Közép-Magyarországgal, itt él több mint hárommillió fő, tapasztalataink valószínűleg alkalmasak arra, hogy javaslataink országos megvitatása is megtörténjen.
Tevékenységünk nem tekinthető ellenőrzésnek, bár hasonlít rá. Az ellenőrzéseknél a hibás bejelentések javítása lenne szükséges, jelen esetben pedig a hibatípusok elemzése történik. Ennek módja:
• Az építésfelügyeletek a hozzá bejuttatott tanúsítványokról a jogszabályok szerint értesítést küldi a BPMK-nak). A BPMK a beérkezett nagyszámú mintát táblázatokban rendezi, és megállapításokat tesz.
• A beérkezett anyagok feldolgozásának eredményét tartalmazza jelen résztanulmány.
• Beszámolunk arról is, hogy az egyszerű bejelentések egy része nem a megkívánt színvonalú.
• A tapasztalatainkból következő változtatásokra vonatkozó javaslatainkat megtesszük.
A kérésünkre érkezett utólagos bejelentések száma: 3 639 db volt, ezzel együtt 11 158 db egyszerű berendezésről kaptunk adatot.
Legfontosabb megállapítás a több mint 11 ezer esetre vonatkozóan: jelentős számban nem tüntetik fel az egyszerű bejelentéseken az építész tervező mellett a szaktervezőket (pl. tartószerkezeti tervezőt, épületgépész tervezőt, épületvillamossági tervezőt, tűzvédelmi tervezőt, geotechnikai tervezőt), valamint az épületenergetikai számítást végző, erre jogosult személyt.
Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosításával a tűzvédelmi, munkabiztonsági, agrárgazdasági és agrárvidék-fejlesztési, közlekedési, ipari, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi és tájvédelmi, építésügyi-műszaki, településrendezési,...
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Kolozsvár főútján lévő szerény székházát a metró építése miatt – csekély ellentételezés mellett – kisajátítják, majd lebontják. A szervezet ezért irodaként évi 4-5 millió forintért kénytelen egy városi lakást...
