BPMK

A Ráckevei-Soroksári–Dunaág vízgazdálkodása

A Ráckevei-Soroksári–Dunaág vízgazdálkodása címmel rendeztek szakmai fórumot július 16-án, melyen a BPMK-t Dénes Miklós, a vizes szakcsoport vezetője képviselte.

A fórum célja az volt, hogy a Kvassay Jenő-terv és a Vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálatának szervezett keretek között folyó szakmai munkája megismerhetők legyenek az érintettek szélesebb körében, a szakmai és civil szervezetek számára is. Az elhangzott szakmai előadások lényegében mindenki számára elérhetőek a www.vizeink.hu oldalon. Dénes Miklós elmondta:
Rendezetlen az RSD partszabályozásának a kérdése és ez számtalan problémát generál, amit megfelelő jogi háttér nélkül nem lehet hatékonyan kezelni. Javaslatom lényege, hogy amilyen módon megalkotásra került a Balaton partszabályozásának kérdése a TNM rendelettel (TNM=Tárca nélküli Miniszteri rendelet)
A Dél-pesti szennyvíztisztító tisztított szennyvizének átvezetése a nagy Dunába. Tovább kellene vizsgálni, hogy a napi 80.000,-m3 keletkező szennyvizet, amit most az RSD-be kerül és ez vízminőségi problémákat okoz nem lehet e még hatékonyabb tisztítással és esetleg egy biológiai szűrő rendszeren lassan átvezetve a szennyvizet, hogy az azután alkalmas legyen paramétereit tekintve arra, hogy az RSD-be mint befogadóba be lehessen vezetni, de nyári időben emellett öntözési célokra is lehetne esetleg használni. Ha átvzetejuk a Dunába a napi 80.000m3-t akkor annyival kell több vizet pótolni az RSD-be ami alacsony Duna vízállás mellett jelentős üzemelési költség többletet jelent.
A záporvizek bevezetése előtt meg kellene oldani legalább a rácsszemét leválasztását, mert ezekkel kapcsolatban súlyos kifogások hangzottak el a horgász szervezetek részéről.
A mederkotrással kapcsolatban elmondta: a sodorvonali kotrás eredménye ként, esetlegesen némi túlkotrást is megengedve a 40m széles hajózó útban kialakul egy iszap csapda, amibe a védett vízinövények környezetéből a természet által megkívánt mértékig az iszap egy része befolyhatna a kialakult iszap csapdába. Természetesen ez csupán figyelemfelhívás egy alternatív megoldás lehetőségére és nem kérdőjelezi meg az eddig kialakult elképzelések megfelelőségét.
Dénes Miklós javasolta hogy, ha nem lenne, akkor az RSD-n is el kellene készíteni a nádasok minősítését ez a Balatonon meg van és ennek birtokában a nádas állomány kezelése is tervszerűbb lehetne. Észrevételezte, hogy az évente az RSD-re szánt fenntartási pénzügyi keretek messze nem értékarányosak és ezen változtatni kell, igaz hogy uniós beruházásnál ez a megvalósításután öt évig előírt kötelezettség, de tenni való addig is lenne bőven ami forráshiány miatt elmarad.
Végezetül kiemelt jelentősége lenne az évek óta megszűnt Ráckevei Intézőbizottság, vagy valami hasonló, a mai struktúrába illeszkedő érdek képviselt, érdekérvényesítő szervezet, szövetség, a horgász szövetségen kívül újra élesztése. Ilyen volumenű beruházások küszöbén a szakmai társadalmi egyeztetés, koordinálás szervezett keretek nélkül hatékonyan nem képzelhető el. A Balatonon és más területeken is működik fejlesztési tanács tehát indololtságát itt sem lehet kétségbe vonni.