Az Európai Mérnöki Kamarák Tanácsa (ECEC) november 7-én Nicosiában, Cipruson tartotta közgyűlését a Ciprusi Tudományos és Műszaki Kamara (ETEK) szervezésében. Mind a 17 tagszervezet képviselői összegyűltek, hogy megvitassák az európai mérnöki szakma jövőjének...
A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) 34. alkalommal hirdette meg a Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot, a cégek a gyakorlatban is megvalósult, 2025-ben mérhető üzleti, illetve társadalmi hasznot hozó innovációs projektekkel nevezhetnek, pályázni 2026. február 9-ig...
Célegyenesbe fordult a Flórián téri felüljárók déli hídjának a felújítása: október 31-én elkezdődött a részműszaki átadás-átvétel. Az ellenőrzés ideje alatt még előfordulhatnak kisebb helyszíni beavatkozások. Ezeket az ideiglenes forgalombahelyezési eljárás...
2025 ŐSZI FONTOSABB JOGSZABÁLYOK
TARTALOM
Bővebben: njt.hu honlapon
323/2025. (X. 20.) Korm. rendelet a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulásoknak nyújtott támogatások szabályairól szóló 214/2013. (VI. 21.) Korm. rendelet módosításáról
[1] Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 10/A. §-a alapján létrejött ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások részére a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból nyújtható költségvetési támogatás felosztásakor indokolt a lakosságszám figyelembevétele, amit céloz a módosítás.
314/2025. (X. 17.) Korm. rendelet a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A módosítások célja egyrészt annak elősegítése, hogy minél több klinikai kutatási projekt Magyarországon valósuljon meg, másrészt a módosítással az Európai Bizottságnak az „Állami támogatásokra vonatkozó keret a tisztaipar-megállapodás támogatása céljából” című, 2025. július 4-i, C/2025/3602. számú közleménye kerül implementálásra, amelyek révén Magyarország versenyképessége tovább növelhető.
311/2025. (X. 14.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A módosítás célja az emelt biztonságú pszichiátriai osztály Pilot program zárását követően az ellátás rendszerszerű finanszírozásának megteremtése.
303/2025. (X. 6.) Korm. rendelet egyes védelmi ipari társaságok feletti irányítás megszerzésével megvalósuló összefonódások nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítéséről
[1] A szabályozás célja egyes gazdasági társaságok feletti közvetlen egyedüli irányításszerzést – védelmi ipari ellátás-biztonsági szempontokra figyelemmel – nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítése.
326/2025. (X. 20.) Korm. rendelet az ISD DUNAFERR Dunai Vasmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság „felszámolás alatt”, a Duna Furnace Dunai Vasmű Korlátolt Felelősségű Társaság „felszámolás alatt”, valamint a Dunarolling Dunai Vasmű Korlátolt Felelősségű Társaság „felszámolás alatt” felszámolási eljárásának stratégiailag kiemelt jelentőségű felszámolási eljárássá minősítéséről
[1] A Kormány iparpolitikai és gazdasági szempontokat mérlegelve megállapította, hogy meghatározott felszámolási eljárásokban a felszámolás alá vont gazdasági szereplők adósságai rendezéséhez és a hitelezőkkel való megegyezéséhez kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik.
318/2025. (X. 17.) Korm. rendelet az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet, valamint a munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 23/2018. (II. 20.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A Kormány célja a Budapest IV. kerületében sport- és kulturális célból megvalósuló labdarúgó stadion fejlesztése, valamint nem állami beruházás keretében megvalósuló vegyes célú ingatlanfejlesztésének elősegítése, így indokolt a fejlesztés kiemelt beruházássá nyilvánítása, valamint az építési beruházással érintett ingatlannal összefüggésben sajátos településrendezési és építési követelmények meghatározása.
317/2025. (X. 17.) Korm. rendelet a Ganz-MaVag International Korlátolt Felelősségű Társaság, valamint a Magyar Vagon Dunakeszi Járműgyártó, Javító és Karbantartó Korlátolt Felelősségű Társaság felszámolási eljárásának stratégiailag kiemelt jelentőségű felszámolási eljárássá minősítéséről
[1] A Kormány iparpolitikai és gazdasági szempontokat mérlegelve megállapította, hogy a Ganz-MaVag International Korlátolt Felelősségű Társaság és a Magyar Vagon Dunakeszi Járműgyártó, Javító és Karbantartó Korlátolt Felelősségű Társaság adósságainak rendezéséhez és hitelezőkkel való megegyezéséhez kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik.
319/2025. (X. 20.) Korm. rendelet a hátrányos helyzetű településeken élők integrációt és társadalmi mobilitást segítő lakhatásáról
[1] A Kormány elkötelezett a társadalmi felzárkózás ügye iránt, aktívan támogatja a nehéz helyzetben lévő családok életkörülményeinek javítására irányuló törekvéseket.
[2] A Kormány a leghátrányosabb helyzetű településeken együttműködik a helyben jelen lévő civil szervezetekkel az ott élők életminőségének javítása érdekében.
[3] A Kormány kiemelt prioritásnak tekinti a leghátrányosabb helyzetű településeken élők integrációt és társadalmi mobilitást segítő lakhatásának támogatását.
16/2025. (X. 2.) MEKH rendelet a B3 alkategóriájú hulladéklerakóban és a hulladékégető műben alkalmazható egyes átvételi díjakról szóló 2/2023. (IV. 6.) MEKH rendelet módosításáról
[1] A rendelet módosításának célja a koncesszor, a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó által átadott, az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett – és a B3 alkategóriájú hulladéklerakóban lerakható vagy a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 18/A. § (1) bekezdése szerinti hulladékégető műben kezelhető – hulladék átvételéért fizetendő átvételi díjak 2026. évre vonatkozó mértékének meghatározása.
312/2025. (X. 14.) Korm. rendelet a 2021–2027 programozási időszakban megvalósuló határon átnyúló Interreg programok végrehajtásáról szóló 241/2023. (VI. 20.) Korm. rendelet módosításáról
[1] Magyarország Kormánya és a határon átnyúló Interreg programok végrehajtásában részt vevő hazai szervezetek számára kiemelt cél az európai uniós források hatékony és eredményes felhasználása, amely – többek között – a rendelkezésre álló szakmai tapasztalatoknak a releváns jogszabályokban történő leképezésével érhető el.
[2] További cél, hogy Magyarországnak az Európai Unió tagállamaival közös határrégióiban a határon átnyúló jogi és adminisztratív akadályok száma csökkenjen, ezzel is elősegítve a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót e régiókban, és ennek érdekében kijelölje az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2025/925 rendelete szerinti határokon átnyúló koordinációs pont feladatainak ellátásáért felelős szervet.
325/2025. (X. 20.) Korm. rendelet az iparbiztonsági veszélyt, valamint a fenyegető környezetkárosodást megelőző intézkedések veszélyhelyzeti szabályairól
[1] A veszélyhelyzeti rendelet célja a magyarországi iparbiztonsággal összefüggésben a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet tulajdonában álló termelőüzemek biztonságos működéséhez és az iparbiztonsági veszély, valamint a fenyegető környezetkárosodás megelőzéséhez fűződő közérdek alapján a biztonságos működés fenntartásához szükséges intézkedések költségvetési forrásból történő finanszírozása, ha az másra át nem hárítható, és ezzel az iparbiztonsági veszély vagy a fenyegető környezetkárosodás megelőzhető.
[2] A rendelet célja továbbá az iparbiztonsági veszély elhárításán, valamint a fenyegető környezetkárosodás megelőzésén keresztül az emberi egészség, a környezet, az élet- és vagyonbiztonság védelme.
[3] A rendelet rögzíti, hogy az állam feladata az iparbiztonsági veszély, valamint a fenyegető környezetkárosodás megelőzése érdekében végzett tevékenységek – ideértve a termelőüzem biztonságos működéséhez, az üzemi infrastruktúra állagmegóvásához és karbantartásához vagy e tevékenységek biztonságos megszüntetéséhez szükséges feladatokat is – ellátása, ha a kötelezettség másra nem hárítható. Az állam e feladatokat az iparbiztonsági veszéllyel közvetlenül érintett gazdálkodó szervezetek, valamint e gazdálkodó szervezetek részére az iparbiztonsági veszély, valamint a fenyegető környezetkárosodás megelőzése érdekében szolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezetek közreműködésével látja el.
[4] A rendelet az iparbiztonsági veszélyt és a fenyegető környezetkárosodást megelőző intézkedések meghatározásához szükséges vizsgálatok lefolytatására gyorsított eljárási szabályokat határoz meg, azzal, hogy amennyiben az eljáró hatóság megállapítja, hogy az intézkedések elmaradása esetén az iparbiztonságot veszélyeztető vagy környezetkárosító helyzet állhat elő, akkor az állam az intézkedések elvégzéséhez szükséges forrást a központi költségvetés terhére biztosítja.
315/2025. (X. 17.) Korm. rendelet a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A Kormány elkötelezett a megfelelő kórházi higiénia biztosítása mellett, ennek érdekében szükségesnek tartja a kórházakban használt alapvető higiénés termékek központi beszerzését és annak 2026. január 1-től való biztosítását az állami fenntartású fekvőbeteg ellátást végző egészségügyi intézményekben.
320/2025. (X. 20.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatási jogviszony maximális időtartamának meghatározásáról
[1] A Kormány kiemelt célja a közfoglalkoztatottak jogviszonyának fenntartása és foglalkoztatásának elősegítése a nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedésüket megelőzően.
310/2025. (X. 9.) Korm. rendelet légiközlekedési tárgyú kormányrendeletek jogharmonizációs célú módosításáról
[1] Az egységes európai égboltról szóló első jogszabálycsomag részét képező, az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a légtérnek az egységes európai égbolt keretében történő szervezéséről és használatáról szóló, 2004. március 10-i 551/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet átdolgozásra került. Az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az első jogszabálycsomag részét képező rendeletek szabályozását egységes szerkezetbe foglaló, módosításokat is tartalmazó (EU) 2024/2803 európai parlamenti és tanácsi rendeletet, amely jogharmonizációs kötelezettséget keletkeztetett. A módosítások célja ezen kötelezettség teljesítése.
Módosul:
300/2025. (X. 6.) Korm. rendelet a Magyar Védelmi Exportügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság feladatairól
[1] Az elmúlt években Magyarország stratégiai, biztonsági környezete jelentősen megváltozott. A nemzetközi helyzet markáns változásai – különösen a háborús konfliktusok és azok gazdasági, társadalmi következményei – szükségessé teszik az űr- és védelmi ipar fenntartható fejlesztését. A szövetségi kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges, hogy az űr- és védelmi ipari termékek, technológiák és szolgáltatások külpiaci értékesítése, a vállalatok külpiaci tevékenységének támogatása rendezett, átlátható és a nemzetközi normáknak megfelelő keretek között történjen. E célból elengedhetetlen, hogy a Magyar Védelmi Exportügynökség mint a kormányzat szakmai háttérintézménye, a nemzetgazdasági érdekek, az állam biztonságpolitikája, valamint a nemzetközi fegyverkorlátozási és exportellenőrzési rezsimek tiszteletben tartásával, egységes rendszerben lássa el feladatait.
[2] A rendelet célja, hogy a hazai védelmi ipar fejlesztésével kapcsolatos közfeladatainak ellátása mellett az űripar fejlesztésében vállalt közfeladatokat egységesen rögzítse, ezzel is kihasználva a két iparág közötti szinergiákat, elősegítve az iparági szereplők versenyképességét, a vállalatok nemzetközi piaci jelenlétének és fejlesztési programokban való részvételének bővítését.
301/2025. (X. 6.) Korm. rendelet az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A kormányrendelet módosítása a Magyarország területén megvalósuló kiemelt beruházások gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárási rendben történő megvalósítását célozza a befektetés-ösztönzési és gazdaságfejlesztési célkitűzések, valamint a nemzetgazdaság versenyképességének növelése érdekében.
321/2025. (X. 20.) Korm. rendelet az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek ellenálló képességéről szóló 475/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A nemzeti ellenálló képességi rendszer fejlesztése, valamint a gazdasági szereplők versenyképességének megőrzése érdekében a kritikus szervezetek, továbbá az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek, infrastruktúrák folyamatos monitorozása, illetve a vonatkozó szabályozás felülvizsgálata szükséges. A felülvizsgálat eredményeként indokolt a gyártási ágazatban a szervezeti kijelölés alapjául szolgáló egyes ágazati kritériumok módosítása, továbbá a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének 2025. január 1-jétől hatályos változásainak technikai jellegű átvezetése.
307/2025. (X. 9.) Korm. rendelet -a pilóta nélküli állami légijárművek repüléséről
[1] A kormányrendelet célja, hogy a gyorsan változó technikai környezetben lehetőséget teremtsen a pilóta nélküli légijárművek állami célú repülésben történő alkalmazására, az eszközök rövid határidővel történő rendszeresítésére.
[2] A kormányrendelet a honvédelmi érdekekkel összhangban megteremti a cirkálólőszerek rendszeresítésének jogi lehetőségét azzal, hogy külön kategóriába sorolja a cirkálólőszernek minősülő pilóta nélküli állami légijárműveket
79. § Hatályát veszti a pilóta nélküli állami légijárművek repüléséről szóló 38/2021. (II. 2.) Korm. rendelet
322/2025. (X. 20.) Korm. rendelet a sportakadémiák látvány-csapatsport támogatásáról szóló 214/2025. (VII. 22.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A Kormány célja, hogy kiemelten támogassa a látvány-csapatsportokban tevékenykedő sportakadémiák által megvalósított magas szintű utánpótlás-nevelési munkát.
[2] A sportfejlesztési program módosításának és hosszabbításának lehetővé tétele a sportakadémiák tárgyi eszköz beruházásra, felújításra irányuló sportfejlesztési programjai esetében elősegíti a látvány-csapatsport támogatás intenzív felhasználását.
[3] A látvány-csapatsportokban tevékenykedő sportakadémiák sportfejlesztési programjainak gördülékenyebb megvalósulása céljából az utófinanszírozott építési beruházások esetén egyszerűsödik a sportfejlesztési programok jóváhagyása.
309/2025. (X. 9.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet, valamint a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elveknek az egészségügyi dolgozók vonatkozásában történő érvényesítéséről és végrehajtásáról szóló 124/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A Kormány mentesíti az egészségügyi és az egészségügyben dolgozókat az öregségi nyugdíjuknak, a korhatár előtti nyugdíjszerű ellátásuknak a jogviszonytípusára tekintettel fennálló szüneteltetése alól.
308/2025. (X. 9.) Korm. rendelet a villamos energiával, a digitalizációval, valamint a kiberbiztonsággal összefüggő kormányrendeletek módosításáról
[1] A villamos energia rendszerhasználók és az engedélyesek jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos egységes jogalkalmazói gyakorlat elősegítése kiemelt szakpolitikai feladat.
[2] A Kormány elkötelezett az új digitális szolgáltatások bevezetése mellett. A jelen módosítás az állampolgárok digitális térben történő levelezését, dokumentum küldését és fogadását érinti.
[3] A Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 418/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításának célja a kiberszolidaritásról szóló rendelet alapján létrehozásra kerülő Európai Kiberbiztonsági Riasztási Rendszerben, valamint egy határokon átnyúló kiberközpont tevékenységében való részvétel érdekében a nemzeti kiberközpont kijelölése.
Módosul:
3. A Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 418/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet
FONTOSABB JOGSZABÁLYOK 2025 SZEPTEMBERBEN
Bővebben: njt.hu honlapon
TARTALOMJEGYZÉK
294/2025. (IX. 25.) Korm. rendelet a központi egészséginformatikai szolgáltatásokról szóló 29/2022. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A Kormány elkötelezett az egészségügyi adatvagyon biztonságos gyarapítása és megőrzése mellett, mely cél elérését szolgálja az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez való csatlakozásra használható intézményi informatikai rendszerekkel kapcsolatos ellenőrzések hatékonyságának növelése, az ezen rendszereket fejlesztőkkel szemben támasztott magas szintű szakmai és adatbiztonsági követelmények érvényesítése, a műszaki bevizsgálást végző ellenőrzési szerepkörének erősítése és az adatszolgáltatások folyamatos megfelelő műszaki színvonalának biztosítása.
292/2025. (IX. 18.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodás területét érintő egyes díjképzési szabályok veszélyhelyzet idején történő eltérő alkalmazásáról
[1] A rendelet célja lehetőséget teremteni a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter számára, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység, illetve a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység vonatkozásában meghatározott díjakat a tárgyév során módosítsa.
29/2025. (IX. 3.) NGM rendelet a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság által lefolytatott minőségellenőrzésekkel összefüggő tevékenységek szabályozásáról
[1] E rendelet célja az Egységes Kormányzati Portálon évente közzétett minőségellenőrzési kérdőívek értékelésének hosszú távú szabályozása, amely független az alapul szolgáló könyvvizsgálati standardok és így a minőségellenőrzési kérdőívek változásainak hatásaitól. Emellett további cél a közfelügyeleti hatóság által lefolytatott minőségellenőrzésekre irányadó részletszabályok aktualizálása, valamint a fenntarthatósági bizonyosság nyújtásáról szóló megbízások minőségellenőrzésére vonatkozó részletszabályok meghatározása.
1324/2025. (IX. 3.) Korm. határozat Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájának megújításáról, valamint a végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről (2025–2030)
A Kormány
298/2025. (IX. 29.) Korm. rendelet tükörintézkedések bevezetéséről
[1] A nemzeti kormány háborúellenes politikája miatt Magyarország szuverenitását rendkívül intenzív támadások érik. A külföldi beavatkozás a magyar belpolitikában és közéletben számos ponton egyértelműen tetten érhető. Ennek célja egyértelmű: eltávolítani és elhallgattatni a nemzeti kormányt, majd helyébe egy olyan bábkormányt ültetni, amely hajlandó Magyarországot is belesodorni a háborúba, és feltétel nélkül támogatni Ukrajna uniós tagságát, valamint uniós finanszírozását.
[2] Magyarország Kormánya válaszul – arra reagálva, hogy e támadások részeként Ukrajna magyar honlapokat blokkolt – az alábbi rendelettel lehetővé teszi tükörintézkedések meghozatalát.
14/2025. (IX. 3.) MEKH rendelet a közép- és nagyfeszültségű, legalább 0,5 MW névleges teljesítőképességű, időjárásfüggő termelőberendezések és villamosenergia-tárolók számára rendelkezésre álló betáplálási irányú csatlakozások műszaki gazdasági adatainak közzétételéről
[1] A betáplálási irányú csatlakozásokra vonatkozó adatok közzététele segíti azon beruházók tájékoztatását, akik meglévő, de más beruházók által megvalósított csatlakozási ponton terveznek betáplálási irányú termelő- és tárolóberendezéseket létesíteni, melynek következtében a meglévő betáplálási irányú rendelkezésre álló teljesítmény lehető legjobb kihasználtságát lehet elérni.
Bővebben: njt.hu honlapon
TARTALOMJEGYZÉK
1.BALATON VÍZPARTI TERÜLETE
287/2025. (VIII. 27.) Korm. rendelet a Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről
[1] A Balaton pótolhatatlan nemzeti kincs, hazánk egyik legfontosabb természeti öröksége, erőforrása, amelyet kötelességünk a jövő nemzedékek számára is megőrizni és védeni. A Balaton mindannyiunké: elérhetősége és a part szabad megközelíthetőségének biztosítása közérdek, a vízparti közhasználatú területeket ezért mindenképpen meg kell óvni, bővítésüket a lehetőségekhez mérten elő kell segíteni, hiszen a térség Magyarország egyik leglátogatottabb, évszázados fürdőkultúrával rendelkező turisztikai célterülete.
[2] A Balaton nem csupán egy vagyontárgy vagy üdülőhely: elsősorban egy ökológiai rendszer pótolhatatlan ökológiai szolgáltatásokkal, továbbá sokunk lakóhelye, ahol csak olyan tájba és településképbe illő, a térség infrastruktúráját nem túlterhelő fejlesztések megengedettek, amelyek összhangban vannak a helyi közösségek igényeivel, elképzeléseivel, kulturális és természeti örökségével. A Balaton kiemelt üdülőkörzet parti települései, különösen a tó közvetlen vízparti területei ökológiai sérülékenységük és turisztikai jelentőségük okán mindezekre tekintettel fokozott védelmet igényelnek.
