Feladatok

A BPMK feladatai

Szakmai érdekvédelmi és működési feladatok

•    Közreműködünk a mérnöki tevékenységek minőségellenőrzési rendszerének kialakításában és működtetésében.
•    A mérnöki hivatás és tevékenység széleskörű társadalmi elismertetése és társadalmi beágyazódása érdekében – elsősorban az önkormányzati kapcsolattartókon keresztül – kapcsolatot létesítünk a különböző szintű államigazgatási szervekkel, és aktivizáljuk a helyi kamarai tagokat.
•    Ellenőrizni kell, hogy tagjaink, valamint meghatározott gazdálkodó szervezetek, vállalkozók tevékenysége és a tevékenység minősége megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak és a szakmai követelményeknek, szükség esetén saját hatáskörben el kell járni, vagy az intézkedésre jogosult hatóságnál eljárást kell kezdeményezni.
•    Kivizsgáljuk a tagjainkat érintő szakmai és etikai panaszokat, eljárunk e panaszok okának mielőbbi megszüntetésében.
•    Támogatjuk a felsőoktatásban tanulók és a pályakezdők szakmai közéletbe való bekapcsolódását.
•    Együttműködünk a mérnöki tevékenységet érintő kérdésekben a területi érdekképviseleti és egyéb társadalmi szervezetekkel.
•    Figyelemmel kísérjük és nyilvántartjuk a tevékenységi kört érintő versenytárgyalások, tervpályázatok kiírását és lebonyolítását.
•    Fejlesztjük nemzetközi és regionális kapcsolatainkat a kölcsönös előnyök alapján.
•    A gyakran nem mérnökök által ellátott, mérnöki felkészültséget igénylő területeken a döntéshozatalba mérnökök bevonásának szorgalmazása (például települési önkormányzatoknál főmérnökök alkalmazásának szorgalmazása).
•    A mérnökök tudásának további fokozása érdekében továbbképzéseket szervezünk.
•    Tagjainkat és az érdeklődőket folyamatosan tájékoztatjuk a mérnöki területeken fontos információkról (Mérnök Újság, honlap).
•    Rendezvényeket szervezünk a mérnöki munka elismertetése érdekében, és részt veszünk a mérnöktársadalmat érintő fontosabb rendezvényeken.

 

Továbbképzési feladatok

A Mérnöki Kamara Nonprofit Kft. akkreditált intézményként 2010-ben egyrészt jelentős előrelépést tett a továbbképzések területén, [(103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól], másrészt folytatta a korábbi években megkezdett tevékenységét (szakvélemények készítése, szakkönyvek forgalmazása).

Elektronikus Építési napló
2013-ban számos építési jogszabály változott, ennek részeként “útjára indult” az elektronikus építési napló.
A Magyar Mérnöki Kamara, más kamarák és érdekvédelmi szervezetek feladatul kapták oktatók kijelölését, akik a szakmagyakorlók képzését fogják megvalósítani. Ehhez a feladathoz igazodva a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara 19 fő oktatót jelölt, ők önkéntesen vállalták az oktatásokon való részvételt. Képzésüket a Belügyminisztérium szervezte és bonyolította több csoport részére 2-2 nap keretében (1 nap elméleti, jogszabályi alapok, 1 nap gyakorlati foglalkozás). A 19 fő delegálásával a BPMK adta a legnagyobb létszámú oktatói gárdát.
Szakmagyakorlóink részére a képzéseket 2013. július hónaptól hirdettük, majd az első képzésünk augusztus 5-én valósult meg (országosan elsőként). Figyelembe véve a jogszabály akkori állapota szerinti bevezetési kötelezettséget augusztus hónapban heti 1-2 képzést sikerült hallgatósággal megtölteni (8-17 fő).

Az október 1-i bevezetéshez közeledve az érdeklők és jelentkezők száma is jelentősen növekedett. Szeptember második felétől, december közepéig heti 5-8 csoport indítása vált szükségessé. Jelentkezőket igyekeztünk nem visszautasítani, ha a napi jelentkezők száma meghaladta a 24-25 főt, ketté bontva a csoportot tartottuk a képzéseket. Meghirdetésre került képzések mindenki (kamarai tagságtól függetlenül) jelentkezhetett. Ezzel párhuzamosan több céggel is együttműködési megállapodás keretében képeztük munkavállalóit. Nyilvános képzéseinket, a jelentkezők érdekeit, lehetőségeit figyelembe véve a Lurdy Házba szerveztük, itt további járulékos költségeik nem jelentkeztek (pl. parkolás).

Minden képzésünkre biztosítottuk az internet elérést a résztvevők részére. Lehetőség volt az oktatáson saját számítógép használatára, illetve aki nem rendelkezett ilyen eszközzel, annak biztosítottuk a bérlés lehetőségét. Előzetesen megadtuk milyen felkészítés szükséges a számítógépekre, aki ezt nem tudta magának megoldani, a helyszínen segítséget nyújtottunk a telepítések elvégzésében, beállításokban és egyéb jelentkező műszaki problémák megoldásában.

Képzéseink időbeosztása:
2 tanóra jogi képzés: vonatkozó jogszabályok és elméleti alapok (túlnyomó többségében a joganyag kidolgozásában, módosításában résztvevők voltak előadóink)
6 tanóra gyakorlati képzés: építőiparban gyakorlott, BM képzését elvégzett oktatókkal oldottuk meg.
Minden csoport megszervezésénél törekedtünk a kiscsoportos képzési formára, a téma minden esetben megkívánta. Amennyiben a hallgatóság létszáma (csoportonként) meghaladta a 15-20 fő, abban az esetben 2 fő gyakorlati oktató állt rendelkezésre.

