Kamarai hírek

Felavatták Vásárhelyi Boldizsár szobrát a BME-n

Felavatták szeptember 10-én a Műegyetem szoborkertjében a 125 éve született prof. dr. Vásárhelyi Boldizsár, a BME egykori Kossuth-díjas tanszékvezető egyetemi tanára, a Mérnöki Kar dékánja szobrát, amely a Közlekedéstudományi Egyesület gesztorságával, szakmai...

bővebben

Kamarai hírek

A közlekedésben valami mindig mozgásban van

Évek óta összegyűlünk a FŐMTERV Zrt. épületében, a Makadám Mérnök Kluban megrendezésre kerülő szakmai konferenciára és előadásra, amelynek a fókuszában a modern élet egyik legfontosabb szegmense, a közlekedés áll. A közlekedés, és a közlekedéshez szorosan...

bővebben

Kezdőlap 5 Reálértelmiség 5 Hankó Balázs: a Műegyetem a magyar kreativitás egyik legfőbb hírvivője

Hankó Balázs: a Műegyetem a magyar kreativitás egyik legfőbb hírvivője

aug 30, 2024 | Reálértelmiség

A Műegyetemnek évszázados múltja van és képes a megújulásra, hogy felvegye a versenyt a világ vezető egyetemivel; a magyar gazdaság motorja és a magyar kreativitás egyik legfőbb hírvivője – mondta a kulturális és innovációs miniszter a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) 243. tanévének ünnepélyes megnyitóján, augusztus 30-án Budapesten.

Hankó Balázs kiemelte: az egyetemnek együtt kell működnie, együtt kell élnie a környezettel, amelyben létezik, de „ehhez nem lehet béklyóban sem az intézmény teste, sem az intézmény lelke, dinamikusnak kell lennie”. Az egymásra utaltság miatt vágott bele a kormány a felsőoktatás megújításába, olyan környezetet akarnak kialakítani, amelyben az egyetemek megvalósíthatják elképzeléseiket, rugalmasak, a teljesítményre fókuszálnak és élnek a lehetőségekkel – tette hozzá. Hankó Balázs hangsúlyozta: az egyetemi modellváltással sikeres versenyképességi fordulat következett be a magyar felsőoktatásban, összekötötték az egyetemeket a gazdasági szereplőkkel, rugalmasabbá tették a működésüket, alapjaiban változtatták meg a finanszírozást, hogy az egyetemek megállják a helyüket, erősödjenek itthon és a nemzetközi környezetben.

Az új magyar felsőoktatási modell rugalmas, kiszámíthatóan és átláthatóan működik – mondta, kiemelve, a modell négy alappillére a versenyképesség, a rugalmasság, a kiszámíthatóség és az autonómia. Szólt arról is, az átalakítás után nőtt a felsoktatásba felvettek száma, csökkent a lemorzsolódás, többen járnak a műszaki, természettudományos, mérnök és informatikai szakokra, nőtt a nemzetközi publikációk száma.  Úgy fogalmazott: működik a magyar modell, „egyesek ezt a versenyképességet próbálják elfojtani a nemzetközi térben, kiszorítani egyetemeinket a nemzetközi kapcsolatokból”. Ezt nem hagyjuk, nem hagyhatjuk – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, ezért indították el a Pannónia és a Horizont programot.  A BME-ről szólva azt mondta, csaknem 20 ezer diák vetette bizalmát az intézménybe, hogy versenyképes tudást, stabil értékrendet kapjon. A Műegyetem nemzeti kincs – hangoztatta Hankó Balázs.

Charaf Hassan, a Műegyetem rektora köszöntőjében emlékeztetett: II. József 1782. augusztus 30-án írta alá az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, a Műegyetem egyik elődintézménye alapítólevelét. Ebben a tanévben csaknem ötezer magyar hallgató és 1300 új külföldi hallgató kezdi meg tanulmányait az intézményben – mondta. A rektor hangsúlyozta: jelzésértékűnek tartja, hogy a miniszter és a felsőoktatásért felelős államtitkár is részt vesz a tanévnyitón, ez azt mutatja, hogy a fenntartó, illetve ágazatirányító is „tudja és érti, hogy a BME a magyar felsőoktatás egyik legkiválóbb intézményeként közügy, amely a hazai gazdaság fejlődésének, az ország versenyképességének, szakember-utánpótlásának nemzetközi beágyazottságú bázisa és letéteményese”. Arra kérte Hankó Balázs minisztert, támogassa a Műegyetem megújulását az ehhez szükséges források és törvény adta lehetőségek biztosításával, hogy a BME alapításának 250. évfordulójára Európa top 100 egyeteme, Európa top 10 műegyeteme, Magyarország első számú innovatív egyeteme legyen.

A rektor felhívta a figyelmet arra, hogy a versenyképesség a sport és a tudomány területén is hívószó, és a BME az egyetlen magyar egyetem, amelynek egy éven belül új Nobel-díjasa és olimpiai bajnoka is lett. Krausz Ferenc fizikus villamosmérnökként végzett az egyetemen, Nagy Dávid párbajtőröző pedig gazdálkodás és menedzsment alapszakos hallgató – ismertette. Szólt arról is, a versenyképességhez erős felsőoktatás kell, autonóm, szolgáltató és folyamatosan megújuló egyetemmel, a szolgáltatószemlélethez pedig hozzátartozik az is, hogy a hallgatói élet a biztonságos közösségről, partnerségről, egymás méltóságának megőrzéséről szóljon. Hangsúlyozta: a BME eddig is elítélt és elfogadhatatlannak tartott mindenféle bántalmazó, méltóságot sértő viselkedést és intézkedést. A gólyatárborban történtekre utalva jelezte: a szükséges vizsgálatokat lefolytatják és a tanulságokat levonják.

A tanévnyitón Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára átadta a felsőoktatás napja, szeptember 1-je alkalmából adományozandó miniszteri, szakmai díjakat. Eötvös József-díjban és Szent-Györgyi Albert-díjban öten-öten, Trefort Ágoston-díjban és Apáczai Csere János-díjban tízen-tízen, Kármán Tódor-díjban öten részesültek. (MTI)