[3] Ragaszkodva a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben lefektetett értékvédelmi hagyományokhoz és célkitűzésekhez, reflektálva az időközben bekövetkezett környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásokra – széles körű szakmai és társadalmi konzultáció eredményeként – jelen szabályozással a Kormány célja a Balaton vízparti területeire vonatkozó építésügyi keretszabályozás megújítása, a vízparti területek – és különösen a közvetlen vízpart – közcélú használatának erősítése és ösztönzése, a vízparti területek további beépítésének visszaszorítása, a természetes és természetközeli állapotú területek hatékonyabb védelmének elősegítése, az ökológiai degradáció megakadályozása, a táji és településképi adottságok megőrzése, a vízszintszabályozáshoz alkalmazkodó új területhasználat jogszabályi feltételeinek megteremtése, továbbá egy egyszerűbb, átláthatóbb szabályozási környezet megalkotása.
[4] A Vízparti Terv többéves, kiterjedt ágazati, önkormányzati és társadalmi egyeztetésen alapuló szakmai munka eredménye, amelynek keretein belül többszörösen is megkeresésre kerültek a parti települések önkormányzatai, így biztosítva a településfejlesztési elképzeléseinek, területhasználati döntéseinek Vízparti Tervbe történő beépülését. Az ágazati szempontok érvényesülését egy, a természetvédelmi, vízügyi, hajózási államigazgatási szervekkel folytatott egyeztetés-sorozat biztosította, míg a széleskörű nyilvánosságnak – magánszemélyeknek, civil szervezeteknek, egyesületeknek – is több alkalommal lehetősége nyílt a tervezet véleményezésére. A társadalmasítás során a közérdeket szolgáló vagy jogos magánérdeken és korábbi területhasználati döntéseken alapuló észrevételek befogadásra, átvezetésre kerültek: a Vízparti Terv több ezer észrevétel alapján, a szakmailag támogatható javaslatok figyelembevételével készült el. A szabályozás ismertetését a Balaton Fejlesztési Tanács és a Balatoni Szövetség által szervezett konferenciák is elősegítették, így biztosítva a Vízparti Terv széles körű ismertségét, támogatottságát, szabályozásának hatékony érvényesülését.
[5] A vízpart megközelíthetőségének biztosítása, a parti sétány kialakíthatósága, a közhasználatú területek kijelölése és bővítése érdekében a szárazulatot a tómedertől elválasztó szabályozási partvonal nyomvonalának meghatározása során cél, hogy a szabályozási partvonal figyelembe vegye az ingatlan-nyilvántartás adatait, ideértve a Balaton medertelkének határvonalát; a mértékadó vízállást, a jégjárást és hullámverést, valamint a mederben kialakuló áramlási és fenékviszonyokat; a természeti területek, védett természeti területek, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek, a természetvédelmi hatóság által hatósági határozattal minősített nádasterületek, a nádasminősítésben szereplő természetközeli növénytársulások és vegetációrehabilitációra alkalmas területek, valamint a védett természeti értékek megőrzésének szempont- és feltételrendszerét; a parti zóna ökológiai funkcióját, beleértve az ívóhelyek, halbölcsőhelyek kialakításának és fenntartásának igényét; a környezeti célból megtartható vagy megszüntetendő, engedély nélküli mederfeltöltéseket; a meder egyes területein összegyűlő hordalékok és uszadékok rendszeres figyelemmel kíséréséhez és szükség szerinti eltávolításához fűződő környezeti célokat; a kialakult állapotot, ha az nem ellentétes a fent említett célokkal; valamint az engedéllyel rendelkező belsőmedencés kikötőket és partvédő műveket.
2.BELÜGYI KORMÁNYRENDELETEK MÓDOSÍTÁSA
288/2025. (VIII. 28.) Korm. rendelet egyes belügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról
[1] Kiemelt cél az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés hatékonyságának növelése, ennek érdekében szükséges az e-beutalók minél szélesebb körű alkalmazása.
[2] A módosítás a szükséges módosítások bevezetésével az e-beutalók minél szélesebb körű alkalmazásának eléréséhez finanszírozási eszközökkel járul hozzá.
[3] A magyar külképviseletek biztonságát veszélyeztető eseményekre, kockázatot jelentő folyamatokra figyelemmel a külképviseletek személyzete és a személyzet családtagjai életének, testi épségének és egészségének védelme, a külképviselet működőképességének fenntartása, valamint a külképviselet vagyonának megóvása, biztonságának védelme érdekében szükséges kiegészíteni és pontosítani a fegyverjogi szabályozást, egyúttal az állami hatósági kontroll kellően szigorú rendszabályait is meghatározva.
[4] A nem természetes halállal kapcsolatos eljárások racionalizálása szükséges.
[5] A kegyeleti jogok tiszteletben tartása és az eljárások gyorsítása érdekében szükséges, hogy lehetőség nyíljon arra, hogy a hatósági vagy igazságügyi boncolás mellőzésre kerüljön, ha az az eljárás érdekében nem szükséges.
[6] A módosítás célja továbbá a haláleset bejelentése során az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás informatikai rendszerének megküldendő adatok megbízhatóságának növelése.
[7] A módosítás célja, hogy elősegítse a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló 2022. évi XVII. törvény végrehajtását azáltal, hogy az előírt hatósági feladatok ellátását a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény rendelkezéseivel összhangban határozza meg.
[8] A módosítás célja a jelenlegi szabályozás egységének megteremtése az óvodapedagógus gyakornokok továbbképzési programon való részvételével kapcsolatban.
Módosul:
3.BERUHÁZÁS
275/2025. (VIII. 18.) Korm. rendelet az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A kormányrendelet módosítása a Magyarország területén megvalósuló kiemelt beruházások gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárási rendben történő megvalósítását célozza a befektetésösztönzési és gazdaságfejlesztési célkitűzések, valamint a nemzetgazdaság versenyképességének növelése érdekében.
249/2025. (VIII. 7.) Korm. rendelet az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A kormányrendelet módosítása a Magyarország területén megvalósuló kiemelt beruházások gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárási rendben történő megvalósítását célozza a befektetésösztönzési és gazdaságfejlesztési célkitűzések, valamint a nemzetgazdaság versenyképességének növelése érdekében.
[2] A zöldenergia fokozott hasznosítása alapvető jelentőségű feladat a klímavédelmi törekvések valóra váltásán túl a nemzeti energiaszuverenitás megerősítésében is. A hazai adottságok miatt legfontosabb megújuló energiaforrás, a napenergia az eddigi lendületes növekedést folytatva még meghatározóbbá válhat a jövőben.
A beruházások megnevezése: Ipari-innovációs terület kialakítása Ács város területén
Gépipari beruházás Kecel területén
279/2025. (VIII. 21.) Korm. rendelet az egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 83/2021. (II. 23.) Korm. rendelet módosításáról
[1] E rendelet kiemelt beruházássá nyilvánítja a Terrorelhárítási Központ építési beruházását az annak megvalósítását megelőző bontási feladatok gyorsabb, egyszerűbb és hatékonyabb megvalósítása érdekében.
4.BÍRSÁG
276/2025. (VIII. 21.) Korm. rendelet a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályainak megsértése esetén kiszabható bírság szabályairól
[1] A Kormány a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény, valamint a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály által előírt kötelezettségek megszegése esetére átlátható, a jogsértés mértékéhez igazodó, az érintettek gazdasági helyzetét is figyelembe vevő bírságolási szabályok megalkotásával támogatja a jogszabályi kötelezettség betartását, hozzájárul a fenntartható fejlődés előmozdításához, valamint a környezeti és társadalmi felelősségvállalás erősítéséhez.
5.BUDAI PALOTANEGYED BERUHÁZÁSA
245/2025. (VIII. 5.) Korm. rendelet Budai Palotanegyed beruházásainak építtetői feladat változásával összefüggő kormányrendeletek módosításáról
[1] A Kormány célja, hogy a Budai Palotanegyed fejlesztésével összefüggő építtetői feladatokat a Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság helyett a továbbiakban az állami beruházásokért felelős miniszter vegye át a hatékonyabb feladatellátás érdekében.
Módosításra kerül:
6.ELEKTROMOBILITÁS
262/2025. (VIII. 13.) Korm. rendelet villamos energiával és elektromobilitással kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról
[1] E rendelet célja a villamos energiával és elektromobilitással kapcsolatos kormányrendeletek módosítása az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében.
Az elektromobilitás hazai elterjesztésével kapcsolatos egyes állami feladatokról szóló 443/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése
Módosítás:
7.ÉMI ÉPÍTÉSÜGYI MINŐSÉGELLENŐRZŐ INNOVÁCIÓS NONPROFIT KFT.
246/2025. (VIII. 5.) Korm. rendelet az által ellátott feladatok költségvetési szerv általi átvételéről és a társaság megszüntetéséről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről
[1] A Kormány célja az állam költségtakarékos működése érdekében az egyes állami társaságok költségracionalizációja.
1. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 11/A. § (1) bekezdése alapján az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2000 Szentendre, Dózsa György út 26.; cégjegyzékszám: 13-09-176128; adószám: 20783185-2-13; főtevékenység: 7210’25 Természettudományi, műszaki kutatás, kísérleti fejlesztés) (a továbbiakban: ÉMI) 2026. január 1. napjával megszűnik.
(2) Az ÉMI által ellátott állami feladatokat 2026. január 1. napjával a Közlekedéstudományi Intézet (a továbbiakban: Intézet) költségvetési szerv veszi át.
248/2025. (VIII. 7.) Korm. rendelet a Danube InGrid projekt megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé, valamint a Danube InGrid projekt kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánításáról szóló 778/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A Mosonmagyaróváron megvalósuló energetikai beruházás kiemelten fontos cél, amelyre tekintettel szükséges, hogy a Kormány a beruházás gördülékeny és magas színvonalú megvalósítását támogassa.
265/2025. (VIII. 13.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló 299/2017. (X. 17.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A módosítás célja, hogy a fennálló támogatási rendszerek a szilárd biomasszával villamos energiát termelő erőművek jelentősen megnövekedett tüzelőanyag és egyéb költségeit kezelni tudják, a létesítmények további működésével a jövőben is elősegítve Magyarország energiaszuverenitásának erősítését, az importkitettségek csökkentését, az energiaszektor zöldítését és az ellátásbiztonság fenntartását.
Főbb részek:
10.ESG TANÁCSADÓK
277/2025. (VIII. 21.) Korm. rendelet az ESG tanácsadókat oktató intézményként történő akkreditálás részletes eljárási szabályairól szóló 244/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet módosításáról
[1] E rendelet célja, hogy az ESG tanácsadókat oktató intézményként történő akkreditálással kapcsolatos valamennyi eljárási szabály egy jogszabályban kerüljön meghatározásra, ezért a rendelet kiegészíti a vonatkozó kormányrendeletet az akkreditált, ESG tanácsadókat oktató intézményekre vonatkozó nyilvántartással kapcsolatos rendelkezésekkel.
ESG: olyan fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó szempontrendszer, amely egy adott vállalkozásnál a környezetre, a társadalomra és az irányításra vonatkozó hatásokat és faktorokat értékeli fenntarthatósági szempontból;
11.FELSZÁMOLÁST MEGELŐZŐ ELJÁRÁS
252/2025. (VIII. 7.) Korm. rendelet a felszámolást megelőző reorganizációs célú eljárásról, valamint a csőd- és felszámolási eljárás egyes veszélyhelyzeti szabályairól
[1] A veszélyhelyzeti rendelet célja a felszámolást megelőző eljárás ideiglenes bevezetése, mely a Kormány egyedi döntése alapján megteremti a reorganizáció lehetőségét azon gazdálkodó szervezetek számára, melyek ellen felszámolást kezdeményeztek, de azok teljes vagy részbeni további működtetéséhez nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik.
[2] A veszélyhelyzeti rendelet a fizetésképtelenségi jog egyes vonatkozásainak harmonizálásáról szóló irányelvtervezet pre-pack mechanizmushoz hasonló, felszámolást megelőző eljárása a gazdálkodó szervezetek reorganizációját, illetve működő üzemként történő értékesítését és szükség esetén átmeneti finanszírozását hívatott elősegíteni egy bizalmi eljárás keretében, megelőzve a felszámolási eljárás nyilvánossága által okozott visszafordíthatatlan károkat.
[3] A Kormány kiemelt célja, hogy az orosz–ukrán háború, valamint az arra hivatkozással bevezetett európai uniós szankciók teremtette gazdasági környezetben megvédje a magyar nemzetgazdaság, a költségvetés stabilitását, valamint a magyar munkahelyeket.
[4] Ennek körében szükséges lehetőséget teremteni arra, hogy az orosz–ukrán háború, valamint az arra hivatkozással bevezetett szankciók miatt fizetésképtelenséggel fenyegető vagy fizetésképtelen helyzetbe került gazdálkodó szervezetek megsegítése érdekében ezen megelőző eljárásban is részesülhessenek a gazdálkodó szervezetek anyagi támogatásban a Bérgarancia Alapból, azon munkavállalóik után, akiket a felszámolás alá került gazdálkodó szervezetben vagy annak kapcsolt vállalkozásában foglalkoztatnak.
12.FIX 3% HITELPROGRAM
257/2025. (VIII. 11.) Korm. rendelet a magyar építészetről szóló törvény kiemelt beruházások körét meghatározó rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
[1] A rendelet célja, hogy elősegítse az első megfelelő otthon biztosításának lehetőségét támogató FIX 3% hitelprogram feltételeit teljesítő lakások építését, azzal, hogy az ilyen építési beruházás kiemelt beruházássá és az ezzel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilváníthatóvá válnak.
6/2025. (VIII. 27.) MK rendelet az Otthon Start program keretében biztosított FIX 3%-os lakáshitellel kapcsolatos reklámok és hirdetések részletes szabályairól
[1] Az Otthon Start program célja, hogy kiszámítható, kedvező feltételű lakáshitel révén segítse a magyar családokat saját otthonhoz jutni. A program sikeréhez elengedhetetlen, hogy a lakosság világos, egységes és hiteles tájékoztatást kapjon a lehetőségekről, ezért szükséges, hogy a hitelintézetek és ingatlanhirdetők a hirdetéseikben és reklámjaikban egységes arculatot és üzenetet használjanak.
13. FÖLDGÁZELLÁTÁS
264/2025. (VIII. 13.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A rendeletmódosítás gyakorlati tapasztalatokon alapuló, adminisztrációs terheket csökkentő változtatásokkal könnyíti meg a földgázhálózatokhoz való csatlakozást. Az új rendelkezések egyebek mellett a biogáz állami támogatással ösztönzött termelésének térnyerését is elősegíthetik a könnyítésekkel, egyszerre szolgálva Magyarország önellátási képességeinek erősítését és a zöldenergia hasznosításának fokozását.
1. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Get. Vhr.) 64. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(Az ÜKSZ-ben eljárásrendet kell kialakítani a szállítási rendszerüzemeltetők és a földgázelosztók között)
„d) a biogáz termelő együttműködő földgázrendszerhez történő megkülönböztetésmentes csatlakozására.”
14.GANZ-MAVAG INVEST ZRT. FELSZÁMOLÁS
253/2025. (VIII. 7.) Korm. rendelet a Ganz-MaVag Invest Zártkörűen Működő Részvénytársaság felszámolási eljárásának stratégiailag kiemelt jelentőségű felszámolási eljárássá minősítéséről
[1] A Kormány iparpolitikai és gazdasági szempontokat mérlegelve megállapította, hogy a Ganz-MaVag Invest Zártkörűen Működő Részvénytársaság adósságainak rendezéséhez és a hitelezőkkel való megegyezéséhez kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik.
[2] A Kormány döntése alapján a Ganz-MaVag Invest Zártkörűen Működő Részvénytársaság termelőtevékenységének további biztosítása érdekében reorganizációs terv készítése szükséges.
15.HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK
267/2025. (VIII. 13.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló 35/2024. (II. 29.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A módosítás célja, hogy a kulturális ismereti vizsga teljesítésének kötelezettsége alól mentesüljön a 14. életévét be nem töltött harmadik országbeli állampolgár, valamint a bíróság jogerős ítéletével gondokság alá helyezett harmadik országbeli állampolgár.
16.HULLADÉKGAZDÁLKODÁS
260/2025. (VIII. 13.) Korm. rendelet a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról
[1] Annak érdekében, hogy Magyarország minél gyorsabban átállhasson a körforgásos gazdaságra, és elérje a műanyag italpalackok 90 százalékos elkülönített gyűjtési arányát, a 2024. év elejétől kötelező visszaváltási rendszer működik az országban.
[2] A rendelet célja a kötelező visszaváltási díjas rendszer működtetését biztosító bevételek felhasználásával kapcsolatos szabályozások pontosítása.
261/2025. (VIII. 13.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság megszűnésével összefüggő módosításáról
[1] A rendelet célja az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság megszűnésével összefüggő feladatköri változások átvezetése a kormányrendeleti szintű ágazati szabályozásban.
25/2025. (VIII. 13.) EM rendelet a Koordináló szerv részére történő adatszolgáltatás tartalmáról és rendjéről szóló 12/2023. (VI. 30.) EM rendelet módosításáról
[1] A rendelet célja az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság megszűnésével összefüggő feladatköri változások átvezetése a Koordináló szerv részére történő adatszolgáltatási kötelezettségek meghatározásáról szóló miniszteri rendeleti szabályozásban.
17.INGATLANÜGYI ELJÁRÁSOK MEGFIZETÉSE
6/2025. (VIII. 5.) KTM rendelet az ingatlan-nyilvántartási, a telekalakítási, a földmérési és térképészeti tevékenységgel kapcsolatos eljárások, továbbá az ingatlan-nyilvántartásból és az állami alapadatbázisokból történő adatszolgáltatások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 1/2024. (I. 30.) KTM rendelet módosításáról
[1] Annak érdekében, hogy a földügyi szakigazgatás informatikai rendszerei üzemeltetése és az e-ingatlan-nyilvántartási rendszer működése biztosított legyen, a rendelet meghatározza az ingatlanügyi hatóságok eljárások és adatszolgáltatások megfizetésének módját, figyelembe véve más hatóságok és bíróságok eljárásának sajátosságait, valamint az időközben hatályba lépett jogszabályok szerint módosítja a jogszabályi hivatkozásokat és egyes kifejezéseket.
[2] A felhasználók részére kiszámítható költségviselés érdekében a rendelet igazgatási szolgáltatási díjként határozza meg a tulajdoni lapon bekövetkező változásokról szóló értesítés és egyes földkönyvi adatok – a korábban egyedi díjszámítással képzett – leválogatási költségeit.
20. § (1) A tulajdoni lapról kiállított papíralapú hiteles másolatért 10 000 forint összegű díjat kell fizetni.
(2) A tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolatért és az ügyleti tulajdonilap-másolatért 4800 forint díjat kell fizetni.
18.KIEMELT BERUHÁZÁSOK
269/2025. (VIII. 13.) Korm. rendelet az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A kormányrendelet módosítása a Magyarország területén megvalósuló kiemelt beruházások gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárási rendben történő megvalósítását célozza a befektetésösztönzési és gazdaságfejlesztési célkitűzések, valamint a nemzetgazdaság versenyképességének növelése érdekében.
Gyógyszeralapanyag gyártó üzem kialakítása Gödöllő város területén
19.KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT
271/2025. (VIII. 18.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A Kormány elkötelezett a környezetet terhelő, illetve a környezetet igénybe vevő tevékenységek környezeti hatásainak vizsgálata és az annak eredményeit figyelembe vevő környezethasználó magatartások megkövetelése iránt.
20.KÖZBESZERZÉS
25/2025. (VIII. 11.) ÉKM rendelet a közbeszerzési dokumentációk tartalmi elemét képező szakmai alkalmassági és értékelési kritériumrendszerről
[1] E rendelet célja, hogy az állami építési beruházások megvalósításához kapcsolódó, a tervező és a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárások során a műszaki és szakmai alkalmassági és értékelési feltételek egységes, átlátható és egyértelmű kritériumrendszert képezve biztosítsák a környezet, az ember, a társadalom és a gazdaság nyújtotta erőforrások megfelelő szintű fenntartását, megőrzését.
