A kötelező tervezői felelősségbiztosításról

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépése és az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm.-rendelet) módosítása nyomán kerül sor az általános kötelező felelősségbiztosítás intézményének bevezetésére.

 

Kinek kell? Mikortól? Mi ez a felelősségbiztosítás?

Rögzíteni szükséges, hogy nem mindegyik szakmagyakorlási tevékenység esetében vezetik be a kötelező felelősségbiztosítást. A Korm.-rendelet 15/F. §-a szerint:

„(1) A tervező a tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A felelősségbiztosítási szerződést a tervező javára – szerződőként – más személy vagy a tervezőt foglalkoztató cég is megkötheti, ebben az esetben a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a tervezőt kell nevesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt felelősségbiztosítás-kötési kötelezettség kiterjed a határon átnyúló szolgáltatást végző, szabad szolgáltatás jogával rendelkező szolgáltatókra is.”

A Korm.-rendelet kifejezetten akképpen rendelkezik, hogy a felelősségbiztosítás az építészeti műszaki tervezési tevékenység végzésnek elengedhetetlen feltétele, vagyis ilyen biztosítás nélkül nem engedélyezhető a tervezési tevékenység.

Ez azonban azt is jelenti, hogy azon tervezői szolgáltatások, amelyek nem tervezési szerződésből fakadnak és nem építészeti műszaki tervezési tevékenység alá vonhatók, azok esetében nem kell rendelkezni ilyen biztosítással.

Felelősségbiztosítást kell kössenek az alábbi rendeletek alá tartozó tervezők:

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakma gyakorlási tevékenységről szóló 266/2013 (VII. 11.) Korm. rendelet I. melléklet II. szakma építészeti-műszaki tervezési tevékenységet folytatók;

A tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól szóló 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel,

A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014 (V.5.) Korm. rendelet 24. § (5) bekezdésére tekintettel.

A kérelmező a jogosultság megszerzésére irányuló kérelem benyújtáskor az alábbiakban meghatározottak szerint köteles igazolni az általános kötelező tervezői felelősségbiztosítás biztosítási fedezetének fennállását.

az a kamarai tag, aki a tervezési szakmagyakorlási tevékenységet önálló adószámos magánszemélyként folytatja, a kötelező tervezői felelősségbiztosítást a saját személyére kell megkötnie.

Az a kamarai tag, aki tervezési szakmagyakorlási tevékenységét saját tulajdonú egyéni, vagy társas gazdasági társaság keretében folytatja, a tervezői felelősségbiztosítást az egyéni, vagy társas vállalkozása által megkötött és a biztosítás meglétéről a biztosító társaság által kiállított, 30 napnál nem régebbi fedezetigazolást kell a szakmagyakorlási kérelem mellé mellékelnie.

Azon a tervező kamarai tag részére, aki a szakmagyakorlási tevékenységet kizárólag munkaviszonyban végzi, a munkáltatója által kiállított, biztosítás fedezetéül szolgáló igazolást kell benyújtania. A kamarai tag a kérelem benyújtásával egyidejűleg, nyilatkozik arról, hogy tervezői szakmagyakorlási tevékenységet más formában nem kíván végezni.

Az a tervező kamarai tag, aki munkaviszonya mellett önálló gazdálkodóként is végez szakmagyakorlási tevékenységet, e körben köteles az álltalános kötelező felelősségbiztosítást igazolni.

A kötelező tervezői felelősségbiztosítást az építészeti tervezési tevékenységet végző szakmagyakorlónak 2025. január 15. napjáig kell megkötni.

 

A felelősségbiztosítás biztosítási összegének alapja és mértéke

Az a kamarai tag tervező, aki tervezési tevékenységet folytat köteles a 266/2013 Korm. rendelet 15/H. §-a alapján meghatározott jövedelem sávok figyelembevételével kötelező felelősségbiztosítással rendelkezni. A jövedelem változása esetén a tervező köteles magasabb sávhoz kapcsolódó felelősségbiztosítást megkötni. A tervező a változás bekövetkeztét követő nyolc napon belül köteles erről tájékoztatni a területi kamarát.

A Korm.-rendelet szabályozza a felelősségbiztosítás elvárt biztosítási összegét. A tervezőnek a felelősségbiztosítás biztosítási összegét az éves nettó, tervezési tevékenységből származó jövedelme (éves nettó árbevétele) alapján kell meghatároznia. A Korm.-rendelet szövege szerint „az éves nettó tervezési tevékenységből származó jövedelem alatt a felelősségbiztosítás megkötését vagy a biztosítási évfordulót megelőző naptári év nettó tervezési tevékenységből származó jövedelmét kell érteni, amelyből le kell vonni az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami építési beruházással összefüggésben végzett tervezési és tervezői művezetési tevékenységből származó nettó jövedelmet”.

A Korm.-rendelet az alábbi kategóriákat hozza létre:

1. a) 20 millió forint éves nettó jövedelemig biztosítási eseményenként legalább 10 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 20 millió forintig,
2. b) 20 millió forintot meghaladó, de 100 millió forintot meg nem haladó összegű éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 20 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 40 millió forintig,
3. c) 100 millió forintot meghaladó, de 1 milliárd forintot meg nem haladó összegű éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 50 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 100 millió forintig,
4. d) 1 milliárd forint feletti éves nettó jövedelem esetén biztosítási eseményenként legalább 100 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 200 millió forintig kell fedezetet biztosítania.

 

Kamarai ellenőrzés

A Korm.-rendelet szerint azt, aki nem rendelkezik felelősségbiztosítással, a jogosultságot és kamarai tagot nyilvántartó területi kamara hat hónapra eltiltja a tervezési szakmagyakorlási tevékenységtől. Ha a szakmagyakorló hat hónapon belül nem pótolja a tervezői felelősségbiztosítását, az illetékes területi kamara törli a névjegyzékből. A Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara a közeljövőben szabályzatban rögzíti a kötelező tervezői felelősségbiztosítással kapcsolatos ellenőrzési rendet, és elfogadását követően azt közzéteszi a kamara honlapján.

 

Az egyszerű bejelentés és az általános tervezői felelősségbiztosítás viszonya

A Korm.-rendelet 56. § (3) bekezdés, valamint az 191/2009 Korm. rendelet. 46. § (5) bekezdés szerint 2025. január 15-e után is fenn kell tartani a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló jogszabályban előírt felelősségbiztosítást, amely olyan építőipari kivitelezésre vonatkozik, melyre az új kötelező felelősségbiztosítás nem nyújt fedezetet.

A 266/2013 Korm.-rendelet és az 191/2009 Korm. rendelet. minden tervezőre és kivitelezőre vonatkozik, 2025. január 15-től az ezekben foglalt biztosításokkal rendelkezniük kell, eddig az időpontig a 155/2016. (VI. 13.) Kormányrendelet előírásainak megfelelő biztosítás fenntartható és elfogadható. Ezt követően azonban együttesen, egyszerre nem kell rendelkezni a korábbi és az új kormányrendeleteknek megfelelő biztosításokkal. Azaz az egyszerű bejelentéses tevékenységre kötött biztosítás megszüntethető.

 

(A Magyar Mérnöki Kamara honlapján található információkat felhasználtuk jelen ismertető összeállításánál. A szerk.)