A kifutó 2007-2013 időszak tapasztalatai és az EU 2014-2020 perspektívái az életképes, pénzügyi-gazdasági szempontból is kiegyensúlyozott, fenntartható és átlátható támogatási-pályázati célokra irányul. Tehát bárhogyan is alakuljon a most záruló uniós költségvetési ciklusnak az egyenlege, vigyázó szemünket már az új támogatási időszakra kell fordítani!
(Teljes cikk: Népszabadság 2015. augusztus 21.)
A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (BPMK), mint neve is mutatja a főváros és a megye területén élő és dolgozó műszakiak, alulról építkező hivatásrendi kamarája, s mint ilyen az országban a legnagyobb létszámú. A tervező és szakértő mérnökök száma mintegy 10 000, de ugyancsak ide tartoznak a műszaki ellenőrök és a felelős műszaki vezetők is.
A vízgazdálkodás olyan tudományos és mérnöki kérdésköröket ölel fel, amelyek alapvetően befolyásolják életkörülményeinket, ezért közérdeklődésre tartanak számot. Ezért nekünk, mérnököknek az a feladatunk, hogy megalapozott szakmai érveinkkel megváltoztassuk a vízzel kapcsolatos, társadalmilag káros nézeteket.
Ma Magyarországon mintegy 750 ezer paneles, illetve iparosított technológiával épült lakás van. Ez a szám a hazai lakásállomány kb. 15%-a, de 2,5 millió magyar ember otthona. Budapesten, mintegy 890 000 lakás van, melyből több mint 200 000 paneles, illetve iparosított technológiával épült.
A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara kapcsolattartói hálózatot hozott létre azért, hogy a mérnökök szűkebb pátriájuknak még hasznosabb polgárai lehessenek. Felajánlottuk tagjaink segítségét a lakóhelyük, működési területek szerinti önkormányzatoknak. Naprakészen tudjuk jelezni, hogy hol, mikor, milyen mérnöki feladatok jelentkeznek, azaz az önkormányzatok vezetőivel és a helyi szakembereinkkel összefogva segítjük egymást a feladatok megoldásában.
A mintegy négymillió lakást kitevő állománynak legalább fele nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, illetve hő-technikai követelményeknek; a középületek esetében az arány még rosszabb. Az ország energiafelhasználásának pedig közel 40%-a az épületeink energiaellátására fordítódik, melynek kétharmada a fűtés és a hűtés számlájára írható.
Sokszor halljuk a médiában, hogy kormányzati cél az, hogy az internet 2018 végére minden háztartásba eljusson. A kormány egyértelmű szándéka, hogy a digitális átalakulásnak minden magyar polgár nyertese legyen, és Magyarország Európa legsikeresebb országai közé tartozzon. Ez egybeesik az Európai Unió által meghirdetett internet-menetrenddel, mely azt célozza, hogy Európa az IT szektorban is globálisan versenyképes legyen.
Örömmel olvastam a Magyar Idők 2017. július 7-i számában Pintér Balázs cikkét „Főmérnökök kellenének a nagyobb településeken” címmel. A cikkhez kapcsolódóan a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnökeként néhány gondolatot szeretnék fűzni.
Népszerű az elmúlt negyedszázad oktatáspolitikájának bírálata, ám a sok üres szólam nem sok jót ígért eddig sem, és úgy gondolom, a mindenáron való kritikai attitűd nem kecsegtet a jövőben sem értékelhető eredménnyel. Az oktatás kérdéseit hideg fejjel, józanul kell átgondolni, a problémákat és a megoldási módokat higgadt érveléssel kell megtalálni. A felsőoktatás minősége nemzeti sorskérdéssé vált.
Még mindig előfordul a hibásan kiállított energetikai tanúsítvány, januártól már komoly pénzbüntetéssel is szankcionálhatók a sokat hibázó tanúsítók, bár ez a tévesen felminősített épületekben lakást vásárlókat aligha vigasztalja.