[2] A tervezési szolgáltatások szakmai alkalmassági és értékelési kritériumrendszerének, valamint a kivitelező kiválasztásának szakmai értékelési szempontrendszerének meghatározásával olyan követelményrendszer jön létre, amely biztosítja az állami építési beruházások fenntartható, energiahatékony, gazdaságos, környezettudatos és magas minőségű megvalósítását és ezt követő üzemeltetését.
Főbb részek:
1. § E rendelet hatálya az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Ábtv.) 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti állami építési beruházások tervpályázati eljárása során a tervek vagy a tervrajzok összevetésére és rangsorolására, valamint a kivitelezői tevékenységének beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárások dokumentációjának tartalmi elemét képező szakmai alkalmassági és értékelési kritériumrendszerére terjed ki.
21.KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS
250/2025. (VIII. 7.) Korm. rendelet az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A Kormány eltökélt szándéka a közlekedési infrastruktúra fejlesztése Magyarországon. Ennek érdekében szükséges az érintett, közérdekű beruházások kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítása, hogy azok akadálytalanul, a fejlesztések megvalósítására kitűzött ütemezés szerinti módon megvalósulhassanak. Ez indokolja az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet módosítását.
Számos közúti és vasúti fejlesztés
22.KÖZPONTI HIVATALOK ÉS KÖLTSÉGVETÉSI SZERV
273/2025. (VIII. 18.) Korm. rendelet az egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről szóló 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A szabályozás célja, hogy a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság a jogszabályban meghatározott közfeladatait a lehető legnagyobb hatékonysággal tudja ellátni, ezért indokolt az általa vagyonkezelt helyszínek számának optimalizálása.
23.KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BÍRSÁG
272/2025. (VIII. 18.) Korm. rendelet a hatékonyabb jogérvényesítés érdekében egyes közúti közlekedési bírsággal összefüggő kormányrendeletek módosításáról
[1] A szabályozás célja, hogy a jogalkalmazói tapasztalatok alapján egyértelműsítse a közigazgatási bírságok alapját képező tényállásokat, valamint differenciálja a közúti közlekedési bírságokat, növelve annak preventív és visszatartó erejét.
24.KÖZVETLEN KAPCSOLATTARTÁS SZERVEZETEK ÉS AZ ÁLLAMPOLGÁROK KÖZÖTT
270/2025. (VIII. 13.) Korm. rendelet a tájékoztatási célú adatkezelés veszélyhelyzeti szabályairól
[1] A magyar emberek támogatása napjaink világválságai – a világjárványok és háborúk – korában, azok valamennyi negatív gazdasági hatása ellenére is elsődleges kormányzati célkitűzés.
[2] Magyarország kormánya 2025-ben Európa legnagyobb családi adócsökkentési programját indította el, amelyre korábban még nem volt példa sem Magyarországon, sem Európában. A kormányzati intézkedések a családi adókedvezmény összegének jelentős megemelése mellett kiszélesítették a személyi jövedelemadó-mentességre jogosult személyek körét.
[3] A Kormány elkötelezett amellett, hogy az állami támogatásokra, kedvezményekre vonatkozó hiteles információk a hazai lakosság legszélesebb köre számára elérhetővé váljanak.
[4] Annak érdekében, hogy az orosz–ukrán háború okozta gazdasági helyzet miatt a magyar emberek a veszélyhelyzet ideje alatt is megfelelő és pontos tájékoztatást kapjanak az őket érintő támogatásokról, jelen jogszabály megteremti a közvetlen kapcsolattartás feltételeit a feladatkörrel rendelkező szervezetek és az állampolgárok között.
266/2025. (VIII. 13.) Korm. rendelet a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet és az ellenőrzött bejelentés alkalmazásából kizárt ügyek meghatározásáról szóló288/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet módosításáról
[1] Kulturális örökségünk hazánk történelmének és jelen korának pótolhatatlan, egyedi és meg nem újítható forrása, a nemzeti és az egyetemes kultúra elválaszthatatlan alkotóeleme. Az államnak nemcsak lehetősége, de feladata is a hadtörténeti, a régészeti örökség, valamint a kulturális javak megőrzése, a feladatok meghatározása, a hatósági eljárások hatékonyabbá tétele.
26.MEGTAKARÍTÁSI INTÉZKEDÉS
258/2025. (VIII. 11.) Korm. rendelet az állami tulajdonú gazdasági társaságok tekintetében megtakarítási intézkedés elrendeléséről szóló 176/2025. (VI. 30.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A közfeladatok és közszolgáltatások zavartalan biztosítása érdekében a rendelet célja az állami tulajdonú gazdasági társaságok tekintetében megtakarítási intézkedés elrendeléséről szóló 176/2025. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti kivételi kör bővítése.
Érintett: MÁV Pályaműködtetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
27.PILÓTA NÉLKÜLI LÉGIJÁRMŰVEK
15/2025. (VIII. 5.) MK rendelet minősített piaci szereplők jegyzékének alkalmazásával összefüggő szabályokról szóló 3/2024. (V. 31.) MK rendelet módosításáról
[1] Magyarország nemzetbiztonsága védelme érdekében szükséges, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható pilóta nélküli légijárművek elleni védelmet biztosító rendszer kialakításába csak a minősített piaci szereplők jegyzékére felvett cég kerülhessen bevonásra.
28.RENDELKEZÉSEK PONTOSÍTÁSA
278/2025. (VIII. 21.) Korm. rendelet a kormányzati képzési és oktatási beszerzésekről szóló 396/2023. (VIII. 24.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A kormányrendelet módosításának célja a jogalkalmazás elősegítése érdekében az abban foglalt rendelkezések pontosítása.
29.RENDELTETÉSMÓDOSÍTÁSI ELJÁRÁS
274/2025. (VIII. 18.) Korm. rendelet a rendeltetésmódosítási eljárás során alkalmazandó részletes szabályokról szóló 143/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A rendelet célja a rendeltetésmódosítási eljárás során alkalmazandó részletes szabályokról szóló 143/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet szabályainak pontosítása a jogalkalmazásból eredő tapasztalatok alapján, amelyek azt mutatták, hogy tovább kell egyértelműsíteni azokat az esetköröket, amikor rendeltetésmódosítási engedélyt kell kérni. Így pontosulnak, bővülnek a rendeltetésmódosítási engedélyhez kötött tevékenységek annak érdekében, hogy az azonos megítélés alá eső tevékenységek jogilag is azonos elbírálás alá essenek.
30.SZEMÉLY- ÉS LÉTESÍTMÉNYVÉDELEM
254/2025. (VIII. 7.) Korm. rendelet a személy- és létesítményvédelem veszélyhelyzeti szabályairól
[1] A rendelet az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, a személy- és létesítményvédelem területén a gyorsan változó helyzetre figyelemmel állapít meg rendelkezéseket.
31.SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS
255/2025. (VIII. 11.) Korm. rendelet a személyszállítási feltételekre vonatkozó egyes kormányrendeletek módosításáról
[1] A Kormány célja a közösségi közlekedés utazóközönségének magasabb színvonalú kiszolgálása a személyszállítási szolgáltatások integrációjával, a tarifareformmal és az egységes jegyértékesítés bevezetésével.
[2] E kormányrendelet célja a háztól-házig való utazás egyszerűsítésével összhangban az adminisztráció csökkentése, valamint a jogalkalmazás egyértelműsítése és egyszerűsítése. Ennek érdekében szükséges a vasúti, az egyéb kötöttpályás és az autóbuszos közszolgáltatások igénybevételi feltételeit szabályozó kormányrendeletek felülvizsgálata.
[3] A személyszállítási feltételekről szóló kormányrendeletek jogalkalmazói tapasztalatok alapján történő módosítása biztosítja az egységes jogalkalmazást, csökkenti az adminisztrációs terheket, valamint egységes, világos, egyértelműen követhető jogszabályi környezetet teremt.
[4] A módosítások egységesítik a fogalmakat, az üzletszabályzatok módosításának eljárásrendjét, a díjszabások meghirdetését, összehangolják a menetjegyekre vonatkozó szabályokat, továbbá a tarifareformmal összhangban egyszerűsítik a szabályokat.
[5] A szabályok egységes megfogalmazása elősegíti, hogy az utasok szempontjából könnyebben alkalmazható eljárásrendek kerüljenek kialakításra mind a kötöttpályás, mind az autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások területén, amely átláthatóbb, utasbarát rendszert eredményez.
Módosul:
32.TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS
263/2025. (VIII. 13.) Korm. rendelet a távhőszolgáltatás során felhasznált hőenergia eredetét igazoló származási garanciáról
[1] A kormányrendelet származásigarancia-rendszert vezet be a megújuló alapon előállított hőre és nyújtott hűtésre, megadva a rendszer működtetésének részletes előírásait.
Főbb részek:
33.TÖMEGES BEVÁNDORLÁS, VÁLSÁGHELYZET
268/2025. (VIII. 13.) Korm. rendelet a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet Magyarország egész területére történő elrendeléséről, valamint a válsághelyzet elrendelésével, fennállásával és megszüntetésével összefüggő szabályokról szóló 41/2016. (III. 9.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A Kormány célja a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet további 6 hónappal történő meghosszabbítása.
[2] A menedékjogról szóló törvény szerint az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének kezdeményezésére, az idegenrendészetért és a menekültügyért felelős miniszter javaslatára a Kormány rendeletben rendelheti el a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, amely elrendelhető Magyarország meghatározott területére vagy egész területére.
[3] A Kormány rendelete legfeljebb 6 hónapig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány annak hatályát meghosszabbítja.
[4] Az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének tájékoztatása alapján a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésének a feltételei fennállnak, ezért a Kormány úgy döntött, hogy a kormányrendelet időbeli hatályát meghosszabbítja.
34.VILLAMOS ENERGIA
280/2025. (VIII. 21.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet, valamint a villamosenergia tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 466/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról
[1] E rendelet célja a villamos energia rendszerhasználók és az engedélyesek jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos további részletszabályok elfogadása, a felhasználók érdekeit védő rendelkezések kiegészítése, a villamosenergia-ipari beruházások tervezhetőségének elősegítése, valamint az energetikai és településképi szempontok közötti összhang megteremtése.
35.VÍZÜGY
27/2025. (VIII. 28.) EM rendelet az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet, továbbá a közcélú ivóvízművek, valamint a közcélú szennyvízelvezető és -tisztító művek üzemeltetése során teljesítendő vízügyi és vízvédelmi szakmai követelményekről, vizsgálatok köréről, valamint adatszolgáltatás tartalmáról szóló 16/2016. (V. 12.) BM rendelet módosításáról
[1] A Kormány számára fontos a vízügyi és vízvédelmi szabályozás folyamatos fejlesztése a hatékonyabb erőforrás-gazdálkodás érdekében. A rendelet célja a vízügyi és vízvédelmi szakmai követelmények aktualizálása, valamint a belvízvédekezési szabályozás módosításával a vízkészletek mennyiségi javításának és az öntözési idényhez igazodó rugalmasabb intézkedések alkalmazásának biztosítása.
[2] A rendelet a vízgazdálkodás és a vízkár elleni védelem területén a szabályozás szintjén jeleníti meg a bekövetkezett szemléletváltás eredményét a többletvizek megtartása érdekében, ezzel is alkalmazkodva a változó gazdasági és természeti környezethez.
[3] A módosítás célja a közcélú ivóvízművek, valamint a közcélú szennyvízelvezető és -tisztító művek üzemeltetésével kapcsolatos szakmai követelmények bővítése a gyakorlatban releváns képesítésekkel, ideértve szakirányú továbbképzéseket is, amelyek elősegítik a szektorban betölthető munkakörök jogszerű és szakszerű ellátását.
[4] A létfontosságú rendszerelemekkel kapcsolatos hazai szabályozást 2025. január 1-jétől felváltotta a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető kritikus szervezetek, infrastruktúrák ellenálló képességére vonatkozó szabályozás, mely alapján szükségessé vált az új jogintézmények és fogalmak miniszteri rendeleti szintű átültetése, ahol ez még nem történt meg.
26/2025. (VIII. 28.) EM rendelet a vízügyi igazgatási szervek kezelésében álló lakások és helyiségek használatának, valamint a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatottak munkaköri besorolási és illetményrendszerének szabályairól
[1] A rendelet célja, hogy egységes és átlátható szabályokat állapítson meg a vízügyi igazgatási szerv rendelkezése alatt álló lakások és helyiségek használatára, bérbeadására és elidegenítésére vonatkozóan, biztosítva a közvagyon felelős és célszerű hasznosítását. A világos eljárási szabályok elősegítik a méltányos és jogszerű lakáshasználatot.
[2] A lakbér, lakáshasználati díj meghatározására vonatkozó rendelkezések az állami vagyonhasznosítás gazdaságosságát, a díjak arányosságát, valamint a költségek igazságos megosztását célozzák.
[3] A lakások és helyiségek elidegenítésére, valamint a bérlőkijelölési vagy -kiválasztási jog alapján történő értékesítésre vonatkozó szabályok célja az állami tulajdon védelme.
[4] A vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatottak munkaköreinek, besorolási rendjének és illetményrendszerének meghatározása e rendeletben egységes szerkezetben történik, elősegítve a szervezeti működés hatékonyságát, a munkaköri követelmények átláthatóságát, valamint a jogszerű és arányos illetményrendszer kialakítását.
FONTOSABB JOGSZABÁLYOK
2025 JÚLIUS 1. – 31.
GEOTERMIKUS ENERGIA
208/2025. (VII. 17.) Korm. rendelet a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A Geotermikus Energia Bizottság, mint szakmai tanácsadó testület célja, hogy a geotermikus kutatás engedélyezése során vizsgálja a tervezett kutatási projekt nemzeti energiapolitikai célokhoz való igazodását, a hőpiaci igényeknek való megfelelését, továbbá a geotermikus beruházás nemzetgazdasági hatásait és szükségességét társadalmi, természeti erőforrás felhasználási és fenntarthatósági szempontok szerint.
[2] A bányafelügyelet különös hatáskörű szervként látja el a felügyelete alá tartozó területen a foglalkozás-felügyeleti hatósági feladatokat. A hatósági feladatok ellátásához szükséges a kapcsolódó eljárási szabályok meghatározása is, ezért indokolt a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységét szabályozó kormányrendelet rendelkezéseinek alkalmazása a bányafelügyelet vonatkozásában is.
KÖZLEKEDÉS
186/2025. (VII. 3.) Korm. rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet, valamint a közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről szóló 513/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról
[1] E rendelet célja az egyértelmű jogértelmezést biztosító szabályozás megteremtése a vezetői engedélyek visszahonosításával összefüggő eljárásrend kapcsán, valamint az egyértelmű jogalkalmazás elősegítése az egységes európai vezetőiengedély-mintának való megfelelés érdekében.
[2] A módosítások szövegpontosító rendelkezéseket tartalmaznak.
Módosul:
HULLADÉKRADAR
205/2025. (VII. 17.) Korm. rendelet a HulladékRadar projekttel kapcsolatos feladatok Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő átadásáról
[1] E rendelet célja, hogy az informatikai feladatokat ellátó állami tulajdonú gazdasági társaságok közötti szinergiák hatékonyabb kihasználása érdekében a HulladékRadar applikáció és háttéradatbázis továbbfejlesztésével, a rendszer interfészeinek kialakításával, működtetésével, valamint az adatfeldolgozás automatizálásával összefüggő feladatokat a jövőben a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lássa el.
[2] Miután a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság a téradatokat tartalmazó adatbázisainak, nyilvántartásainak üzemeltetéséhez, fejlesztéséhez kapcsolódó feladatai szoros összefüggést mutatnak a HulladékRadarral kapcsolatos feladatokkal, így a feladatok átadása a feladatoptimalizálást is szolgálja.
KITERJESZTETT GYÁRTÓI FELELŐSSÉG
203/2025. (VII. 17.) Korm. rendelet a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról
Módosul:
MŰSZAKI KORMÁNYRENDELETEK MÓDOSÍTÁSA
201/2025. (VII. 16.) Korm. rendelet egyes műszaki szabályozási tárgyú kormányrendeletek módosításáról
[1] A módosítások egyes eljárási szabályoknak és műszaki szabályozási tárgyú rendelkezéseknek a gazdasági szereplők és az eljáró hatóságok tevékenységét segítő kiegészítését és pontosítását szolgálják.
[2] A jogalkalmazók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a szabályozás módosításával egyértelműbbé válnak a műszaki-biztonsági hatósági felügyelet alatt álló rendszerekre vonatkozó ágazati előírások.
Módosul:
FELSZÍN ALATTI VÍZKIVÉTEL
198/2025. (VII. 8.) Korm. rendelet a mezőgazdasági célú, felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezéséhez kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról
Módosul:
KIBERBIZTONSÁG
189/2025. (VII. 3.) Korm. rendelet a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 418/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 418/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításának célja az egyes rendelkezéseknek a jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel történő pontosítása, valamint az (EU) 2022/2555 európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt rendelkezéseknek való teljes körű megfelelés biztosítása.
17/2025. (VII. 24.) EM rendelet a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény szerinti végzettségekre, szakképzettségekre, valamint képzésekre és továbbképzésekre vonatkozó követelményekről
[1] A társadalom, a gazdaság digitális átalakulásának és összekapcsolódásának következményeként az elektronikus információs rendszerek kiberfenyegetettsége fokozódott, és folyamatosan új kiberbiztonsági kihívásokkal kell mind az állam, mind a gazdaság szereplőinek, mind az állampolgároknak szembesülniük.
[2] A jogalkotó célja, hogy a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény hatálya alá tartozó szervezetek ezen fenyegetettségekre és kihívásokra felkészültek legyenek, kiberbiztonsági tudatosságuk fokozódjon.
[3] E cél eléréséhez járul hozzá a mind az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról és az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről (NIS 2 irányelv) szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2555 európai parlamenti és tanácsi irányelvben, mind a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvényben meghatározott elvárás, miszerint az érintett szervezetek kiberbiztonságának kulcsszereplője, a szervezet vezetője vegyen részt a kiberbiztonság jelentőségét tudatosító képzésen, illetve továbbképzésen.
[4] Kiemelt jelentőséggel bír, hogy a szervezetek kiberbiztonsági szempontból másik kulcsszereplője, az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezzen, valamint évente részt vegyen a feladatai magas színvonalú ellátásához szükséges, az ismereteit bővítő kiberbiztonsági továbbképzéseken.
[5] A szervezet munkatársainak kibertudatosságát növelő szervezeten belüli képzéseket a biztonsági osztályba sorolás követelményeiről, valamint az egyes biztonsági osztályok esetében alkalmazandó konkrét védelmi intézkedésekről szóló 7/2024. (VI. 24.) MK rendelet szabályozza.
[6] A szervezethez kirendelhető információbiztonsági felügyelőnek kellően felkészültnek szükséges lennie a feladat ellátásához, ezért megfelelő szakképzettséggel, szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.
Főbb részek:
ENERGETIKA
12/2025. (VII. 17.) MEKH rendelet az energetikai szabályozási tesztkörnyezetről
[1] Az energetikai szabályozási tesztkörnyezet célja, hogy ösztönözze a hazai földgáz- és villamosenergia-ágazat szempontjából hasznos innovációs teljesítmény elterjedését, valamint segítse a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt a hatályos szabályok felülvizsgálatában, fejlesztésében és ösztönzési, támogatási rendszerekre vonatkozó javaslatok kialakításában.
[2] A rendelet megállapítja az energetikai szabályozási tesztkörnyezetre vonatkozó részletes szabályokat, különösen a tesztkörnyezet által támogatott célokat, a kérelem benyújtásával és elbírálásával kapcsolatos részletes szabályokat, a tesztkörnyezet működtetése során fennálló jogokat és kötelezettségeket, valamint a tesztkörnyezet kiértékelésének és lezárásának szabályait.
[3] Az energetikai szabályozási tesztkörnyezet támogatja a 2050-ig elérendő nettó karbonsemleges, biztonságos ellátást szolgáló energiarendszer kialakulását.
