A BPMK, az MMK Közlekedési Tagozata – a Közlekedéstudományi Egyesület és a MAÚT szakmai támogatásával – május 7-9. között tartotta megújított közlekedési konferenciáját. A 27. alkalommal megrendezett előadássorozat helyszínét Balatonföldvár és Siófok után ezúttal...
A Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara május 23-án tartotta éves beszámoló küldöttgyűlését a Lurdy konferenciaközpontban, melynek levezető elnöke ezúttal is dr. Zalán Gábor ügyvéd volt. A hagyományoknak megfelelően az idei küldöttgyűlés is ünnepi...
Budapest közlekedésének jövője nemcsak technikai kérdés, hanem társadalmi és várospolitikai kihívás is. Ezt a közös álláspontot neves előadók és szakmai vezetők erősítették meg a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által második alkalommal megrendezett Balázs Mór...
Először készült el az a szakmai értékelés, amely a Fővárosi Közgyűlés által ellenszavazat nélkül elfogadott Budapesti Mobilitási Tervben (BMT) megfogalmazott 2030-as célkitűzések teljesülését vizsgálja. A BMT célja, hogy az évtized végére a fővárosban 10-ből 8 utazás fenntartható módon (gyalog, kerékpárral vagy közösségi közlekedéssel) valósuljon meg, ezzel közel felére csökkentve a közlekedési eredetű üvegházhatású gázok kibocsátását.
Az uniós módszertan alapján készülő SUMP (Sustainable Urban Mobility Plan) monitoring az idei évtől kezdve rendszeresen nyújt átfogó képet a főváros közlekedésének alakulásáról, feltárva a fejlődési irányokat és a legfontosabb kihívásokat. A részletes szakmai vizsgálat célja megérteni, hogyan változnak az utazási szokások, milyen hatása van a közlekedésnek a környezetünkre, és hogy a város fejlesztései hogyan javítják a Budapesten élők egészségét, komfortérzetét. Az eredmények alapján a BKK és a főváros mindenkori vezetése megalapozott döntéseket hozhat a fenntarthatóbb és hatékonyabb közlekedés érdekében.
Az elemzés egyik legfontosabb mutatója a közlekedési módok használatának a megoszlása. Ez alapján 2021-hez képest 2024-ben 3 százalékponttal többször kerékpároztak, rollereztek és szintén 3 százalékponttal többször gyalogoltak Budapesten. Ez a kerékpározás esetében az alacsony bázis miatt kiugró növekedés. Ezzel párhuzamosan 26%-ra nőtt a megfelelő komfortot nyújtó kerékpárbarát főútvonalak aránya és javultak a gyalogos közlekedés feltételei is.
Az autóval megtett utazások száma változatlan, továbbra is 35%, ez a stagnálás azonban jó eredménynek tekinthető figyelembe véve, hogy a fővárosban és az agglomerációban nyilvántartott járművek száma növekszik. A közösségi közlekedés részarányában változások történtek, a járvány hatásai, az aktív és mikromobilitás térnyerése ezt az ágazatot érintette leginkább. 2024-ben az utazások 41%-át tették meg közösség közlekedéssel.
Az egyes közlekedési módok utazási teljesítményét vizsgálva az látszik, hogy 2021-eshez képest átlagosan ugyanannyi, de hosszabb utazás történik személygépjárművel, nőtt a hosszabb utakat autóval megtevők aránya, amely az agglomerációs forgalom növekedésére utal.
A kedvező adatok mellett bizonyos területeken negatív tendencia is látható. A főváros közlekedését, fenntarthatóságát vizsgáló kutatás szerint a legnagyobb közlekedési kihívásokat az autóforgalom okozza Budapest mindennapjaiban.
A fővárosban nyilvántartott személygépjárművek száma évről évre 2-4%-kal növekszik.
A Budapest életére jelentős hatással lévő agglomerációs településeken csökken az autó nélküli háztartások száma. Ezzel összefüggésben az elővárosi közlekedésben romlik a közösségi közlekedés részaránya is, ami jelenleg 31%. Ennek a tendenciának a megfordítása elsősorban az állami döntéshozók és szolgáltatók feladata.
A budapesti szén-dioxid kibocsátás 30%-át a közlekedés okozza (2015-ben ez 28% volt), miközben ebből a közösségi közlekedés részaránya csak 2%. A vizsgálat tehát egyértelműen rámutatott arra, hogy az autóforgalom az egyik legfőbb akadály az egészséges környezet, a fenntartható közlekedési rendszer kialakításában. Budapesten az európai városok középértékéhez képest 17%-kal alacsonyabb a torlódások mértéke.
Csökkent a halálos kimenetelű esetek száma a közutakon: a SUMP riportban közölt KSH adatok alapján 2023-ban 44, a BRFK adata szerint 43 haláleset történt a közutakon Budapesten. A rendőrség adatai szerint ez a szám 2024-ben 32-re csökkent, azonban megnyugtató tendenciáról csak akkor beszélhetünk majd, ha a csökkenést sikerül fenntartani a következő években is.
Bár a közlekedési mutatók egy része kihívásokat jelez, a kutatás eredményei megerősítik a társaság eddigi lépéseinek szükségességét, folytatását, sőt fokozását, ezért a BKK következő 5 éves stratégiája is ezeket az elveket és eredményeket figyelembe véve készült el:
A sebességcsökkentés és forgalomcsillapítási intézkedések kiterjesztését, amelyek biztonságosabb és élhetőbb városi környezetet teremtenek. (Közlekedésbiztonsági stratégia, Vision Zero, sebességcsökkentés)
A közösségi közlekedés folyamatos fejlesztését, amely a szolgáltatások megbízhatóságát, gyorsaságát és kényelmét növeli. (BudapestGO, Pay&GO, tarifaintegráció, hálózati fejlesztések)
A kerékpáros és gyalogos infrastruktúra további bővítését, amely lehetőséget teremt az egészségesebb környezetre, a fenntartható közlekedési módok terjedésére.
A riport eredményei egyértelműen rávilágítanak arra, hogy Budapest közlekedési és környezeti problémáinak megoldása elképzelhetetlen az autóforgalom csökkentése nélkül. Ezen a területen hatékonyabb intézkedésekre van szükség.
Forrás: Budapesti Közlekedési Központ
A BPMK, az MMK Közlekedési Tagozata – a Közlekedéstudományi Egyesület és a MAÚT szakmai támogatásával – május 7-9. között tartotta megújított közlekedési konferenciáját. A 27. alkalommal megrendezett előadássorozat helyszínét Balatonföldvár és Siófok után ezúttal...
A Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara május 23-án tartotta éves beszámoló küldöttgyűlését a Lurdy konferenciaközpontban, melynek levezető elnöke ezúttal is dr. Zalán Gábor ügyvéd volt. A hagyományoknak megfelelően az idei küldöttgyűlés is ünnepi...
