Város és közlekedése – konferencia és szakmai továbbképzés

A közlekedési hálózat olyan, mint az emberi érrendszer – mondta köszöntőjében Kassai Ferenc BPMK elnök. Hozzátette: Budapest és a köré épült agglomeráció országunk legsűrűbben lakott területe, amelynek lakossága évről évre változik: ugyanakkor hatalmas átmenő forgalom is jellemzi. Ezért elengedhetetlen, hogy fővárosunk közlekedésfejlesztése a kor igényeinek megfelelően, de átgondoltan és figyelembe véve a történelmi adottságokat, fentarthatóságot történjen. Úgy vélem, hogy a hazánkban immár nyolcadik alkalommal megrendezett Közlekedési Kultúra Napja mottója ide is illik, Tehát: „Legyünk társak a közlekedésben, a közlekedésért, úton, vízen, sínen, levegőben.”

Az ország legfontosabb közlekedési problémái Budapesten összpontosulnak. Nincs olyan szakmai, városfejlesztési megbeszélés, amelyen a közlekedési kérdések ne jönnének elő – mondta rövid köszöntőjében Erő Zoltán, Budapest főépítésze.
Nyitóelőadásában a főépítész Budapest várospolitikájának a különböző közlekedési rendszerekhez való megközelítéséről számolt be. Elmondta, három alappillért különböztetnek meg:
1.    közösségi közlekedés fejlesztése
2.    forgalomcsillapítás, élhető város
3.    parkolási rendszer

A fővárosban és agglomerációjában adódó közlekedési kihívásokra egyértelműen a közösségi közlekedés fejlesztése jelenti a megoldást. Vonzó közösségi szolgáltatásokat kell létesíteni. Ezt szolgálja az M3-as metró, 1-es és 3-as villamos fejlesztése, de a tervekben szerepel a budai fonódó villamos déli kiépítése mellett, a hűvösvölgyi vonal jelentős átépítése és korszerűsítése is. A külterületeket érintő kihívásokra pedig a Budapesti és agglomerációs vasúti stratégia (BAVS) jelentheti a választ.
Ezeken túl a közösségi közlekedés fejlesztés további kulcseleme az integráció és a tarifaközösség – tette hozzá Erő Zoltán.
A forgalomcsillapítás gondolata az élhető város szemléletből fakadt. Ezeket szolgálják a belső területek mentesítései, a kapacitás visszaépítése és áthelyezése, de szintén felmerül a behajtási korlátozás és a dugódíj gondolata is.
Végezetül a lakossági és munkahelyi parkolási rendszer megreformálási lehetőségeiről adott tájékoztatást a főépítész.
Hozzátette, az élhető város egy olyan idea, ami egy hosszú távú tervet és megvalósulást jelent.
A nyitóelőadást követően – többek között – a Budapesti Mobilitási Terv felülvizsgálatának állásáról, a közlekedés- és településfejlesztés (barnamezős területek hasznosítása) összefüggéseiről, a forgalomcsillapítás lehetőségeiről, valamint a mobilitási tendenciákról hallhattak előadást a résztvevők.
A rendezvény végén szakmai kerekasztal beszélgetés és vita keretében nyílt lehetőségük a jelenlévőknek javaslataik és észrevételeik megfogalmazására, amelyekre neves előadóink és főépítész úr adtak válaszokat.
A konferencia levezető elnöke Molnár László Árpád közlekedési szakértő volt.