MŰEMLÉK
21/2025. (VII. 3.) ÉKM rendelet egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, védettségének módosításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről
[1] A műemlékvédelem feladata a műemléki értékeket tartalmazó épített örökség utókor számára történő megmentése, ezzel összefüggésben a kulturális örökség megőrzésére irányuló tevékenységet szabályozó jogszabályi környezet olyan kialakítása, amelyben a műemlékek a kulturális örökség védett elemeiként értéket képviselnek, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a társadalom tagjai megélhessék múltunk történeti, kulturális, gazdasági erejét.
[2] A nemzeti emléknek minősülő műemlékké nyilvánítás célja a meglévő műemléki értékek fokozottabb védelmének biztosítása, ezzel a kulturális örökség megőrzése és a nemzet építészeti értékeinek láthatóvá tétele a jövő nemzedékek számára.
[3] A műemlékké nyilvánítás céljának már nem megfelelő, menthetetlenné vált, elpusztult, a műemlék, műemléki sajátos helyszín áthelyezése vagy telekalakítása következtében műemléki értéket már nem képviselő ingatlanok műemléki védettségének fenntartása nem indokolt.
[4] A jogbiztonság érdekében a védetté nyilvánítás és a védettség megszüntetése ugyanolyan eljárási keretek között, a magyar építészetről szóló törvény és a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendelet keretei között folytatható le.
KÖZLEKEDÉS
207/2025. (VII. 17.) Korm. rendelet az egyes közútfejlesztési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről szóló 426/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet és a közútfejlesztési beruházás megvalósítására kötött szerződés módosításának kezdeményezéséről szóló 34/2025. (III. 5.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezéséről
ELEKTROMOS GÉPJÁRMŰ
11/2025. (VII. 8.) MEKH rendelet az elektromos gépjármű töltőberendezések üzemeltetőinek és az elektromobilitás szolgáltatóknak az azonosítására szolgáló nyilvántartásról
[1] Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről, valamint a 2014/94/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. szeptember 13-i (EU) 2023/1804 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikk (1) bekezdése értelmében a tagállamok az elektromos töltőpontok üzemeltetői és a mobilitási szolgáltatók nyilvántartása kapcsán azonosítás-nyilvántartó szervezetet jelölnek ki.
[2] A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 45/C. § (8) bekezdése alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezeti az elektromos töltőpontok üzemeltetői és a mobilitási szolgáltatók azonosítására szolgáló nyilvántartást. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 45/C. § (9) bekezdése alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal egyedi azonosító kódokat ad ki az elektromos töltőpontok üzemeltetői és a mobilitási szolgáltatók azonosítása érdekében.
[3] A rendelet célja, hogy az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről, valamint a 2014/94/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. szeptember 13-i (EU) 2023/1804 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtáshoz szükséges rendelkezések megállapítása érdekében az elektromos gépjármű töltőberendezések üzemeltetői és az elektromobilitás szolgáltatók azonosítására szolgáló nyilvántartás adattartalmát és a nyilvántartás közzététele módját szabályozza.
MEKH DÍJVÁLTOZÁSOK
10/2025. (VII. 3.) MEKH rendelet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal igazgatási szolgáltatási díjainak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási, a felügyeleti díjak és egyéb bevételek beszedésére, kezelésére, nyilvántartására és visszatérítésére vonatkozó szabályokról szóló 1/2014. (III. 4.) MEKH rendelet módosításáról
[1] A rendelet módosításának célja, hogy a jogszabály a jogalkalmazók számára egyértelmű, közérthető és ügyfélbarát módon fogalmazza meg a kötelezettségeket.
[2] A módosító rendelet további célja a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közigazgatási hatósági eljárásaival kapcsolatban bekövetkezett jogszabályi változásoknak való megfelelés biztosítása, így a módosító rendelet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal feladatkörébe kerülő új hatósági eljárásokban új igazgatási szolgáltatási díjtételeket vezet be, megszűnő hatáskör vagy az eljárások egyszerűsítése esetén pedig az igazgatási szolgáltatási díjtételeket hatályon kívül helyezi.
HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI DÍJAK
16/2025. (VII. 17.) EM rendelet a hulladékgazdálkodási hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 34/2024. (XII. 23.) EM rendelet módosításáról
[1] Az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott új, az elemekre és akkumulátorokra vonatkozó rendeleti szabályozás alapján a hazai szabályozás kiegészült a kiterjesztett gyártói felelősség teljesítésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel kapcsolatos rendelkezésekkel. Engedély iránti kérelmet az egyéni teljesítést választó gyártónak, valamint a koncessziós társaságnak kell előterjesztenie az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál.
[2] E rendelet célja a kiterjesztett gyártói felelősség teljesítésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjának meghatározása.
A 34/2024. EM rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 16a. sorral egészül ki:
| [A | B | C | D | E | |
| 1. | Hulladékgazdálkodási hatósági eljárás megnevezése | Igazgatási szolgáltatási díj mértéke (Ft) | Ha az eljárás veszélyes hulladékot érint az igazgatási szolgáltatási díj mértéke (Ft) | Hulladékgazdálkodási hatóság döntésének módosítása esetén az igazgatási szolgáltatási díj mértéke (Ft) | Hulladékgazdálkodási hatóság döntésének módosítása esetén, ha az kizárólag a környezethasználó személye megváltozása miatt szükséges, az igazgatási szolgáltatási díj mértéke (Ft)] |
„
| 16a. | A kiterjesztett gyártói felelősség teljesítésének engedélyezése az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján | 97 500 | – | 48 800 | 24 400 |
PILÓTA NÉLKÜLI LÉGIJÁRMŰ
211/2025. (VII. 17.) Korm. rendelet a pilóta nélküli légijármű-védelem és a védelemmel összefüggő együttműködés rendjéről
[1] A Kormány célja a pilóta nélküli légijármű-védelmi rendszer üzemben tartásával kapcsolatos szabályok megállapítása, valamint a pilóta nélküli légijármű elleni védelmet biztosító szerv kijelölése.
ROZSDAÖVEZET
243/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet a rozsdaövezeti akcióterületek kijelöléséről és egyes akcióterületeken megvalósuló beruházásokra irányadó sajátos követelményekről szóló 619/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A kormányrendelet módosítása a Magyarország területén megvalósuló kiemelt beruházások gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárási rendben történő megvalósítását célozza a befektetésösztönzési és gazdaságfejlesztési célkitűzések, valamint a nemzetgazdaság versenyképességének növelése érdekében.
KORMÁNYABLAKOK
242/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet a kormányablakokkal kapcsolatos egyes jogszabályok módosításáról
[1] Az egységes megnevezések használata érdekében a Központi Okmányügyi Főosztály átnevezése indokolt Központi Kormányablakra, valamint a rendelet a kormányablakok és a Gép-jármű Ügyintézési Pontok hatékony feladatellátása érdekében tartalmaz pontosításokat.
[2] A Kormány elkötelezett a fejlesztéspolitikai programok még hatékonyabb megvalósítása, valamint a közpénzek átlátható és célszerű felhasználása mellett, ezért a rendeletmódosítás célja a Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Kft.-re vonatkozó szabályozás felülvizsgálata és feladatainak aktualizálása a tulajdonosi joggyakorló változásával és a Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Kft. által ellátott egyes feladatok szakmai irányítói szerepkörével összefüggésben, arra is figyelemmel, hogy a Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Kft. mint pilléralapú értékelésen megfelelt szervezet meg-bízást kaphat uniós források közvetett irányítás keretében történő kezelésére.
[3] A rendelet módosítása a Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Kft. korszerű, a jelen hazai és nemzetközi kihívásaihoz igazodó működését hivatott biztosítani, elő-segítve a társadalmi és gazdasági fejlődést szolgáló, továbbá a nemzetközi humanitárius célok megvalósulását.
Módosul:
ÖNKORMÁNYZATOK SEGÍTÉSE
240/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet a helyi önazonosság védelméről szóló törvény jogvédelmi eszközeinek alkalmazására vonatkozó szabályokról
[1] A Kormány kiemelt célja, hogy az önkormányzatokat segítse abban, hogy a helyi közösségük szempontjából alapvető fontosságú helyi közügyekre, így kiemelten önazonosságuk megőrzésére, védelmére összpontosíthassanak, és ehhez megfelelő jogi eszközrendszerrel rendelkezzenek.
[2] A helyi önazonosságot alkotó, védelemre érdemes értékek településenként eltérhetnek, de azonos települési célok és védendő értékek esetében is markánsan különböző lehet az, hogy a helyi közösséget képviselő önkormányzat milyen jogvédelmi eszköz vagy eszközök együttes vagy részleges alkalmazását igényli.
[3] A jogvédelmi eszközök hatékony érvényesítéséhez ugyanakkor elengedhetetlen az önkormányzat és a Kormány irányítása alá tartozó közigazgatási szervek, így elsősorban a kormány-hivatalok szabályozott feladatmegosztása és együttműködése.
[4] A Kormány e rendelettel megalkotja azon szabályrendszert, amely rögzíti, hogy a helyi ön-kormányzatok mindenki számára megismerhetővé teszik a vonatkozó helyi rendeletüket, továbbá a betelepülni szándékozó személyek részére segítséget nyújtanak annak igazolásában,
hogy számukra a betelepülés megengedett-e. A Kormány rögzíti azt is, hogy a fentiek érvényesítése a helyi önkormányzatok kötelezettsége, és egyben a területi államigazgatási szervek közreműködésének előfeltétele.
[5] A Kormány rögzíti azokat a garanciális eljárási szabályokat, amelyek mentén az elővásárlási jog, mint dologi jogvédelmi eszköz joghatályosan gyakorolható, rögzítve azt is, hogy az eljárás során átvett írásbeli jognyilatkozatok nem selejtezhetőek, és azok megőrzéséről helyben kell gondoskodni.
[6] E rendelet meghatározza a mentességgel vagy kedvezménnyel összefüggő tények igazolásának módjára vagy formájára vonatkozó részletes szabályokat.
Főbb részei:
III. Fejezet EGYÉB RENDELKEZÉSEK
ENERGETIKA
239/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet energetikai tárgyú kormányrendeletek hatályon kívül helyezéséről
[1] Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelettel – 2022. november 1. napjával – a Kormány Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.
[2] A Kormány – áttekintve egyes energetikai tárgyú veszélyhelyzeti kormányrendeletek szabályozási tárgyköreit – összhangban az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintet-tel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. tör-vényben foglaltakkal megállapította, hogy a különleges jogrendben megalkotott energetikai tárgyú kormányrendeletek hatályon kívül helyezése indokolt.
TÁVHŐ ÉS TÁVHŰTÉS
238/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végre-hajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet és a távhűtési szolgáltatásról szóló 201/2016. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról
[1] Annak érdekében, hogy a maradékhő hasznosítása elősegíthesse a távhőszolgáltatás energia-
VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS
237/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet a villamosenergia-ellátás folyamatos biztosítása érdekében szükséges rendszerbiztonsági szolgáltató kijelöléséről
[1] A Kormány az átviteli hálózat biztonságos, stabil üzemállapotának fenntartása, valamint Észak-Magyarország villamosenergia ellátásbiztonságának biztosítása érdekében rendszerbiztonsági szolgáltató kijelöléséről gondoskodik annak érdekében, hogy a veszélyhelyzet
megszűnését követően is rendelkezésre álljon a tárgyévekre vonatkozóan szükséges villamos-energia-mennyiség.
VILLAMOSENERGIA- ÉS FÖLDGÁZ-SZOLGÁLTATÁS
236/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet az egyetemes villamosenergia- és földgázszolgáltatás változatlan feltételek szerinti nyújtását biztosító rezsivédelmi szolgáltatásról
[1] A rezsivédelmi szolgáltatás változatlan feltételek szerinti fenntartása nemzeti érdek a veszélyhelyzeti időszak lezárultát követően is.
ENERGIA
235/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatása, valamint a villamosenergia-tárolók bevétel-kompenzációja finanszírozásához szükséges pénzeszköz mértékének megállapítási módjáról és a megfizetésre vonatkozó részletes szabályokról
[1] A kormányrendelettel továbbra is cél a zöldenergia tárolása, hasznosítása a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelési támogatások bővítése érdekében, azért, hogy a megújuló energiatermelők térnyerését eredményesen elősegítse. Vissza nem térítendő beruházási támogatással és bevételkompenzációval számolhatnak azok a cégek, amelyek energiatárolót létesítenek, és azt legalább tíz évig üzemben tartják.
FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐNEK KEDVEZMÉNYES VILLAMOS ENERGIA
234/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet a fogyatékossággal élő fogyasztókat megillető különleges bánásmód részletes szabályairól, a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására alkalmas okiratok köréről, tartalmi és formai követelményeiről, a fogyatékossággal élő fogyasztó által használt tárgyi eszközök energiafogyasztása után a fogyatékossággal élő fogyasztót megillető kedvezményes lakossági sávhatáron felül biztosított kedvezményes árú villamos energia mértékéről és annak igénybevételére vonatkozó részletes szabályairól
[1] A Kormány az Európában egyedülálló rezsivédelem kedvezményein felül további többletkedvezményeket biztosít a fogyatékossággal élő lakossági fogyasztók tárgyi eszközeinek fogyasztását és ennek villamosenergia-díját érintően. Meghatározásra kerülnek a fogyatékossággal élő fogyasztókat megillető különleges bánásmód részletes szabályai.
ENERGETIKA
233/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról
[1] Az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. július 31-i 833/2014/EU tanácsi rendelet 3m. cikkében határozta meg az Oroszországból származó nyersolaj és kőolajtermékek vásárlására, behozatalára és átadására vonatkozó tilalmat.
[2] A tilalom alól a tengerparttal nem rendelkező országok felmentést kaptak, azonban ezen tag-államok vállalatai sem értékesíthetik tovább az Oroszországból származó nyersolajból készült kőolajtermékeket, de a regionális ellátásbiztonság fenntartása érdekében magyar kezdeményezésre született meg a tömegmérleg elvének alkalmazása.
[3] A hazai jogba a szankciós rendelkezések átültetését a veszélyhelyzet során az egyes áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok vámhatárt vagy országhatárt átlépő kereskedelméről szóló 52/2012. (III. 28.) Korm. rendelet eltérő alkalmazásáról szóló 9/2023. (I. 17.) Korm. rendelet valósította meg, amely előírta a jelentéstételi kötelezettséget a kőolajtermék-előállítók és a kőolajtermék-kereskedők részére a tárgyévet megelőzően az előzetes tervről, a tárgyévben a változásokról, valamint a tárgyévet követően az állami adó- és vámhatóság felé.
[4] A szankciós rendszer végrehajtása szempontjából kiemelt célunk a Bizottsággal való együtt-működés a veszélyhelyzeti időszak lezárultát követően is.
[5] A kormányrendelet módosításának célja olyan, további veszélyhelyzeti kormányrendeletek-ben foglalt szabályok beépítése a szabályozásba, amelyek gyakorlati alkalmazása túlmutat veszélyhelyzeti jellegükön, így indokolt azokat normál jogrendben szabályozni.
IMPORTÁRUK KARBONINTENZITÁSA
232/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus-ról szóló 2023. évi CV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 602/2023. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A kormányrendelet-módosítás az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus magyarországi alkalmazásához szükséges részletszabályok megalkotását szolgálja, a végrehajtást szolgáló jogszabályok megalkotásának elmaradása esetén a hazai vállalkozások versenyhátrányba kerülhetnének az európai piacon
GYÁRMENTŐ PROGRAM
231/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A meghirdetett Gyármentő Program jogi kereteit megteremtő kormányrendelet célja, hogy a beruházásbefejezési határidő meghosszabbítására irányuló módosításával hozzájáruljon a Gyár-mentő Program sikeres végrehajtásához.
EGYSÉGES DIGITÁLIS RÁDIÓTÁVKÖZLŐ RENDSZER
230/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet a kormányzati célú hálózatokkal kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról
[1] A Kormány célja, hogy a készenléti, katasztrófavédelmi és katasztrófaelhárítási célú szervezetek elektronikus hírközlési igényeit kiszolgáló Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer szélessávú fejlesztésével kapcsolatos kormányzati célok elérése érdekében az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer működtetéséért felelős kormányzati célú hírközlési szolgáltató számára a szélessávú Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer szolgáltatás érdekében szükséges kormányzati célú mobil rádiótelefon szolgáltatás nyújtásához a jogszabályi alapokat megteremtse, továbbá az egyéb szükséges aktualizálásokat is elvégezze a kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendeletben és egyes kapcsolódó kormányrendeltekben.
Módosul:
VAGYONGAZDÁLKODÁS
229/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról
[1] Az állami vagyonpolitikai célkitűzések érvényesítése, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyabb ellátása, az állami vagyonnyilvántartás minőségének és pontosságának növelése érdekében a kormányrendelet meghatározza az értékszámítás statisztikai módszer-tanát, amelynek alkalmazásával a tulajdonosi joggyakorló az állami vagyonnyilvántartás teljes-körűsége érdekében alacsony költség mellett megfelelő pontossággal rendelhet értéket az ingó és ingatlan vagyonelemekhez, amelyek esetében – az állami vagyonnyilvántartásba vételhez vagy a vagyonnyilvántartásba korábban érték nélkül vagy nulla forintértéken bevezetett vagyon-elem értékének újbóli megállapításához – szükséges a piaci érték meghatározása.
OTTHON START PROGRAM
227/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet az Otthon Start program keretében biztosított FIX 3 %-os lakáshitel
[1] Magyarországon mindenkinek megadjuk a lehetőséget, hogy aki akar, saját otthonhoz jusson.
[2] Az Otthon Start program célja a fiatalok első otthonhoz jutásának támogatása.
[3] Az Otthon Start program egy fix 3%-os kamatozású lakáshitel. Maximum 50 millió forint értékben vehető fel, 3%-os fix kamatozást biztosít, legfeljebb 25 évre.
[4] A FIX 3% programnak köszönhetően többé nem csak álom az első saját otthon.
VILLAMOS ENERGIA
13/2025. (VII. 31.) MEKH rendelet a villamos energia csatlakozási díjak alkalmazási szabályairól
[1] A közcélú villamos energia hálózathoz való csatlakozási igények pontosabb megfogalmaz-hatósága, az igények kapcsán szükségessé váló hálózatfejlesztések hatékonyságának elősegítése, az általános csatlakozási feltételek áttekinthetőbbé tétele és a fizetendő csatlakozási díjak egységes alkalmazása érdekében szükséges a villamos energia csatlakozási díjak alkalmazási szabályainak újrafogalmazása és önálló rendeletben történő kiadása.
Főbb részei:
III. Fejezet A KÖZÉP- VAGY KISFESZÜLTSÉGŰ KÖZCÉLÚ HÁLÓZATON VÉTELEZÉSI IRÁNYÚ CSATLAKOZÁST IGÉNYLŐ ÁLTAL FIZETENDŐ CSATLAKOZÁSI DÍJ ALKALMA-ZÁSÁNAK SZABÁLYAI
BÁNYÁSZAT
7/2025. (VII. 31.) SZTFH rendelet egyes, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága fel-adatkörét érintő, bányászati tárgyú rendeletek módosításáról
[1] A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke rendeletének célja a bányafel-ügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi szabályok köré-ben a bürokratikus terhek csökkentése érdekében az építési engedély módosítását nem igénylő eltérések körének bővítése, amelynek eredményeként a mélyfúrások esetében leggyakrabban előforduló változtatások tekintetében a jövőben nem lesz szükség az építési engedély módosítására. Az építési engedély módosításának mellőzése ugyanakkor nem jelenti a műszaki-bizton-sági előírások betartásának mellőzését, a mélyfúrások kivitelezése továbbra is szigorú szabályokhoz kötött marad.
[2] A kitermelt felszín alatti vízben oldott állapotban lévő ásványi nyersanyag kinyerésére szolgáló – előre szerelt, konténeres kivitelezésű létesítmény elhelyezésével – ideiglenesen üzemelő létesítmények esetében nem indokolt az építési tevékenységet a bányafelügyelet építésügyi ha-tósági engedélyéhez kötni, így a rendelet annak bejelentési kötelezettségét írja elő.
