Reálértelmiség

Megjelent a 16/2025. (VI. 20.) ÉKM rendelet az állami építési beruházási folyamatban részt vevő tervező és kivitelező közreműködésének értékeléséről

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény felhatalmazása alapján elkészült az ÉKM rendelete az állami építési beruházási folyamatban részt vevő tervező és kivitelező közreműködésének értékeléséről.    Az állami építési beruházások rendjéről szóló...

bővebben

Reálértelmiség

Tüdős Tibor 1934 – 2025

Májusban nagy veszteség érte mérnöki kamaránkat, egyik legrégebbi tagunk hosszú, méltósággal viselt betegségben elhunyt.     Tibor harmadik generációs mérnökként Budapesten született. 1957-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Villamos művek szakán. A...

bővebben

Kezdőlap 5 Reálértelmiség 5 Változó közlekedési szokások Budapesten: továbbra is az agglomerációs autóforgalom a fő kihívás

Változó közlekedési szokások Budapesten: továbbra is az agglomerációs autóforgalom a fő kihívás

márc 20, 2025 | Reálértelmiség

A főváros közlekedését és fenntarthatóságát vizsgálták abban a szakmai értékelésben (SUMP-monitoring), amely átfogó képet nyújt Budapest mobilitási helyzetéről. Ez alapján az elmúlt években többen kezdtek el gyalog és kerékpárral közlekedni, a budapestiek szeretik az új tarifaközösséget, és a megújuló járműparkkal is magas az elégedettség. A szakmai elemzés szerint továbbra is az agglomerációs autóforgalom mértéke okozza a legnagyobb problémákat a főváros közlekedésében, és a károsanyag-kibocsátás jelentős része is ehhez köthető.

 

Először készült el az a szakmai értékelés, amely a Fővárosi Közgyűlés által ellenszavazat nélkül elfogadott Budapesti Mobilitási Tervben (BMT) megfogalmazott 2030-as célkitűzések teljesülését vizsgálja. A BMT célja, hogy az évtized végére a fővárosban 10-ből 8 utazás fenntartható módon (gyalog, kerékpárral vagy közösségi közlekedéssel) valósuljon meg, ezzel közel felére csökkentve a közlekedési eredetű üvegházhatású gázok kibocsátását.

Az uniós módszertan alapján készülő SUMP (Sustainable Urban Mobility Plan) monitoring az idei évtől kezdve rendszeresen nyújt átfogó képet a főváros közlekedésének alakulásáról, feltárva a fejlődési irányokat és a legfontosabb kihívásokat. A részletes szakmai vizsgálat célja megérteni, hogyan változnak az utazási szokások, milyen hatása van a közlekedésnek a környezetünkre, és hogy a város fejlesztései hogyan javítják a Budapesten élők egészségét, komfortérzetét. Az eredmények alapján a BKK és a főváros mindenkori vezetése megalapozott döntéseket hozhat a fenntarthatóbb és hatékonyabb közlekedés érdekében.

Az elemzés egyik legfontosabb mutatója a közlekedési módok használatának a megoszlása.  Ez alapján 2021-hez képest 2024-ben 3 százalékponttal többször kerékpároztak, rollereztek és szintén 3 százalékponttal többször gyalogoltak Budapesten. Ez a kerékpározás esetében az alacsony bázis miatt kiugró növekedés. Ezzel párhuzamosan 26%-ra nőtt a megfelelő komfortot nyújtó kerékpárbarát főútvonalak aránya és javultak a gyalogos közlekedés feltételei is.

Az autóval megtett utazások száma változatlan, továbbra is 35%, ez a stagnálás azonban jó eredménynek tekinthető figyelembe véve, hogy a fővárosban és az agglomerációban nyilvántartott járművek száma növekszik. A közösségi közlekedés részarányában változások történtek, a járvány hatásai, az aktív és mikromobilitás térnyerése ezt az ágazatot érintette leginkább. 2024-ben az utazások 41%-át tették meg közösség közlekedéssel.

