BPMK

Még idén benyújtják a kormánynak a nemzeti vízstratégiát

Mintegy 300 milliárd forint európai uniós támogatást használhat fel 2020-ig Magyarország ár- és belvízvédelmi, valamint vízrendezési fejlesztésekre - ismertette Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója a Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) vándorgyűlésének plenáris ülésén Debrecenben.

Az előző európai uniós pénzügyi ciklusban mintegy 310 milliárd forintos támogatással 211 árvízvédelmi beruházás valósult meg Magyarországon - mondta Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára. A 2014-2020 közötti időszak fejlesztéseiről szólva kifejtette: a mintegy 300 milliárd forintból árvízvédelmi beruházásokra 270 milliárdos keret áll rendelkezésre, és ebből a pénzből 42 projekt valósulhat meg. Fő hangsúlyt kapnak a klímaváltozással összefüggő fejlesztések, így például a tározók építése, az aszálykezelés és a vízvisszatartás - hangsúlyozta. A helyettes államtitkár a következő időszak fontos feladatának nevezte a hazai vízügyi oktatás színvonalának emelését. A kormány kiemelten kezeli a vízgazdálkodás kérdését - fogalmazott Hoffmann Imre, és elmondta: 2013 után idén novemberben ismét Budapest ad majd otthont a víz-világtalálkozónak. Emlékeztetett arra, hogy hazánk a vízgazdálkodási és vízvédelmi területen az elmúlt időszakban több európai uniós irányelv végrehajtásában is mérföldkőhöz érkezett. Példaként említette, hogy a kormány márciusban elfogadta Magyarország második vízgyűjtő-gazdálkodási tervét és az országos árvízkockázat-kezelési tervet is.
Somlyódy Balázs főigazgató előadásában a Kvassay Jenő-terv fontosságát hangsúlyozta. A vízügyi ágazat a kormány felhatalmazásával 2015-ben elkészítette a tervet, amelyet várhatóan még idén be is nyújtanak majd - mondta. "Elkészült egy olyan nemzeti vízstratégia, amely a jövő vízgazdálkodásának eszköze, és amellyel egy fenntartható, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó rendszert lehet kialakítani" - fogalmazott. A Kvassay-terv részeként 300 milliárd forintos uniós támogatásból ár- és belvízvédelmi, valamint vízrendezési beruházások valósulnak meg a következő években - emelte ki Somlyódy Balázs.
Bara Sándor, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója kiemelte, hogy működési területükön a 2020-ig tartó időszakban európai uniós forrásból a hajdúhátsági többcélú vízgazdálkodási rendszer fejlesztésének keretében egy 6200 méter hosszúságú zárt vezetéket szeretnének kiépíteni, amely a Debrecentől nyugatra lévő területek vízellátását szolgálja majd. Tervezik a derecskei főcsatorna fejlesztését és a Keleti-főcsatorna nagyműtárgyainak rekonstrukcióját is.
Szlávik Lajos, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke felidézte, hogy 1917. február 7-én a Magyarhoni Földtani Társulaton belül megalakult a hidrológiai szakosztály, és ezt dátumot tekintik az MHT születésnapjának. Az önkéntes tagságon alapuló civil szervezetnek jelenleg mintegy 3000 egyéni és 133 jogi személy tagja van. Fő céljuk, hogy a százéves hagyományra alapozva hozzájáruljanak a tudományos és műszaki haladáshoz, valamint az ismeretterjesztéshez - emelte ki. (MTI)