[3] A közelmúltban elvégzett vízföldtani kutatások alapján szükségessé vált, hogy meghatározott területeken egységes szempontrendszer mellett kerüljön sor a geotermikus energia hasznosítására. Ezen elvi alapon teremtette meg a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása annak lehetőségét, hogy az ország meghatározott területén a geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása koncesszióval történjen.
[4] A rendelet a geotermikus energia koncesszió keretében történő kutatására, kinyerésére és hasznosítására vonatkozó új törvényi keretek végrehajtásához szükséges részletszabályokat határozza meg a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet módosításával.
[5] Geotermikus energia esetében zárt területként olyan térrész kijelölése indokolt, amelynek termálvíz készlete fokozottan érzékeny és sérülékeny, ezért szükséges az egységes kezelése, és a koncesszióval történő jogszerzés.
[6] A rendelet célja a geotermikus energia vonatkozásában zárt terület kijelölése, oly módon, hogy a kijelölés jól lehatárolt térrész tekintetében történjen meg, igazodva a szakmai szempontokhoz.
Módosul:
FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐK
234/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet a fogyatékossággal élő fogyasztókat megillető különleges bánásmód részletes szabályairól, a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására alkalmas okiratok köréről, tartalmi és formai követelményeiről, a fogyatékossággal élő fogyasztó által használt tárgyi eszközök energiafogyasztása után a fogyatékossággal élő fogyasztót megillető kedvezményes lakossági sávhatáron felül biztosított kedvezményes árú villamos energia mértékéről és annak igénybevételére vonatkozó részletes szabályairól
[1] A Kormány az Európában egyedülálló rezsivédelem kedvezményein felül további többletkedvezményeket biztosít a fogyatékossággal élő lakossági fogyasztók tárgyi eszközeinek fogyasztását és ennek villamosenergia-díját érintően. Meghatározásra kerülnek a fogyatékossággal élő fogyasztókat megillető különleges bánásmód részletes szabályai.
31/2025. (VII. 31.) BM rendelet a belügyminiszter feladatkörébe tartozó miniszteri rendeleteknek a fogyatékossággal élő személyeket érintő, az Alaptörvény tizenötödik módosításával összefüggő módosításáról
[1] E rendelet célja, hogy az Alaptörvény tizenötödik módosításában szereplő azon rendelkezéssel összhangban, amely szerint az Alaptörvény a jövőben a fogyatékossággal élőkre e megfogalmazással utaljon a fogyatékkal élők helyett, a belügyminiszter előkészítési felelősségébe tartozó miniszteri rendeletekben is módosításra kerüljön a fogyatékkal élők fogalma. Ez az ember-központú megközelítés elősegíti a méltóság és az identitás komplexebb értelmezését, miközben összhangban áll a nemzetközi ajánlásokkal és a befogadó társadalmi normákkal is.
A „fogyatékkal” szövegrész helyébe a „fogyatékossággal” szöveg lép.
E-KÖZIGAZGATÁS
24/2025. (VII. 31.) EM rendelet a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költség-vetési szervek részére nyújtott központosított infokommunikációs közszolgáltatások igénybevételének szabályairól szóló 41/2019. (XI. 19.) BM rendelet módosításáról
[1] Az energiaügyi miniszter a Kormány e-közigazgatásért felelős tagja. Az e-közigazgatásért felelős miniszter a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv – azaz Kormánytól független szerv – vezetőjének kezdeményezésére, a Kormány rendeletében meghatározott központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatást közszolgáltatásként a Kormány rendeletében kijelölt szolgáltató útján nyújtja a Kormánytól független szerv részére.
[2] A Gazdasági Versenyhivatal – mint a Kormánytól független állami szerv – vonatkozásában az igénybe vett közszolgáltatások köre módosult, így a módosítás egyik célja, hogy igazodjon a Gazdasági Versenyhivatal által igénybe vett közszolgáltatások tekintetében beállt változáshoz. A módosítás másik célja a szükséges technikai pontosítások átvezetése, ezzel fenntartva a jog-rendszer egységességét.
TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS
23/2025. (VII. 31.) EM rendelet a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának, valamint a lakos-sági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjának megállapításáról szóló 50/2011. (IX. 30.) NFM rendelet módosításáról
[1] A módosítással hosszú távon biztosítani lehet, hogy a települési szilárd hulladék termikus hasznosításából termelt hőenergiát a távhőrendszerben továbbra is kedvező költségen lehessen hasznosítani.
ERŐMŰVEK
22/2025. (VII. 31.) EM rendelet az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről szóló 44/2002. (XII. 28.) GKM rendelet módosításáról
[1] A legalább 50 MW teljesítményű erőművek biztonságos ellátására a korábban előírt kötelező telephelyi fűtőolaj-készletezésnél hosszabb távú megoldást jelent részesítésük a földgáz bizton-sági készletből. A mára már indokolatlanná vált, többletköltséget és versenyhátrányt okozó kötelezettségük alól ezért az érintett létesítmények a veszélyhelyzeti tapasztalatok alapján is tartósan mentesíthetők.
ZAJTÉRKÉPEK
21/2025. (VII. 31.) EM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet módosításáról
[1] A rendelet célja a közlekedési intézményrendszer hatékonyabb működése érdekében szükséges átalakítással összefüggő változás átvezetése a feladatot meghatározó miniszteri rendelet-ben.
ENERGETIKA
20/2025. (VII. 31.) EM rendelet energetikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
[1] Hazánk számára energetikai szakpolitikai szempontból és a fogyasztókra kedvező rezsivé-delem vívmányainak fenntartása érdekében egyaránt elengedhetetlen azon, a különleges jogrend keretében bevezetett energetikai tárgyú előírások átvezetése a veszélyhelyzet megszűnését követő időszakra, mely rendelkezések társadalmi-gazdasági hatása és gyakorlati alkalmazása túl-mutat azok veszélyhelyzeti jellegén.
[2] A miniszterirendelet-módosítás célja a rezsivédelem vívmányainak fenntartása érdekében a kedvezményes árszabás előírásainak, valamint a rezsivédelmi szolgáltatás biztosításáért járó el-lentételezés részletszabályainak meghatározása.
[3] A veszélyhelyzeti előírások szigorították a villamosenergia- és a földgázágazatban az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körét, különösen a nem lakossági szegmens tekintetében, valamint a lakossági fogyasztókra, a társasházakra és a fogyasztói közösségekre állapítottak meg egyedi sávhatárokat és kedvezményeket és a végső menedékes szolgáltatással egészítették ki a szabályozást. Ezen előírások fenntartása indokolt a veszélyhelyzet kivezetését követően is.
[4] A rendeletmódosítás a zöldenergia tárolását, hasznosítását célozza a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelési támogatások bővítése érdekében azért, hogy a megújuló energiatermelők térnyerését eredményesen elősegítse. A támogatási rendszer beruházási és működési támogatást biztosít a nyertes résztvevőknek.
[5] Hatályát veszti a veszélyhelyzet idején a villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatás változatlan feltételek szerinti nyújtását biztosító rezsivédelmi szolgáltatásról szóló 289/2022. (VIII. 5.) Korm. rendelet alapján a villamos energia szolgáltató részére járó ellentételezés kiszámításának módszertanáról szóló 12/2022. (VIII. 11.) TIM rendelet.
Módosul:
KARBONINTENZITÁS
19/2025. (VII. 31.) EM rendelet az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmussal összefüggő egyes tevékenységekkel kapcsolatos eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról
[1] A rendelet célja a CBAM-engedéllyel kapcsolatos hatósági eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékére és a díj megfizetésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása.
ENERGIAHATÉKONYSÁG
18/2025. (VII. 31.) EM rendelet az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény Energia-hatékonysági Kötelezettségi Rendszerrel összefüggő egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
[1] Az egyes energiahatékonyság-javító intézkedésekből származó energiamegtakarítás mérté-két meghatározó jegyzék hatékonyan ösztönzi a tartós megtakarítást eredményező beruházásokat a lakossági energiaszámlák további csökkentése céljából.
RUBIK ERNŐ-DÍJ
24/2025. (VII. 31.) ÉKM rendelet az építési és közlekedési miniszter által adományozható elisme-résekről szóló 14/2023. (VIII. 24.) ÉKM rendelet módosításáról
[1] A magyar mérnöki kreativitás, innováció és szakmai kiválóság elismerése, valamint a mérnöki hivatás presztízsének növelése céljából megalapításra kerül az id. Rubik Ernő-díj.
EGYENÉRTÉKŰ KIVÁLTÁS
3/2025. (VII. 31.) ÉKM rendelet az állami építési beruházások vonatkozásában a műszakilag egyenértékű kiváltás szabályairól
[1] Az állami építési beruházások megvalósítása során kiemelt jelentőséggel bír a műszaki követelmények egységesítése, az átláthatóság és a versenysemlegesség biztosítása. Az építési folyamat során felmerülhet a kivitelezési szerződésben meghatározott termékek, szerkezetek vagy technológiák helyettesítésének szükségessége, amely indokolhatja a műszakilag egyenértékű kiváltás alkalmazását.
[2] E rendelet célja, hogy egyértelmű szabályokat állapítson meg az állami építési beruházások során alkalmazható műszakilag egyenértékű kiváltásokra vonatkozóan, biztosítva ezzel a beruházások minőségének és funkcionalitásának megőrzését. A szabályozás egyensúlyt kíván teremteni a kivitelezés rugalmassága és az eredeti műszaki tartalomhoz való hűség között, figyelembe véve a gazdaságosság, fenntarthatóság és műszaki megfelelőség szempontjait.
[3] A rendelet továbbá elősegíti a közbeszerzési eljárások átláthatóságát és a tisztességes versenyt, biztosítva, hogy a kiváltási javaslatok megfelelő szakmai és jogi ellenőrzésen essenek át. Az állami építési beruházások hatékony és felelős végrehajtása érdekében e rendelet világos eljárásrendet határoz meg az egyenértékű kiváltások kezdeményezésére, elbírálására és dokumentálására.
Főbb részek:
között.
NITRÁTSZENNYEZÉS
30/2025. (VII. 22.) AM rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet módosításáról
[1] A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelme érdekében a kijelölt veszélyeztetett területek tekintetében Magyarország is kidolgozta a tagállami cselekvési programját.
[2] A cselekvési program jelen módosításával a gazdálkodók számára lehetővé válik, hogy területükön – a szármaradványok lebontásának elősegítése érdekében – a betakarítást követően, vetés hiányában is juttathassanak ki nitrogéntrágyát.
[3] Magyarország versenyképességének javítása érdekében a papír alapon vezetett nyilvántartás őrzési kötelezettségével kapcsolatos rendelkezés deregulációs célú törlésére is sor kerül.
[4] A fentiek alapján a rendelet módosításának alapvető célja tehát a mezőgazdasági tevékenységek rentabilitásának segítése, illetve a termelők számára a napi gyakorlatban jól alkalmazható és a versenyképességet is elősegítő szabályozási környezet biztosítása.
2025. január – június végéig
Bővebben: njt.hu honlapon
Kis statisztika 2025. év I. félévében az új és módosított jogszabályokról
A Magyar Közlönyben megjelent 5728 oldal és ehhez még hozzászámíthatjuk a külön csatolt, esetenként ezer oldal terjedelem feletti mellékleteket.
DIGITÁLIS ÁLLAM
164/2025. (VI. 23.) Korm. rendelet a digitális államhoz kapcsolódó egyes kormányrendeletek módosításáról
Módosul:
ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS
8/2025. (VI. 30.) NMHH rendelet a honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátásában közreműködésre kötelezett elektronikus hírközlési szolgáltatók kijelöléséről és felkészülési feladataik meghatározásáról szóló 3/2013. (I. 11.) NMHH rendelet, valamint a peren kívüli vitarendezési testületekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 4/2024. (III. 21.) NMHH rendelet módosításáról
[1] E rendelet célja a védelmi feladatok ellátására kijelölt, az informatikai és hírközlési ágazat ügyeleti rendszerébe bevont, valamint a riasztási és tájékoztatási feladat ellátásában részt vevő szolgáltatók elnevezésére, telephelyére, illetve székhelyére vonatkozó adatokban bekövetkezett változások átvezetése, aktualizálása.
[2] A rendelet további célja a peren kívüli vitarendezési testületekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 4/2024. (III. 21.) NMHH rendelet szerinti jogviták hatékonyságának növelése érdekében az Online Platform Vitarendező Tanács számára biztosítani, hogy a tevékenysége ellátásához, működéséhez szükséges körben jogosult legyen a saját nevében jognyilatkozatokat tenni.
[3] Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (3) bekezdés 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 109. § (5) bekezdés
ENERGIA
173/2025. (VI. 30.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet, valamint a villamosenergia tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 466/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény és annak nyomán a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 2024. év végi módosítása alapján 2025. július 1-jétől Magyarországon a jövőben telepítendő, valamint a már üzembe helyezett és működő, közel 300 000 darab háztartási méretű kiserőmű invertereiből származó adatokat az energetikai adatszolgáltató platformot működtető engedélyes gyűjti és kezeli.
[2] A kormányrendelet célja, hogy pontosítsa a háztartási méretű kiserőművek nem elszámolási célú adatok gyűjtésének szabályait, valamint az érintett szereplőknek a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 45/A. §-ában meghatározott együttműködési kötelezettségének részleteit.
145/2025. (VI. 19.) Korm. rendelet az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet módosításáról
[1] Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer átalakításának célja a tartós megtakarítást eredményező beruházások még hatékonyabb, célzott ösztönzése a hazai építőipar és a magyar gazdaság élénkítése érdekében
15/2025. (VI. 30.) EM rendelet az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről szóló 67/2016. (XII. 29.) NFM rendelet módosításáról
[1] A rendeletmódosítás célja, hogy a magyar családok és nyugdíjasok számára Európa legalacsonyabb földgázárait garantáló rezsicsökkentés fenntartása érdekében 2026. szeptember 30-ig meghatározza az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgáz árát és mennyiségét.
ÉPÍTÉS
174/2025. (VI. 30.) Korm. rendelet az Építési és Közlekedési Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által ellátott építési beruházásokkal kapcsolatos egyes műszaki szolgáltatási feladatok központi költségvetési szerv általi átvételéről, az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről, valamint az állami tulajdonban levő ÉMI Nonprofit Kft. állami építési beruházásokkal kapcsolatos egyes műszaki szolgáltatási feladatok elvégzésére vonatkozó kijelöléséről szóló 51/2016. (III. 17.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezéséről
[1] Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság műszaki szolgáltatási feladatát az állami beruházásokért felelős miniszter veszi át.
16/2025. (VI. 20.) ÉKM rendelet az állami építési beruházási folyamatban részt vevő tervező és kivitelező közreműködésének értékeléséről (teljes terjedelemben közöljük)
1. § E rendelet hatálya kiterjed az állami beruházásokért felelős miniszter által vezetett minisztériumra (a továbbiakban: minisztérium), valamint az állami építési beruházások építtetőjére, tervezőjére és kivitelezőjére.
3. § (1) Az építtetői értékelések során az írásban dokumentált események vehetők figyelembe.
(2) Ha az építési beruházás tervezői vagy kivitelezői konzorcium keretében valósul meg, akkor az építtetői értékelés során minden konzorciumi tagra vonatkozóan egységes értékelési eredmény kerül alkalmazásra.
4. § (1) Keretmegállapodás esetén az építtető a közvetlen megrendelések, illetve az egyedi szerződések teljesítésének adatait veszi figyelembe az értékelés során.
(2) A tervezők és kivitelezők értékelésének szempontrendszerét az 1. melléklet tartalmazza.
5. § (1) A minisztérium az építtetői értékeléseket összegzi.
(2) Az állami beruházásokért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az állami építési beruházásokban közreműködő tervező és kivitelező e rendelet szerinti értékeléseinek nyilvántartására adatbázist hoz létre, amelyben nyilvántartja az állami építési beruházások kapcsán létrejött építtetői értékeléseket. Az állami építési beruházásokban közreműködő tervező és kivitelező e rendelet szerinti értékeléseinek nyilvántartása nem minősül közhiteles nyilvántartásnak.
(3) A tervezők és kivitelezők értékelésének összegzési szempontrendszerét a 2. melléklet tartalmazza.
6. § Amennyiben az építtető nem a minisztérium, akkor az építtető az építési beruházásban közreműködő tervező és kivitelező értékelését a miniszter részére az értékelés lezárultát követő tizenöt napon belül megküldi.
7. § (1) Az építtető az értékelés közzétételét megelőzően előzetes értékelését írásban megküldi az értékelt tervező és kivitelező részére.
(2) Amennyiben az értékelt tervező és kivitelező kifogást emel az értékeléssel kapcsolatban, jogosult az értékelés felülvizsgálatát írásban kezdeményezni az építtetőnél.
(3) A (2) bekezdés szerinti felülvizsgálatot az értékelt az értékelésről való tudomásszerzéstől számított öt napon belül írásban kezdeményezheti. A felülvizsgálat során az értékelt tervező és kivitelező az állítását köteles objektív módon, a kifogás alapjául szolgáló dokumentumokkal, tényadatokkal igazolni.
(4) Az építtető a kifogást annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül érdemben elbírálja. Az elbírálás határideje egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható, erről a határidő lejárta előtt tájékoztatni kell a kifogás benyújtóját. Az értékelés felülvizsgálatát ugyanazon állami építési beruházás tekintetében mind a tervező, mind a kivitelező egy-egy alkalommal kérheti.
8. § Az állami építési beruházásokkal kapcsolatos információk hivatalos közzétételi felületén, a beruházási portálon közzé kell tenni a tervezők és kivitelezők értékelését.
9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
10. § E rendeletet a hatálybalépését követő hatvan hónapon belül kizárólag azon állami építési beruházásokra kell alkalmazni, amelyek esetében a minisztérium az építtető.
Tervezők és kivitelezők értékelésének szempontrendszere
1.1. Projektmenedzsment-mutató:
1.2. Minőség- és garanciamutató:
1.3. Projektdokumentáció teljességi és aktualizálási mutató: az építési beruházás dokumentációinak teljességét és folyamatos aktualizálást méri az építési beruházás időtartama alatt, ahol
1.4. Kommunikáció és együttműködési mutató: jegyzőkönyvben vagy hivatalos levélben vagy más írott formában dokumentált kommunikációs incidensek mérése, ahol
1.5. Közösségi szerepvállalási mutató: az egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság közösségi szerepvállalását méri, ahol
Tervezők és kivitelezők értékelésének összegzési szempontrendszere
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS
156/2025. (VI. 23.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság és a helyszíni bírság mértékéről, megállapításának szempontrendszeréről, kiszabásának, valamint egyéb szankciók alkalmazásának részletes szabályairól
[1] A Kormány a környezet védelme és a körforgásos gazdaság megteremtése érdekében olyan intézkedéseket tesz, amelyek a lerakott hulladék képződésének megelőzését, csökkentését, a jogellenesen elhelyezett vagy elhagyott hulladék újraképződésének és káros környezeti hatásainak megakadályozását, valamint a hulladékgazdálkodási jogszabályokban és hatósági határozatokban foglaltak betartatását szolgálják.
[2] Annak érdekében, hogy a hulladékgazdálkodási hatóságok hatékonyabban lépjenek fel a jogellenes hulladékgazdálkodási tevékenységet folytatók ellen, az új kormányrendelet szerint emelkedik a hulladékgazdálkodási bírságok összege, továbbá biztosítottá válik a hatóságok számára a helyszíni bírság kiszabásának lehetősége a hulladékot jogellenesen elhelyezőkkel szemben.
INGATLAN NYILVÁNTARTÁS
153/2025. (VI. 19.) Korm. rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosításáról
[1] Magyarország Kormánya az ingatlanforgalom biztonságának, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvényben foglalt alapelvek érvényesülésének biztosítása érdekében az országosan egységes jogalkalmazást tűzte ki célul.
IGAZSÁGÜGYI HiVATÁSRENDEK KÉPZÉSÉRŐL
7/2025. (VI. 30.) IM rendelet az igazságügyi hivatásrendek képzéséről, szakmai továbbképzéséről és vizsgáiról szóló egyes igazságügyi miniszteri rendeletek módosításáról
[1] E rendelet célja, hogy az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája által az igazságügyi szakértők, az önálló bírósági végrehajtójelöltek, a bírósági végrehajtási ügyintézők, valamint a pártfogó felügyelők, jogi segítségnyújtó és áldozatsegítő szolgálatok tisztségviselői számára szervezett képzések, továbbképzések lebonyolításának és a vizsgakötelezettségek teljesítésének szabályozását egységesítse.