Az egyes közlekedési módok utazási teljesítményét vizsgálva az látszik, hogy 2021-eshez képest átlagosan ugyanannyi, de hosszabb utazás történik személygépjárművel, nőtt a hosszabb utakat autóval megtevők aránya, amely az agglomerációs forgalom növekedésére utal.

A kedvező adatok mellett bizonyos területeken negatív tendencia is látható. A főváros közlekedését, fenntarthatóságát vizsgáló kutatás szerint a legnagyobb közlekedési kihívásokat az autóforgalom okozza Budapest mindennapjaiban.

A fővárosban nyilvántartott személygépjárművek száma évről évre 2-4%-kal növekszik.

A Budapest életére jelentős hatással lévő agglomerációs településeken csökken az autó nélküli háztartások száma. Ezzel összefüggésben az elővárosi közlekedésben romlik a közösségi közlekedés részaránya is, ami jelenleg 31%. Ennek a tendenciának a megfordítása elsősorban az állami döntéshozók és szolgáltatók feladata.

A budapesti szén-dioxid kibocsátás 30%-át a közlekedés okozza (2015-ben ez 28% volt), miközben ebből a közösségi közlekedés részaránya csak 2%. A vizsgálat tehát egyértelműen rámutatott arra, hogy az autóforgalom az egyik legfőbb akadály az egészséges környezet, a fenntartható közlekedési rendszer kialakításában. Budapesten az európai városok középértékéhez képest 17%-kal alacsonyabb a torlódások mértéke.

Csökkent a halálos kimenetelű esetek száma a közutakon: a SUMP riportban közölt KSH adatok alapján 2023-ban 44, a BRFK adata szerint 43 haláleset történt a közutakon Budapesten. A rendőrség adatai szerint ez a szám 2024-ben 32-re csökkent, azonban megnyugtató tendenciáról csak akkor beszélhetünk majd, ha a csökkenést sikerül fenntartani a következő években is.

Bár a közlekedési mutatók egy része kihívásokat jelez, a kutatás eredményei megerősítik a társaság eddigi lépéseinek szükségességét, folytatását, sőt fokozását, ezért a BKK következő 5 éves stratégiája is ezeket az elveket és eredményeket figyelembe véve készült el:

A sebességcsökkentés és forgalomcsillapítási intézkedések kiterjesztését, amelyek biztonságosabb és élhetőbb városi környezetet teremtenek. (Közlekedésbiztonsági stratégia, Vision Zero, sebességcsökkentés)

A közösségi közlekedés folyamatos fejlesztését, amely a szolgáltatások megbízhatóságát, gyorsaságát és kényelmét növeli. (BudapestGO, Pay&GO, tarifaintegráció, hálózati fejlesztések)

A kerékpáros és gyalogos infrastruktúra további bővítését, amely lehetőséget teremt az egészségesebb környezetre, a fenntartható közlekedési módok terjedésére.

A riport eredményei egyértelműen rávilágítanak arra, hogy Budapest közlekedési és környezeti problémáinak megoldása elképzelhetetlen az autóforgalom csökkentése nélkül. Ezen a területen hatékonyabb intézkedésekre van szükség.

 

Forrás: Budapesti Közlekedési Központ

Reálértelmiség
Megjelent a 16/2025. (VI. 20.) ÉKM rendelet az állami építési beruházási folyamatban részt vevő tervező és kivitelező közreműködésének értékeléséről

Megjelent a 16/2025. (VI. 20.) ÉKM rendelet az állami építési beruházási folyamatban részt vevő tervező és kivitelező közreműködésének értékeléséről

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény felhatalmazása alapján elkészült az ÉKM rendelete az állami építési beruházási folyamatban részt vevő tervező és kivitelező közreműködésének értékeléséről.    Az állami építési beruházások rendjéről szóló...

bővebben

Szőllőssy Gábor

Elnök

Kategóriák