[2] Az új előírások a jelentkezések benyújtására, a halasztási lehetőségekre, a képzések, továbbképzések díjának, illetve a vizsgadíjaknak a mértékére, a tanúsítványok kiállítására, valamint a vizsgabizottsági tagok juttatására vonatozó koherens rendeleti szabályozást teremtik meg.
[3] A módosítások biztosítják, hogy az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó, érintett hivatásrendek képviselői a képzések és továbbképzések teljesítésével a jövőben is minél magasabb színvonalú szakmai munkát végezhessenek, elősegítve ezáltal az igazságszolgáltatás hatékony működését.
[4] E célok végrehajtására az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (2) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. alcím tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (11) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 119. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
KIEMELT JELENTŐSÉGŰ ÜGYEK
149/2025. (VI. 19.) Korm. rendelet az egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 83/2021. (II. 23.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A kormányrendelet módosításának célja a Gazdagréti Szent Angyalok Plébániát érintő beruházás közcélú kiemelt beruházássá nyilvánítása, valamint a beruházással érintett ingatlannal összefüggésben sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények meghatározása.
148/2025. (VI. 19.) Korm. rendelet az egyes víziközmű-beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 323/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A kormányrendelet módosítása a Magyarország területén megvalósuló közcélú kiemelt beruházások gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárási rendben történő megvalósítását célozza a befektetésösztönzési és gazdaságfejlesztési célkitűzések, valamint a nemzetgazdaság versenyképességének növelése érdekében.
[2] A szabályozás célja egyes víziközmű-beruházások gyorsabb megvalósításának elősegítése
147/2025. (VI. 19.) Korm. rendelet a Miskolc Megyei Jogú Város keleti iparterület megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 493/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A Miskolc Megyei Jogú Városban megvalósuló autóipari beruházás kiemelten fontos cél, amelyre tekintettel szükséges, hogy a Kormány a beruházás gördülékeny és magas színvonalú megvalósítását támogassa.
KÖRNYEZETVÉDELEM
14/2025. (VI. 19.) EM rendelet a környezetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
[1] A Kormány célja a gazdaság zöldítése és körforgásos működésének erősítése, amelynek során kiemelt figyelmet fordít a magyar emberek egészsége és a környezeti értékek védelmére is.
[2] Ezt szolgálja az is, hogy 2024. július elsejétől ismét van lehetőség kétfokú eljárásra meghatározott környezetvédelmi hatósági ügyekben, ami indokolttá teszi a szabályozás kiegészítését a fellebbezési eljáráskor alkalmazandó rendelkezésekkel.
[3] Emellett a környezetvédelmi és természetvédelmi terület elkülönültségére figyelemmel szükséges egy önálló miniszteri rendelet megalkotása, amely a közszolgáltatások minőségének fejlesztése érdekében megállapítja a környezetvédelmi hatáskörben eljáró hatóságok által lefolytatott eljárások igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét és a megfizetésének szabályait.
13/2025. (VI. 2.) EM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet, valamint a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet módosításáról
[1] E rendelet célja, hogy a stratégiai zajtérképek elkészítésére szolgáló, európai szinten egységesen alkalmazandó új zajszámítási módszert a hazai alkalmazáshoz szükséges további képletekkel, valamint a hazai járműállományra és infrastruktúrára kimért paraméterezett adatokkal egészítse ki, továbbá, hogy új számítási módszert vezessen be a közúti és vasúti zajforrásoktól származó zaj kibocsátásának és terjedésének a modellezésére.
Módosul:
KÖZHASZNÁLATÚ FÜRDŐK
161/2025. (VI. 23.) Korm. rendelet a közhasználatú fürdők létesítéséről és üzemeltetéséről szóló 510/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításáról
KÖZLEKEDÉS
181/2025. (VI. 30.) Korm. rendelet a használatidíj-rendszerrel és az útdíjrendszerrel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról
[1] A rendelet célja, hogy a költséghatékonyság és a szolgáltatás színvonalának növelése, valamint az adminisztratív terhek csökkentése érdekében felülvizsgálja a bevallási közreműködői jogintézményt.
[2] Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása 2025. július 1-jei hatállyal a fizetési közreműködő egyetemes útdíjszolgáltató általi igénybevétele részletes szabályainak megállapítására a közlekedésért felelős miniszter számára adott felhatalmazást. A rendelet célja, hogy a törvény módosításának megfelelően a fizetési közreműködő egyetemes útdíjszolgáltató általi igénybevételére vonatkozó részletes szabályokat a kormányrendeletben hatályon kívül helyezze.
[3] A rendelet az eddigitől eltérő szervezetet jelöl ki a használatidíj-rendszer és az útdíjrendszer működtetésével összefüggő közfeladatok ellátására.
[4] A rendeletben felülvizsgálatra kerül az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság és az útdíjszedő működésének állam általi finanszírozásának módja. A jövőben e szervezetek működését a központi költségvetés a szervezet és az útdíjfizetési-szolgáltatásért felelős miniszter között létrejövő szerződés alapján biztosítja.
[5] A használatidíj-rendszer és az útdíjrendszer olyan speciális felkészültséget igénylő informatikai szolgáltatásokat tartalmaz, amelyek indokolatlanná teszik a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételét, ennek megfelelően a rendelet megteremti a lehetőséget arra, hogy e rendszerek kikerüljenek a központosított szolgáltatások köréből.
Módosul:
180/2025. (VI. 30.) Korm. rendelet az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság, az útdíjszedő, az útdíjellenőrzés-támogatói feladatok ellátására kijelölt szervezet és az egyetemes útdíjszolgáltató egyes szerződéseinek miniszteri jóváhagyásáról
[1] A használatidíj-rendszerben és az útdíjrendszerben ellátott közfeladatok biztosításáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény alapján a használatidíj-rendszert és az útdíjrendszert működtető szervezetek az e rendszerek rendszertámogatására irányuló olyan szerződést, amelynek ellenértéke a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott értékhatárt eléri, a közlekedésért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával köthetnek.
[2] A rendelet meghatározza a jóváhagyáshoz kötött értékhatárt, valamint a jóváhagyás rendjét.
168/2025. (VI. 26.) Korm. rendelet a közúti járművekkel, valamint a közúti közlekedési szakemberekkel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról
Módosul:
167/2025. (VI. 24.) Korm. rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről
Terjedelmes mellékletek.
166/2025. (VI. 24.) Korm. rendelet a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke Mellékletének kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről
Terjedelmes mellékletek.
165/2025. (VI. 24.) Korm. rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről
18/2025. (VI. 26.) ÉKM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet, valamint a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosításáról
[1] A miniszteri rendelet célja a jogalkalmazói tapasztalatok alapján a gépjárműfenntartó szervezetre vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata, a személyi és tárgyi feltételek pontosítása.
[2] A miniszteri rendelet pontosítja a honosítási, valamint a jármű összeépítési egyedi engedélyezési eljárásra vonatkozó szabályokat.
17/2025. (VI. 24.) ÉKM rendelet a veszélyes áruk szállításáról szóló egyes miniszteri rendeletek módosításáról
Módosul:
1228/2025. (VI. 30.) Korm. határozat a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen működő Részvénytársaságnak a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságba történő beolvadásáról
A Kormány egyetért a használatidíj-rendszerrel és az útdíjrendszerrel összefüggő közfeladatok hatékonyabb ellátásával, ennek érdekében
Felelős: közlekedésért felelős miniszter
Határidő: 2026. január 1.
20/2025. (VI. 30.) ÉKM rendelet a fizetési közreműködő egyetemes útdíjszolgáltató általi igénybevételének részletes szabályairól
[1] A rendelet célja, hogy megállapítsa a fizetési közreműködő egyetemes útdíjszolgáltató általi igénybevételének részletes szabályait, a fizetési közreműködővel szemben támasztott követelményeket, valamint a fizetési közreműködőkkel történő szerződéskötés alapvető szabályait.
KTI NONPROFIT KFT MEGSZŰNÉSE
141/2025. (VI. 19.) Korm. rendelete a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság megszűnésével összefüggő kormányrendeletek módosításáról
KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság” szövegrész helyébe a Közlekedéstudományi Intézet” szöveg lép.
MAGYARORSZÁG KÖLTSÉGVETÉSE
1. § (1) Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2026. évi
állapítja meg.
MINŐSÍTETT ADAT BIZTONSÁGA
137/2025. (VI. 16.) Korm. rendelet a minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól szóló 161/2010. (V. 6.) Korm. rendelet módosításáról
[1] E rendelet célja, hogy meghatározza a TEMPEST védelem kialakítására alkalmazható intézkedéseket a nemzeti és a külföldi minősített adatok tekintetében.
RENDELETEK TÖRVÉNYI SZINTRE EMELÉSE
Módosul többek között:
A törvény 250 §-t tartalmaz.
A MAGYARORSZÁGI SZÉKHELYŰ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK GAZDASÁGI CÉLÚ VÉDELMÉHEZ SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ ÁTMENETI SZABÁLYOK
Stratégiai jelentőségű ágazatok
Kiegészítő bányajáradékkal kapcsolatos termékcsoportok
ÜGYINTÉZÉSI HATÁRIDŐ FELÜLVIZSGÁLATA
163/2025. (VI. 23.) Korm. rendelet a magyarországi gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges egyes rendelkezések veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 561/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról
[1] Szükségessé vált a meglévő ügyintézési határidő felülvizsgálata és módosítása, figyelemmel arra, hogy a rendelet szerinti bejelentések elbírálása során a rendelkezésre álló ügyintézési határidő a gyakorlatban sok esetben nem bizonyult elegendőnek a tényállás teljes körű és alapos tisztázásához.
[2] Szükségessé vált a tiltó döntéssel lezárt eljárásokra vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata és módosítása, tekintettel arra, hogy bizonyos esetekben Magyarország államérdekének védelmében szükséges az állam részére elővásárlási jogot biztosítani.
VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA
155/2025. (VI. 23.) Korm. rendelet Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról
Módosul többek között:
VÍZIKÖZMŰ
159/2025. (VI. 23.) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A Kormány célja a víziközmű-ágazat fenntartható működése és hosszú távon a minőségi vízszolgáltatás biztosítása, amelynek érdekében a nemzeti víziközművagyon védelmét tűzte ki célul.
[2] A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításával összhangban a módosítás a települések területi növekedésére figyelemmel a közműves ellátással nem rendelkező településrészen is biztosítja a szomszédos ellátási területen található – műszakilag elérhető törzshálózatról – a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosítását szolgáló víziközműrendszer igénybevételét.
ALAPTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK
az Alaptörvény tizenötödik módosításával összefüggő egyes törvénymódosításokról
Módosul többek között:
ÁLLAMI BERUHÁZÁSOK
98/2025. (V. 12.) Korm. rendelet az állami beruházások költségellenőrzésének részletes szabályairól
1. § (1) A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: 2024. évi LXXIV. törvény) 68. alcímében meghatározott költségellenőrzési eljárást (a továbbiakban: költségellenőrzési eljárás) kell lefolytatni azon építési beruházások előkészítésével és megvalósításával összefüggő beszerzési és közbeszerzési eljárások esetében, amelyeknél a központi költségvetési forrás vagy az európai uniós forrás terhére elszámolni kívánt összeg együttesen vagy külön-külön eléri a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, az adott beszerzési tárgyra irányadó nemzeti közbeszerzési értékhatárt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott költségellenőrzési eljárást a Kbt. hatálya alá nem tartozó, de az (1) bekezdésben meghatározott becsült értéket elérő építési beruházásokra vonatkozó beszerzési eljárás esetén is alkalmazni kell.
(3) A költségellenőrzési eljárást akkor is le kell folytatni, ha az adott építési beruházás tekintetében az (1) bekezdés szerint elszámolni kívánt összeg nem éri el a Kbt. 15. § (1) bekezdés b) pontjában szereplő értékhatárt, azonban a támogatási jogviszony alapján megvalósítandó építési beruházások együttvéve ezt az értékhatárt meghaladják. Az azonos támogatási jogviszonnyal érintett építési beruházás nem bontható oly módon több beruházási részre, amely e rendelet szabályai alkalmazásának megkerülésére vezetne.
(4) Az építési beruházással kapcsolatos előkészítési tevékenységre vonatkozó költségellenőrzési értékhatárt az építési tevékenységtől függetlenül kell vizsgálni.
[1] Az állami építési beruházások esetén a közpénzzel való felelős gazdálkodás, a közpénzek hatékony felhasználásának, a közvagyon védelmének, a közbeszerzési eljárások tisztaságának előmozdítása érdekében szükséges lehet a teljes alvállalkozói lánc feltárása a megrendelő számára a legalsóbb szintekig.
[2] Szem előtt tartva, hogy az átláthatóság, a nyilvánosság, az ellenőrizhetőség, a verseny tisztasága, a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása alapelvek a szerződés teljesítési szakaszában is jelentős szereppel bírnak, a szabályozással átláthatóbbá válik az állami építési beruházásoknál az alsóbb szinteken bevont kis- és középvállalkozások kifizetésének megtörténte, továbbá megakadályozza annak a gyakorlatnak a folytatását, miszerint a közbeszerzésekből kizárt alvállalkozók közvetetten, az alsóbb szinteken kerülnek bevonásra, ezáltal megkerülve a közbeszerzésekről szóló törvény előírásait
ATOMERŐMŰ
AUTOMATA BANKJEGYKIADÓ GÉPEK
[1] A pénzügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés alapvető feltétele a készpénzhez jutás biztosítása minden állampolgár számára, függetlenül lakóhelyének földrajzi elhelyezkedésétől.
[2] A modern pénzforgalmi infrastruktúra országos lefedettsége hozzájárul a gazdasági aktivitás erősítéséhez, a pénzügyi tudatosság növeléséhez, valamint a digitális és készpénzes fizetési módok közötti egyensúly megőrzéséhez.
[3] Magyarország teljes területén kiemelt jelentőséggel bír, hogy a lakosság készpénzhez való hozzáférése megvalósuljon és erősödjön. E törvény célja, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók közötti együttműködés ösztönzésével, valamint az önkormányzatok közreműködésének biztosításával garantálja az ATM-hálózat településszintű működését.
[4] A szabályozás elő kívánja segíteni a lakosság biztonságos készpénzellátását, különös tekintettel a vidéki és alacsonyabb népsűrűségű térségekben élők igényeire. Kiemelt cél, hogy a lakosság készpénzellátása erősödjön, és az ország bármely területén a készpénzhez való hozzáférés minél könnyebb és sokrétűbb legyen.
[5] A Magyar Nemzeti Bank számára biztosított szankciós eszközök biztosítják a törvény végrehajthatóságát és a közérdek érvényesítését, miközben megóvják a már működő ATM-hálózat integritását.
DIGITÁLIS ÁLLAM
11. § Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
25. § Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény
ENERGETIKA
[1] A törvénymódosítás az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus magyarországi alkalmazásához szükséges részletszabályok megalkotását szolgálja, az átültetés elmaradása esetén a hazai vállalkozások versenyhátrányba kerülhetnének az európai piacon.
[2] Az Európai Unió előírásaival összhangban a közlekedés valamennyi formájában a megújulóenergia-felhasználás részarányának növelése érdekében szükséges a bioüzemanyagok mellett a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok bevonása is a tagállami célszám teljesítésébe.
[3] Az Országgyűlés az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében, különösen az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust szabályozó normákkal való összhang biztosítása, továbbá a közlekedésben felhasznált megújuló energia részarányának növelése céljából alkotja a törvényt.
Módosul:
[1] Annak érdekében, hogy a megújuló forrásból előállított villamos energia továbbra is fontos szerepet tölthessen be az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésében és a környezet állapotának megóvásában, szükséges a tudatos és célzott felhasználás alapvető feltételeinek megteremtése és támogatása.
[2] A megújuló energiaforrásokból előállított energia termelésének támogatása mellett ezért kiemelt társadalmi és energiapolitikai érdek fűződik az ilyen energiát termelő decentralizált erőművek, az aktív felhasználók és a kisebb teljesítményű berendezések villamosenergia-rendszerbe történő integrációjának és villamosenergia-piaci szerepének erősítéséhez.
[3] A villamosenergia-rendszer rugalmas és inkluzív működésének kulcsa az energiapiaci szereplők közötti szoros együttműködésnek és annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy a rendszerhasználók a tevékenységük folytatásához szükséges információkhoz hozzáférjenek.
[4] A megújuló energiaforrásokból termelt energia-részarány gyors növekedésének támogatása mellett indokolt tovább szélesíteni azon szabályozási megoldások körét is, amelyek lehetővé teszik, hogy a villamosenergia-piacon megjelenő megújulóenergia-kínálat időben és mennyiségét tekintve pontosan találkozhasson a piaci szereplők oldalán jelentkező villamosenergia-igénnyel.
[5] A különböző villamosenergia-tároló berendezések hatékony és sokrétű felhasználása kiemelkedő szerepet játszhat abban, hogy a fogyasztóknak lehetőségükben álljon magatartásuknak a villamosenergia-piaci folyamatokhoz történő tudatos igazítása.
[6] A földgázszállító-hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. július 13-i 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet hatályon kívül helyezte a megújuló gáz, a földgáz és a hidrogén belső piacairól, az (EU) 1227/2011, (EU) 2017/1938, (EU) 2019/942 és (EU) 2022/869 rendelet és az (EU) 2017/684 határozat módosításáról, valamint a 715/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2024. június 13-i (EU) 2024/1789 európai parlamenti és tanácsi rendelet.
[7] A megújuló hidrogén elterjedéséhez szükség van a szállítási infrastruktúra üzemeltetési engedélyesi tevékenység megalapítására. Az engedélyes feladata lesz a hidrogén szállítási infrastruktúra hazai szakaszainak létrehozása és biztonságos fenntartása.
[8] A törvényben jogtechnikai és jogértelmezési pontosítások szükségesek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal REMIT eljárásokhoz kapcsolódó felhatalmazásaival kapcsolatban.
[9] Az Országgyűlés a megújuló energia villamosenergia-piaci integrációjának előmozdítása, a rendszerhasználói és felhasználói jogok erősítése, a földgázpiacot sújtó gazdasági bűncselekményekkel való fellépés, földgázpiaci ügyletek nyomon követhetőségének erősítése, a joggyakorlat során felmerült jogértelmezést szolgáló pontosítások elvégzése és az Európai Unió jogszabályainak való megfelelés céljából.
Módosul:
ENERGIAHATÉKONYSÁG
[1] Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer gazdaságélénkítő hatásának érvényesülése érdekében a hosszú élettartamú intézkedésekből származó energiamegtakarítások létrejöttét kell ösztönözni.
GAZDASÁGFEJLESZTÉS
103/2025. (V. 14.) Korm. rendelet az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A kormányrendelet módosítása a Magyarország területén megvalósuló kiemelt beruházások gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárási rendben történő megvalósítását célozza a befektetésösztönzési és gazdaságfejlesztési célkitűzések, valamint a nemzetgazdaság versenyképességének növelése érdekében.
[2] A Kormány a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § Az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 4/I. §-sal egészül ki:
„4/I. § (1) A 2. mellékletben foglalt táblázat B:138 mezőjében megjelölt ingatlanokra a beépítés egyedi szabályait a (2) és (3) bekezdés állapítja meg, azzal, hogy
(2) A 2. mellékletben foglalt táblázat B:138 mezőjében megjelölt ingatlan ipari gazdasági terület, melyre meghatározott sajátos beépítési szabályok:
(3) A 2. mellékletben foglalt táblázat 138. sora szerinti beruházással érintett ingatlanokon a parkolást a telken belüli vagy külön megjelölt ingatlanokon történő megvalósítással is teljesíteni lehet.
(4) A 2. mellékletben foglalt táblázat B:138 mezőjében megjelölt ingatlanok esetében a tereprendezést és alapozást és terepszint alatti szerkezetépítést a megvalósuló építési tevékenység ütemeként is engedélyezheti az engedélyezési eljárásban az eljáró hatóság.
(5) A (4) bekezdés szerint engedélyezett ütemre használatbavételre irányuló eljárást nem kell lefolytatni, annak elkészültét és megfelelőségét az építmény használatbavételére irányuló kérelem elbírálása során kell igazolni.
ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM
12/2025. (IV. 30.) EM rendelet az Energiaügyi Minisztériumot érintő hatáskörváltozással összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról
Módosul
ENERGIA
11/2025. (IV. 10.) EM rendelet a közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati eljárásról
KÖZLEKEDÉS
89/2025. (IV. 30.) Korm. rendelet személyi és közlekedési okmányokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról
Módosul:
14/2025. (V. 17.) ÉKM rendelet a közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól szóló 47/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet módosításáról
13/2025. (V. 8.) ÉKM rendelet az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról szóló 25/2013. (V. 31.) NFM rendelet, valamint a használati díj megfizetése ellenében használható autópályákról, autóutakról, főutakról és azok díjáról szóló 45/2020. (XI. 28.) ITM rendelet módosításáról
Módosul
12/2025. (V. 8.) ÉKM rendelet a közutak építéséről
[1] A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben és az annak hatálybalépése óta megalkotott, közúti ágazatot érintő további jogszabályokban a szakmai követelmény- és fogalomrendszer jelentős változásokon ment át. A szabályozási környezet változásához alkalmazkodva szükségessé vált a teljes közúti szabályozási rendszer felülvizsgálata. A jogszabályi környezet korszerűsítésével elérni kívánt cél a jelenkor követelményeinek megfelelő, a közúton közlekedők igényeit a legjobban szolgáló szabályozás létrehozása, valamint az elmúlt évek technológiai fejlődésének figyelembevételével magasabb színvonalú közúti fejlesztések megvalósítása.
11/2025. (IV. 30.) ÉKM rendelet a XVI. Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet fejezeti kezelésű előirányzatainak és központi kezelésű előirányzatainak kezeléséről és felhasználásáról szóló 24/2023. (XII. 29.) ÉKM rendelet módosításáról
10/2025. (IV. 3.) ÉKM rendelet a használati díj megfizetése ellenében használható autópályákról, autóutakról, főutakról és azok díjáról szóló 45/2020. (XI. 28.) ITM rendelet módosításáról
[1] A módosítás biztosítja, hogy a 2026. évben a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei M30 autópályán, annak a Miskolc észak és Szikszó csomópontok között – a kivitelező hibás teljesítése miatt bekövetkezett műszaki okokból – teljes szélességben történt lezárása következtében csökkentett összegű használati díjat kelljen fizetni.
LEVEGŐ VÉDELME
91/2025. (V. 8.) Korm. rendelet a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról
Módosításra kerül:
MUNKABIZTONSÁG
11/2025. (IV. 30.) NGM rendelet a munkavédelmi szakmai képesítések fokáról, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról
MŰEMLÉK
15/2025. (V. 30.) ÉKM rendelet egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, valamint az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról szóló 36/2024. (X. 31.) ÉKM rendelet módosításáról
SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK
TÁVHŐ
[1] Cél elősegíteni a maradékhő felhasználását a távhőszolgáltatásban az energiafelhasználás hatékonyságának növelése, valamint a távhőszolgáltatás költségeinek csökkentése érdekében. A módosítás nyomán olyan jogi környezet jön létre, amely támogatja a maradékhő-értékesítő és távhőszolgáltató közötti szabad együttműködést.
[2] A módosítás megteremti a származási garancia hőpiacon történő alkalmazhatóságát a megújuló energiaforrásokból előállított energia arányának növelése érdekében.
[3] A folyamatos és biztonságos távhőellátás érdekében a módosítás a távhőlétesítmények tulajdoni viszonyainak igazolásával kapcsolatban állapít meg rendelkezéseket, végső esetben – a szükséges garanciák biztosítása mellett – lehetővé téve a távhőtermelő létesítmény tulajdonjogának közcélú megváltását is.
VILLAMOSENERGIA-TÁROLÓK
9/2025. (VI. 4.) MEKH rendelet a villamosenergia-tárolók bevételkompenzációjának részletszabályairól szóló 17/2023. (XI. 21.) MEKH rendelet módosításáról
VÍZGAZDÁLKODÁS
Módosul:
VÍZPÓTLÁS
1175/2025. (V. 29.) Korm. határozat a Homokhátság vízpótlása érdekében szükséges vízügyi fejlesztésekről
ALANYI ADÓMENTESSÉG
5/2025. (I. 25.) Korm. rendelet az alanyi adómentesség választhatóságára jogosító értékhatár emeléséről
2. § Az Áfa tv. 188. § (2) bekezdésétől eltérően az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár 18 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg.
CSALÁD
1/2025. (I. 23.) Korm. rendelet egyes családügyi és családtámogatási kormányrendeletek módosításáról
Módosul:
EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS
2/2025. (I. 23.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról
1. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet „Méltányosságból engedélyezhető gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök köre és ártámogatása” alcíme a következő 11/G. §-sal egészül ki:
„11/G. § (1) Az Ebtv. 26/D. § (6) bekezdése szerinti elszámoló szervezetnek a Batthyány-Strattmann László Alapítvány A Gyógyításért alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által nyújtott támogatások rendszeres kifizetéséhez, elszámolásához és ellenőrzéséhez gyógyszertárakkal, más egészségügyi szolgáltatókkal szerződéses kapcsolatokkal, valamint átlátható kifizetési és elszámolási rendszerekkel kell rendelkeznie.
ENERGIA
26/2025. (II. 27.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet és a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló 299/2017. (X. 17.) Korm. rendelet módosításáról
4/2025. (II. 28.) EM rendelet a megújuló energiaforrásból származó villamos energia termelési támogatás korlátairól és a prémium típusú támogatásra irányuló pályázati eljárásról szóló 62/2016. (XII. 28.) NFM rendelet, valamint a megújuló energiaforrásokból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásához szükséges pénzeszköz mértékének megállapítási módjára és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 63/2016. (XII. 28.) NFM rendelet módosításáról
FÖLDGÁZ
10/2025. (II. 14.) Korm. rendelet a különleges földgázkészlet létrehozásáról szóló 260/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról
1. § A különleges földgázkészlet létrehozásáról szóló 260/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A különleges földgázkészletet hazai földgáztárolókban kell tárolni.”
HÍRKÖZLÉS
2/2025. (II. 6.) NMHH rendelet a nemzeti frekvenciafelosztásról, valamint a frekvenciasávok felhasználási szabályairól szóló 7/2015. (XI. 13.) NMHH rendelet módosításáról
[1] E rendelet célja az (EU) 2024/3157 bizottsági végrehajtási határozat szabályaival való összhang megteremtése a rádióspektrum 5945–6425 MHz-es frekvenciasávjában használt vezeték nélküli hozzáférési rendszerek harmonizált használatával összefüggésben.
1/2025. (I. 13.) NMHH rendeletaz elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet módosításáról
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (3) bekezdés 26. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 109. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § Az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: R.) 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, valamint az alcím a következő 22/A. §-sal egészül ki:
„22. § (1) Elektronikus hírközlési szolgáltatás folyamatos biztosítása érdekében antennatartó szerkezet valamely esemény vagy rendezvény időtartamára, de legfeljebb 90 napra ideiglenesen elhelyezhető, ha az építtető az elhelyezés előtt legalább 15 nappal a bejelentést a 9. § alapján a 3. melléklet szerinti formában és tartalommal benyújtja.
IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSI DÍJAK
1/2025. (I. 20.) MEKH rendelet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal igazgatási szolgáltatási díjainak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási, a felügyeleti díjak és egyéb bevételek beszedésére, kezelésére, nyilvántartására és visszatérítésére vonatkozó szabályokról szóló 1/2014. (III. 4.) MEKH rendelet és a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet módosításáról
1. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal igazgatási szolgáltatási díjainak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási, a felügyeleti díjak és egyéb bevételek beszedésére, kezelésére, nyilvántartására és visszatérítésére vonatkozó szabályokról szóló 1/2014. (III. 4.) MEKH rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában felügyeleti díj megfizetésére kötelezettnek (a továbbiakban: kötelezett) minősül:]
„g) az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15/A. § (4f) bekezdésében”
[meghatározott személy.]
2. § Az R1. 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti kötelezett a hitelesített energiamegtakarításnak a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába való felvezetése esetén – a hitelesített energiamegtakarítás felvezetett mértékének növelése esetét is ideértve – az (1) bekezdés g) pontja szerinti törvényi rendelkezésnek megfelelő mértékű felügyeleti díjat fizet. A Hivatal a felügyeleti díj beérkezéséig nem tünteti fel a hitelesített energiamegtakarítást vagy annak megnövelt értékét a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában. Az (1) bekezdés g) pontja szerinti kötelezett számára a Hivatal negyedévente utólag számlát állít ki az adott negyedévben a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába felvezetett hitelesített energiamegtakarítás mértéke alapján számított felügyeleti díjról. A hitelesített energiamegtakarításnak a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásából való törlése, valamint mértékének utólagos csökkentése a felügyeleti díjfizetési kötelezettséget nem érinti, a felügyeleti díj visszatérítésére nincs lehetőség.”
3. § Az R1. 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az 1. § (1) bekezdés g) pontja szerinti kötelezettnek az energetikai auditáló szervezetek névjegyzékéből való törlése esetén a Hivatal a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába a törlés napjáig felvezetett hitelesített energiamegtakarítás mértéke alapján számított felügyeleti díjról számlát állít ki, és gondoskodik a felvezetéssel nem érintett felügyeleti díj visszafizetéséről.”
4. § A végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet (a továbbiakban: R2.) 1/A. alcíme a következő 2/B. §-sal egészül ki:
„2/B. § Az egyes intézkedéstípusokból származó hitelesített energiamegtakarításoknak a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába történő felvezetése felfüggesztésének záró időpontjáról a Hivatal az EKR adatgyűjtő rendszer bejelentkező oldalán ad tájékoztatást.”
IPARFEJLESZTÉS
4/2025. (I. 23.) Korm. rendelet az iparfejlesztési feladatok megvalósítását szolgáló költségvetési támogatás nyújtásának veszélyhelyzeti szabályairól
1. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt (a továbbiakban: Cstv.), az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényt (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ávr.) az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt az e rendeletben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 521/2022. (XII. 13.) Korm. rendelet 4. §-a alapján elrendelt felszámolási eljárásban érintett adós gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) kérelmére az iparügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a termelő üzem további szabályszerű működéséhez, továbbá az ipari tevékenység további szabályszerű végzéséhez kapcsolódó közérdek biztosítása, valamint a fenyegető környezetkárosodás megelőzésére irányuló tevékenységek fenntartásához szükséges intézkedések biztosítása céljából visszatérítendő támogatást nyújthat a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény 1. melléklet XXIII. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcímen megállapított, iparfejlesztési feladatokat finanszírozó előirányzat terhére.
(3) A miniszter a gazdálkodó szervezet kérelmét annak beérkezését követő 3 napon belül megküldi a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek a szükséges környezetvédelmi és iparbiztonsági hatósági vizsgálatok lefolytatása érdekében. A hatóság a vizsgálatokat soron kívül elvégzi és – a gazdálkodó szervezet által kötelezően ellátandó feladatokat meghatározó nyilatkozatát is tartalmazó – tájékoztatását a vizsgálat lezárását követő 3 napon belül megküldi a miniszter részére a támogatási szerződés tartalmának megállapítása érdekében.
(4) A (2) bekezdés szerinti költségvetési támogatás esetén az Áht. 50/A. §-át és az Ávr. 81. § b) pontját nem kell alkalmazni.
(5) A (2) bekezdés szerinti költségvetési támogatást a felek által a támogatási szerződésben megállapított határidőben, de legkésőbb a zárómérleg vagy záró egyszerűsített mérleg jóváhagyása után 30 napon belül kell visszafizetni, azzal, hogy ez a követelés a közbenső mérleg alapján nem elégíthető ki.
(6) Az (5) bekezdés szerinti követelést a gazdálkodó szervezet felszámolási eljárásában a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelezői kategóriában, az e hitelezői kategóriába sorolt bérgarancia támogatást követően elsőként kell kielégíteni.
KATASZTRÓFAVÉDELEM
2/2025. (I. 13.) BM rendelet a települések katasztrófavédelmi besorolásáról szóló 44/2021. (XII. 16.) BM rendelet módosításáról
Érintett települések: Diósd, Érd, Göd, Halimba, Herceghalom, Hernád, Iváncsa, Nagyigmánd, Nagyréde, Szabadegyháza, Takácsi
KIBERBIZTONSÁG
1/2025. (I. 31.) SZTFH rendelet a kiberbiztonsági audit lefolytatásának rendjéről és a kiberbiztonsági audit legmagasabb díjáról
[1] Kiemelten fontos a nemzet biztonsága érdekében a fenyegetések és kockázatok elleni védekezés, amely magában foglalja a személyek, eszközök, információk és infrastruktúrák védelmét. Mindez egyben jelenti a fizikai biztonságot – így különösen az épületek, berendezések védelmét – és az információbiztonságot, ideértve az adatok védelmét.
[2] A hálózatba kapcsolt digitális eszközöknek, rendszereknek a fizikai és virtuális térben történő egyidejű használata az élet mindennapi részévé vált. A hálózatok sérülékenységére kockázatot jelentő, a kibertérben felmerülő – ma már a világ bármely pontjáról érkező – kiberfenyegetések folyamatosan növekvő száma miatt a kiberbiztonsági szabályozás célja a kibertámadások megelőzése és a már bekövetkezett incidensek hatásainak csökkentése.
[3] A nemzetgazdaság biztonságos működése érdekében kiemelten fontos az elektronikus információs rendszerek fenyegetéseinek mérséklése és a kulcsfontosságú ágazatokban a szolgáltatások folyamatosságának biztosítása.
[4] A globális védekezés szükségességét felismerve alkotta meg az Európai Unió az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról és az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről (NIS 2 irányelv) szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2555 európai parlamenti és tanácsi irányelvet, amely egy egységes védelmi háló kialakítását célozza meg, biztosítva a gazdaság működéséhez szükséges szervezetek magas szintű védelmét.
KLÍMAGÁZOK
1/2025. (I. 13.) EM rendelet a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységeket végzők képesítésére vonatkozó szabályokról
III. Fejezet A KLÍMAGÁZ KÉPESÍTÉS MEGSZERZÉSÉNEK SZABÁLYAI
VII. Fejezet ÁTKÉPZÉS
VIII. Fejezet OKTATÓI KÉPZÉS
KÖZBESZERZÉS
25/2025. (II. 27.) Korm. rendelet a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról
1. § Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetre tekintettel a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 5. § (1) bekezdés e) pontjától eltérően 2025. december 30. napjáig a Kbt. alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására az a jogképes szervezet kötelezett, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen tevékenységet lát el, feltéve, hogy e szervezet felett a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza.
KÖZLEKEDÉS
6/2025. (II. 27.) ÉKM rendelet a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, tengelycsoport-terhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló 36/2017. (IX. 18.) NFM rendelet módosításáról
[1] A rendelet célja a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő, az energiahatékonyság javítása érdekében aerodinamikai eszközökkel felszerelt járművek közlekedésével kapcsolatos adminisztrációs terhek csökkentése.
[2] Az intézkedés hozzájárul az érintett járművek elterjedéséhez, aminek eredményeként várhatóan csökken a környezeti terhelés, fiatalodik a járműállomány, a közúti árufuvarozási vagy azzal kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások versenyképessége javul.
[3] Az érintett járművek üzemeltetői számára a közútkezelői hozzájárulás kiadásával kapcsolatos adminisztratív terhek és díjak csökkentése érdekében indokolt a vonatkozó rendelkezések módosítása.
[4] A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 27. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 95. § 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
5/2025. (I. 31.) ÉKM rendelet a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadók névjegyzékbe vételének díjairól
[1] A közúti közlekedésről szóló törvény alapján a hatósági eljárásokért fizetendő díjakat rendeletben kell megállapítani, amely törvényi felhatalmazás alapján a rendelet célja a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadók névjegyzékbe vételére irányuló hatósági eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékének, megfizetésével összefüggő szabályainak meghatározása.
[2] A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 95. § 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 103. § (1) bekezdés 21. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
A veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadó névjegyzékbe vételének díjai
4/2025. (I. 31.) ÉKM rendelet a nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjaival kapcsolatos típusjóváhagyási eljárással összefüggésben fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról
[1] A közúti közlekedésről szóló törvény alapján a hatósági eljárásokért fizetendő díjakat rendeletben kell megállapítani, amely törvényi felhatalmazás alapján a rendelet célja a nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjaival kapcsolatos típusjóváhagyási eljárással összefüggésben fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékének, megfizetésével összefüggő szabályainak meghatározása.
[2] A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 95. § 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 103. § (1) bekezdés 21. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
A 2016/1628 európai parlamenti és tanácsi rendeletben szabályozott hatósági eljárásokért fizetendő díjak (4 tétel)
3/2025. (I. 31.) ÉKM rendelet a hajózási hatósági eljárások díjairól
Az úszólétesítményekkel, kikötőkkel, valamint hatósági engedélyezéssel kapcsolatos hajózási hatósági eljárások (szolgáltatások) díjai (103 tétel)
Úszólétesítmények lajstromozásával kapcsolatos hatósági eljárások (szolgáltatások) díjai (11 tétel)
A hajózási képesítések megszerzésére irányuló képzésekkel és hajózási hatósági személyi nyilvántartásokkal kapcsolatos eljárások díjai (11 tétel)
2/2025. (I. 31.) ÉKM rendelet a közlekedésért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelölési eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról
A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységről szóló törvény alapján a kijelölési eljárásért fizetendő díjat rendeletben kell megállapítani, amely törvényi felhatalmazás alapján a rendelet célja a közlekedésért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékének, megfizetésével összefüggő szabályainak meghatározása.
1/2025. (I. 20.) ÉKM rendelet a teherkocsik nemzetközi forgalomban történő használatának szabályairól szóló megállapodásban részes, Magyarországon bejegyzett vasúti társaságokat megillető két szavazat elosztásának módszeréről
MINISZTEREK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÉNEK ÁTRENDEZÉSE
21/2025. (II. 24.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatáskörét érintő egyes rendeletek módosításáról
A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet módosítása
3/2025. (I. 23.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet módosításáról
MUNKAVÉDELEM
3/2025. (II. 25.) NGM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról és egyes miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről
1. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
2. § hatályát veszti
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 2. számú melléklet 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. A legfeljebb 9 fő munkavállalót foglalkoztató munkáltató (mikrovállalkozás) esetén, továbbá ha a munkáltató a tevékenysége alapján a II. veszélyességi osztályba tartozik, és 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat (kisvállalkozás), vagy ha a munkáltató a tevékenysége alapján a III. veszélyességi osztályba tartozik, és 100 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat, akkor külön szakember kijelölése (foglalkoztatása) helyett kijelölt munkavállalójával vagy természetes személy munkaadóként maga is elláthatja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatait, amennyiben a kijelölt személy vagy ő maga rendelkezik az azok ellátásához a munkáltató tényleges szakmai tevékenységére tekintettel szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. Valamennyi esetben (kijelölés, foglalkoztatás vagy a munkavédelmi feladatok személyes ellátása) a munkáltató kötelessége továbbá, hogy a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt munkabiztonsági szaktevékenység elvégzésére munkavédelmi (bányászati) szakmai képesítéssel rendelkező személyt vegyen igénybe. Ez a személy lehet a kijelölt (foglalkoztatott) szakember vagy – a szakképzettségi feltétel fennállása esetén – a természetes személy munkáltató is.”
SZAKKÉPZÉSI VIZSGAKÖZPONT
1/2025. (II. 6.) KIM rendelet az akkreditált szakképzési vizsgaközpont működésének engedélyezésével kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjakról és a szakképzési vizsgaközpontok ellenőrzése során kiszabott bírság befizetésének rendjéről
2. § (1) Az eljárásért a kérelemben megjelölt képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti képzési területek (a továbbiakban: képzési terület) kérelemben megjelölt darabszáma után kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni.
(2) Az eljárás igazgatási szolgáltatási díja
TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS
7/2025. (I. 31.) Korm. rendelet a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény és a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról
A megújuló energiatermelők támogatási rendszereit a megváltozott piaci körülményekhez szükségszerű igazítani. Ennek részeként a szabadpiacra önként kilépő kötelező átvételre jogosult termelők továbbra is élvezhetik az adómentességet, a kiszámíthatóbb, tervezhetőbb finanszírozás céljából a kötelező átvételi árat a megelőző évi infláció mértékére figyelemmel, a megelőző év kötelező átvételi ára alapján vagy a megelőző év kötelező átvételi ára alapján éves indexálással állapítják meg.
ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK
5/2025. (II. 28.) EM rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos egyes tevékenységek igazgatási szolgáltatási díjáról és felügyeleti díjáról szóló 80/2012. (XII. 28.) NFM rendelet módosításáról
VERSENYKÉPES JÁRÁSOK
2/2025. (II. 28.) KTM rendelet a Versenyképes Járások Program végrehajtási rendszeréről
III. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
VÍZIKÖZMŰ
3/2025. (II. 25.) EM rendelet a nem lakossági felhasználók víziközmű-szolgáltatási díjának megállapításáról szóló 25/2023. (XII. 13.) EM rendelet módosításáról
1. § A nem lakossági felhasználók víziközmű-szolgáltatási díjának megállapításáról szóló 25/2023. (XII. 13.) EM rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
„1. melléklet a 25/2023. (XII. 13.) EM rendelethez
A nem lakossági felhasználók víziközmű-szolgáltatásért fizetendő díjai
2/2025. (II. 11.) EM rendelet a víziközművek gördülő fejlesztési tervének részletes tartalmi és formai követelményeiről
FELÚJÍTÁSOK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA
2024. decemberi jogszabályok mérnököknek
2024-ben megjelent jogszabályokat tartalmazó Magyar Közlönyök sorszáma december 31-ig: 1-től 139-ig terjedt, az utolsó oldalszám:11 566. Ez azt jelenti, hogy havonta átlagosan az oldalszám: 11 566 : 12 = 963. Ettől nagyon eltért a december, mert a hó közepéig (december 16-ig) megjelent 660 oldal, és a hónap második felében 2206 oldal, az egész hónapban 2866 oldal, ami az átlagos havi mennyiség 2,98 kerekítve háromszorosa volt. Az indoklások ezekben a számokban nincsenek benne, az Indoklások Tárában 2024-ben összesen 366 oldal jelent meg. Kiadták még a Hivatalos Értesítőt is, 59 szám jelent meg 7 245 oldalon.
Ha a Magyar Közlöny terjedelménél a többi hivatalos anyagokat is nézzük: 11 566 + 366 + 7 245 = 19 177 oldal adódik, vagy havonta 1598 oldal, napi 52,5 oldal (365 napon keresztül). Ebből a mérnököknek a fontosabbakat lényegesen kisebb terjedelemben jelezzük, de ezzel talán sikerül jogszabályokra ráirányítani a figyelmet. A jogszabályok megtalálhatók: njt.hu honlapon (ingyenes).
Rövid statisztika 2024. évi magyarországi jogszabályok kiadásáról:
| Magyarország Alaptörvényének tizennegyedik módosítása: 2 alkalommal |
| Országgyűlési törvények száma: 92 |
| Kormányrendeletek száma: 494 |
| Agrárminisztérium: AM rendelet: 80 |
| Belügyminisztérium: BM rendelet: 65 |
| Energiaügyi Minisztérium: EM rendelet: 45 |
| Európai Uniós Ügyek Minisztériuma: 2 |
| Építési és Közlekedési Minisztérium: ÉKM rendelet: 52 |
| Honvédelmi Minisztérium: HM rendelet: 26 |
| Igazságügyi Minisztérium: IM rendelet: 50 |
| Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium: KTM rendelet: 12 |
| Kulturális és Innovációs Minisztérium: KIM rendelet: 39 |
| Külgazdasági és Külügyminisztérium: KKM rendelet: 25 |
| Miniszterelnöki Kabinetiroda: MK rendelet: 20 |
| Miniszterelnökség: MvM rendelet: 11 |
| Pénzügyminisztérium (2024. 12. 31.-ig): PM rendelet: 8 |
| Nemzetgazdasági Minisztérium: NGM rendelet: 60 |
| Magyar Nemzeti Bank: MNB rendeletek száma: 66 |
| Országos Atomenergia Hivatal: OAH rendeletek száma: 5 |
| Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága: SZTFH rendeletek száma: 19 |
| Kigyűjtés: BPMK |
ATOMENERGETIKA
488/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartására irányuló és az azzal kapcsolatos beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 208/2015. (VII. 23.) Korm. rendelet módosításáról
456/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet Egyes atomenergetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról
BÁNYÁSZAT
19/2024. (XII. 30.) SZTFH rendelet Egyes bányászati tárgyú rendeletek módosításáról
Módosul:
BIOÜZEMANYAGOK
457/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok fenntarthatósági követelményeiről és igazolásáról szóló 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról
BIZTONSÁGI OSZTÁLYBA SOROLÁS
18/2024. (XII. 30.) MK rendelet A biztonsági osztályba sorolás követelményeiről, valamint az egyes biztonsági osztályok esetében alkalmazandó konkrét védelmi intézkedésekről szóló 7/2024. (VI. 24.) MK rendelet módosításáról
BIZTONSÁGI ÖVEZET
57/2024. (XII. 31.) NGM rendelet A villamosművek, valamint termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013 (I. 22.) NGM rendelet módosításáról
1. § A villamosművek, valamint termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013 (I. 22.) NGM rendelet 13. § (2) bekezdés d) pontjában a „4 méternél” szövegrész helyébe az „5 méternél” szöveg lép.
DIGITÁLIS ÁLLAM
Módosul:
408/2024. (XII. 20.) Korm. rendelet a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvénynek való megfelelés érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról
Többek között módosításra kerül:
64/2024. (XII. 30.) BM rendelet A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvénynek való megfelelés érdekében egyes rendeletek módosításáról 10954
ENERGETIKA, ENERGIA, ENERGIAHATÉKONYSÁG
Módosul:
471/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet Energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról
42/2024. (XII. 30.) EM rendelet A veszélyhelyzet idején a villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatás változatlan feltételek szerinti nyújtását biztosító rezsivédelmi szolgáltatásról szóló 289/2022. (VIII. 5.) Korm. rendelet alapján a villamos energia szolgáltató részére járó ellentételezés kiszámításának módszertanáról szóló 12/2022. (VIII. 11.) TIM rendelet módosításáról
469/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 32/2023. (II. 9.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezéséről
459/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet módosításáról
466/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet Villamosenergia tárgyú kormányrendeletek módosításáról
40/2024. (XII. 30.) EM rendelet A villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet módosításáról
FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLKERESKEDELEMNÉL
54/2024. (XII. 30.) NGM rendelet Az iparügyekért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésének, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének különös szabályairól szóló 5/2010. (I. 14.) NFGM rendelet módosításáról
FELNŐTTKÉPZÉS
492/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet A felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet módosításáról
FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI
487/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról
FORMATERVEZÉS
47/2024. (XII. 31.) IM rendelet A formatervezési mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 19/2001. (XI. 29.) IM rendelet módosításáról
FÖLDGÁZ
45/2024. (XII. 31.) EM rendelet A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó hatósági árak képzésének keretszabályairól szóló 70/2016. (XII. 29.) NFM rendelet módosításáról
44/2024. (XII. 31.) EM rendelet Az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről szóló 67/2016. (XII. 29.) NFM rendelet módosításáról
467/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet módosításáról
FÖLDÜGY
481/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet Földügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról
HASZNÁLATI MINTAOLTALMI BEJELENTÉS
49/2024. (XII. 31.) IM rendelet A használati mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 18/2004. (IV. 28.) IM rendelet módosításáról
HATÁRKIKÖTŐ
479/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet A mohácsi határkikötő üzemeltetőjének kijelöléséről és egyes belügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról
HÍRKÖZLÉS MEGHAGYÁS KÖZBESZERZÉS
25 törvény kerül módosításra. Kiemelhető:
HULLADÉK
465/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet A hulladékgazdálkodással kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról
IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSI DÍJAK
45/2024. (XII. 31.) IM rendelet Egyes igazgatási szolgáltatási díjakkal kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról
61/2024. (XII. 30.) BM rendelet Egyes igazgatási szolgáltatási díjakkal kapcsolatos belügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS
483/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet Ingatlan-nyilvántartási tárgyú kormányrendeletek módosításáról
Módosul:
INTERNETES AGRESSZIÓ
Módosul:
IPARBIZTONSÁG, TŰZ, HULLADÉK
Módosul:
Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény
KLÍMAGÁZOK
458/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet A klímagázokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről
KÖZHITELESSÉG
Főbb részei:
407/2024. (XII. 20.) Korm. rendelet a közhitelesség biztosításáért felelős szerv feladatairól és eljárásáról
KÖZLEKEDÉS
46/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet A közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról
47/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet A közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól
48/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet A közúti árufuvarozói és autóbuszos személyszállítási tevékenység végzésére irányuló engedélyezési eljárás díjairól
49/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet A nemzetközi közúti áru- és személyszállítási engedélyek és meghatározott okmányok kiadásának díjairól
50/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet A közlekedési hatóság által végzett vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
51/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet A vasúti igazgatási szerv által végzett vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
52/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével összefüggő díjakról
54/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet Egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
55/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet Az új személygépkocsik üzemanyag-gazdaságossági és szén-dioxid-kibocsátási adatainak közzétételéről szóló 12/2002. (III. 14.) GM–KöViM–KöM együttes rendelet módosításáról
56/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet Az egyes vasúti utazási kedvezményekről szóló 57/2009. (X. 20.) KHEM rendelet módosításáról
KRITIKUS SZERVEZETEK
1. § (1) E törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkező kritikus szervezetek ellenálló képességének fokozását célzó intézkedéseket, támogatási és felügyeleti rendszerüket.
(4) A kritikus szervezetekre és kritikus infrastruktúrákra e törvényben foglalt rendelkezéseket az (EU) 2022/2555 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a továbbiakban: NIS 2 irányelv) átültető nemzeti jogszabályokban foglaltak elsőbbségével kell alkalmazni.
(5) A földgáz, hidrogén és villamos energia alágazatra e törvény rendelkezései – e törvényben meghatározott eltérésekkel – alkalmazandók.
(6) E törvény hatálya a villamosenergia-termelés alapvető szolgáltatás vonatkozásában a nukleáris létesítmény esetén a nukleáris létesítmény villamosenergia-átvitelre szolgáló részeire terjed ki. E törvény rendelkezései nem érintik az uniós szerződések és az uniós jog hatálya alá tartozó, kifejezetten nukleáris elemekre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit. A nukleáris létesítmény nukleáris elemei ellenálló képességének fokozását célzó intézkedések, támogatások és felügyeleti rendszerek az atomenergia békés célú, biztonságos és védett alkalmazásának követelményeit érvényesítő hatóság (a továbbiakban: atomenergia-felügyeleti szerv) feladat- és hatáskörébe tartoznak.
Ágazatok, alágazatok és alapvető szolgáltatások listája:
Agrárgazdaság (Élelmiszeripar, Mezőgazdaság, Elosztó hálózatok)
Egészségügy (Beteg-ellátás, Közegészségügy, Gyógyszer-ellátás, Egészségügyi eszközellátás, Vérellátás)
Energia (Villamos energia Távfűtés, távhűtés, Kőolaj, Földgáz, Hidrogén)
Infokommunikációs technológiák (Digitális infrastruktúra, Világűr)
Közigazgatás (Központi kormányzati közigazgatás)
Közlekedés (Közúti közlekedés, Vasúti közlekedés, Vízi közlekedés, Légi közlekedés, Tömegközlekedés)
Pénzügy (Banki szolgáltatás, Pénzügyi piaci infrastruktúra)
Víz (Ivóvíz, Szennyvíz)
18/2024. (XII. 30.) MK rendelet a biztonsági osztályba sorolás követelményeiről, valamint az egyes biztonsági osztályok esetében alkalmazandó konkrét védelmi intézkedésekről szóló 7/2024. (VI. 24.) MK rendelet módosításáról
474/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény végrehajtásáról
KUTATÁS
Az Országgyűlés a tudományos kutatás Alaptörvényben rögzített autonómiájának további erősítése, a kutatási tevékenység hatékonyabb megszervezése, eredményesebb támogatása, a magyar tudósok kutatásainak hosszú távú biztosítása, továbbá annak érdekében, hogy a magyar kutatásokat a nemzetközi színtéren is a legkiválóbbak között tartsák számon és ehhez méltó elismerést kapjanak a következő törvényt alkotja:
28. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2025. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 30. §, a 39. §, a 77. § 17., 18. és 23. pontja a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által megkötött szerződés alapján, az MKH kutatóintézetei által használt vagyonelemek állami tulajdonba kerülését követő napon lép hatályba.
1447/2024. (XII. 30.) Korm. határozat A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat létrehozása és finanszírozása érdekében szükséges intézkedésekről
470/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalról, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap kezelő szervének kijelöléséről szóló 344/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról
LECHNER TUDÁSKÖZPONT
485/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet A Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság feladatainak jogutódlásáról és átadásáról, valamint egyes építésügyi tárgyú kormányrendeleteknek az Országos Építésügyi Nyilvántartás finanszírozhatóságának fenntartásához szükséges módosításáról
50/2024. (XII. 23.) NGM rendelet A Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonosi joggyakorlójának, valamint a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság tulajdonosi joggyakorlóként történő kijelölése érdekében az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről szóló 1/2022. (V. 26.) GFM rendelet módosításáról
MÉRÉSÜGY
52/2024. (XII. 30.) NGM rendelet A mérésügyi igazgatási szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díjak megállapításáról szóló 78/1997. (XII. 30.) IKIM rendelet módosításáról
MIKROELEKTRONIKAI FÉLVEZETŐK
46/2024. (XII. 31.) IM rendelet A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmára irányuló bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 19/1991. (XII. 28.) IM rendelet módosításáról
MIKROTANÚSÍTVÁNY
39/2024. (XII. 2.) KIM rendelet a felnőttképzésben használt mikrotanúsítvány tartalmáról és kiállításának feltételeiről
1. § Amennyiben a mikrotanúsítványt adó képzés több, a szakképzésről szóló törvény szerinti tankönyv (a továbbiakban: szakképzési tankönyv) együttes felhasználásával kerül megszervezésre, és a felnőttképző szakképzési tankönyvenként önállóan, dokumentáltan győződik meg azok teljes ismeretanyagának megfelelő elsajátításáról, úgy a képzés során szakképzési tankönyvenként kerülhet sor mikrotanúsítvány kiállítására.
2. § (1) A mikrotanúsítvány kiállítására és tartalmára a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 11. § (2) bekezdés c) pontja, 15. § (2) bekezdése, a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fvhr.) 22. § (1) és (3) bekezdése szerinti, a tanúsítvány kiállítására és tartalmára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a tanúsítvány alatt mikrotanúsítványt kell érteni.
MINISZTÉRIUMOK
„1. § Magyarország minisztériumai a következők:
2. § A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény a következő 8. §-sal egészül ki:
„8. § A Pénzügyminisztérium a Nemzetgazdasági Minisztériumba történő beolvadással 2024. december 31. napján megszűnik.”
MOTORHAJTÓANYAGOK
41/2024. (XII. 30.) EM rendelet A motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló 17/2017. (V. 26.) NFM rendelet módosításáról
MUNKAVÉDELEM
56/2024. (XII. 31.) NGM rendelet A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról
MŰSZAKI-BIZTONSÁG
58/2024. (XII. 31.) NGM rendelet A műszaki biztonsági hatósági eljárásáért, valamint a hatáskörébe utalt építésügyi hatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 61/2016. (XII. 29.) NGM rendelet módosításáról
59/2024. (XII. 31.) NGM rendelet A műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról, valamint az ilyen munkakörben foglalkoztatottak időszakos továbbképzésével kapcsolatos szabályokról szóló 16/2018. (IX. 11.) ITM rendelet módosításáról
NYUGDÍJ
452/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet A nyugellátások és egyes más ellátások 2025. január havi emeléséről
OKMÁNYOK
478/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet Egyes okmányok digitalizációjával kapcsolatos jogszabályok módosításáról
19/2024. (XII. 31.) MK rendelet Az egyes okmányok kiállításával és a postai kézbesítéssel kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről
ORSZÁGHÁZ
1551 1450/2024. (XII. 31.) Korm. határozat Az Országház belső rekonstrukciójával és modernizációjával kapcsolatos további kormányzati döntésekről
PROTOKOLL AJÁNDÉKOK
477/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet A protokoll ajándékokkal kapcsolatban követendő eljárásról 11336
REKLÁM ÉS REKLÁMESZKÖZ
476/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet A reklám és a reklámeszköz elhelyezésének szabályairól
SÍFELVONÓ
53/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet Az alsó kötélvezetésű sífelvonós közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók alkalmazásához szükséges képzésről és vizsgáztatásról
SZAKKÉPZÉSBEN OKTATÓK BÉRFEJLESZTÉSE
A Kormány 1396/2024. (XII. 16.) Korm. határozata a szakképzésben dolgozó oktatók bérfejlesztéséről
A Kormány
SZTFH
18/2024. (XII. 30.) SZTFH rendelet Egyes, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága feladatkörét érintő rendeletek módosításáról
TÁVHŐ
1439/2024. (XII. 30.) Korm. határozat 2025 első negyedévében a távhőkassza pozitív egyenlegének megőrzéséhez szükséges intézkedésekről
VENDÉGMUNKÁS-TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLYEK SZÁMA
51/2024. (XII. 23.) NGM rendelet A Magyarországon évente összesen kiadható foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek és vendégmunkás-tartózkodási engedélyek számáról
1. § (1) A Magyarországon a 2025. évben munkavégzési célból – összevont kérelmezési eljárás keretében – kiadható foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek, valamint vendégmunkás-tartózkodási engedélyek legmagasabb száma 35 000.
VERSENYKÉPESSÉG
Módosul többek között
VÉDJEGYBEJELENTÉS
48/2024. (XII. 31.) IM rendelet A védjegybejelentés és a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 16/2004. (IV. 27.) IM rendelet módosításáról
VIDÉKI OTTHONFELÚJÍTÁSI PROGRAM
20/2024. (XII. 31.) MK rendelet A Vidéki Otthonfelújítási Programmal kapcsolatos hitelintézeti reklámok és hirdetések részletes szabályairól
VÍZ
468/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet A vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának különös szabályairól szóló 391/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításáról
472/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról
39/2024. (XII. 30.) EM rendelet A Vásárhelyi-terv keretében megvalósuló Szamos-Krasznaközi árvízi tározó területével érintett földrészletek jegyzékéről, valamint az egyszeri térítés, az igénybevétel és a kártalanítás részletes szabályairól szóló 13/2010. (V. 6.) KvVM–FVM együttes rendelet módosításáról
38/2024. (XII. 30.) EM rendelet A Vásárhelyi-terv I. ütemében megvalósuló Cigánd–Tiszakarádi és Tiszaroffi árvízi tározók területével érintett földrészletek jegyzékéről, valamint az egyszeri térítés, az igénybevétel és a kártalanítás részletes szabályairól szóló 4/2005. (II. 22.) KvVM–FVM együttes rendelet módosításáról
37/2024. (XII. 30.) EM rendelet Az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet módosításáról
43/2024. (XII. 30.) EM rendelet A Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapról szóló 24/2023. (XII. 13.) EM rendelet módosításáról
Az Európai Mérnöki Kamarák Tanácsa (ECEC) november 7-én Nicosiában, Cipruson tartotta közgyűlését a Ciprusi Tudományos és Műszaki Kamara (ETEK) szervezésében. Mind a 17 tagszervezet képviselői összegyűltek, hogy megvitassák az európai mérnöki szakma jövőjének...
A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) 34. alkalommal hirdette meg a Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot, a cégek a gyakorlatban is megvalósult, 2025-ben mérhető üzleti, illetve társadalmi hasznot hozó innovációs projektekkel nevezhetnek, pályázni 2026. február 9-ig...