Már az oktatások alkalmával is mutatkoztak problémák:
•    több kolléga nem rendelkezik megfelelő eszközökkel (laptop, szkenner,stb.), mobilnettel
•    számos szakmagyakorló számítástechnikai ismeretei, gyakorlata hiányos
•    több esetben a fogalomrendszerbeli eltérések okoznak értelmezési zavarokat
•    rendszerbe belépéshez ügyfélkapus regisztráció szükséges (ezzel kevesen rendelkeznek még), melyről most felvilágosítást kapnak
•    offline módú használat (ÁNYK program) nem felhasználóbarát.

 

Atomenergetikai szakértők

Az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértőről szóló 247/2011. (XI. 25.) Korm. rendelet hatályba lépésével 2012-től mérnöki kamarai hatáskörbe került a jogosultságok kiadása, más jogosultságoktól lényegesen eltérő feltételekkel. A jogosultságok elbírálását országos hatáskörrel a BPMK működteti, a jogosultságok kiadását az egyes területi mérnöki kamarák végzik, a kérelmezők lakcímének megfelelően.

Adatok:

 

Az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértőről szóló 247/2011. (XI. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 120/2013. (IV. 23.) Korm. rendelet egyes szakterületeken (NSZ-4, NSZ-5, NSZ-8, NSZ-10 szakterületek felosztása és az NSZ-9 és NSZ-16 szakterületek átnevezése) kötelezővé tette az érintett területeken nyilvántartott független műszaki szakértők átsorolását: a korábbi engedélyek visszavonását és helyettük a módosított jogszabálynak megfelelő szakterületre vonatkozó határozatok kiadását. Az átsorolást hivatalból lefolytatott eljárásban kellett végrehajtani, eljárási díjat nem lehetett megállapítani. Az átsorolást a rendelet kihirdetését követő 60 napon belül kellett végrehajtani, 2013.08.06-ig. A BPMK a jogszabály rendelkezéseit határidőre végrehajtotta. A jogszabály módosulása miatt 205 határozatot hoztunk.
A jogszabály módosítása miatt új szakterületként jelent meg az NSZ-17 Atomerőmű üzemeltetése szakterület, melyre 5 fő szerzett jogosultságot a módosított jogszabály hatálybalépése óta.

Az atomenergiai minősített független szakértők száma 2014. március 31-én

 

 

Határon átnyúló kérelmek

2013. évben összesen 25 db kérelem érkezett, egyes kérelmezők több területre is kérték az engedély megadását.
Az alábbi négy területre irányultak a kérelmek:
– tervező                            11 db
– szakértő                            1 db
– felelős műszaki vezető    19 db
– műszaki ellenőr                 1 db

A kérelmező személyek állampolgársága és a kérelem jellege (új vagy hosszabbítás) szerinti megoszlás:

 

Külföldi diploma megfelelőség elismerése

A 2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről és a 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról alapján végezi a BPMK a külföldi diploma megfelelőség elismerését.

Összesen 10 db kérelem érkezett.

Diplomát kiállító ország szerinti megoszlás:

Románia: 8 db
Anglia: 1 db
Ausztria: 1 db
Összesen: 10 db

Végzettség szerinti megoszlás:

Építőmérnök: 6 db
Villamosmérnök: 2 db
Kohómérnök: 1 db
Szakközépiskola (gépipari): 1 db

A kérelmek elbírálásánál nem merült fel probléma.

 

Energetikai tanúsítások utóellenőrzése

Az épületek energetikai tanúsításának jelentősége és minőségellenőrzése

Az energiafelhasználás és a szén-dioxid kibocsátás csökkentését döntően befolyásolja az épületek energiafelhasználásának mérséklése. Ezt a folyamatot indította el az Európai Parlament és a Tanács 2002/91/ EK direktívája, mely az épületek energetikai értékeléséről szól. Később az Európai Bizottság és Parlament 2010-ben elfogadta az EPBD Recast-ot, amely a korábbi épületenergetikai irányelv helyébe lépett. Megfogalmazta a további tennivalókat, köztük előírta 2018-ra és 2020-ra a „közel nulla energiaigényű” épületek létesítését. A folyamat részeként a tagországok, így Magyarország is kidolgozta az épületek energetikai értékelésének módját (7/2006 (V.24) TNM rendelet) és a tapasztalatok figyelembevételével a Recast szerint átdolgozta (40/2012. (VIII. 13.) BM rendelet).
Ahhoz, hogy jól megalapozott terveket készíthessünk szükséges egy reális energetikai szempontokat figyelembe vevő állapot-felmérés az épületeinkről.

Remélhetőleg ezzel a tevékenységgel is elősegítjük az épületenergetika fontosságának ismertté tételét, az épületek tervezőinek, kivitelezőinek, használóinak, tulajdonosainak szemléletét tudjuk abba az irányba módosítani, hogy az épületenergetika mindig megkapja azt a hangsúlyt, ami szükséges. Ha az épület már megvan, akkor a további használat szempontjából az energetikai fejlesztés előnyös, mert ez is a rezsi csökkentésének egyik módja, de járulékos előnyökkel is jár, növekszik a komfort, rendszerint az épületek csendesebbek lesznek, és a nyári túlmelegedés csökken. Az épületek energetikai helyzetének javítása a hazai szűkös energialehetőségek javítása mellett jelentős munkaerő hasznos lekötését is szolgálja.
•    2009. január 1-vel lépett hatályba a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet, amely Magyarországon is kötelezővé teszi az épületek energetikai tanúsítását a következők szerint:
az épületek energetikai tanúsítványát kötelező beszerezni 2009.01.01-étől
– az építtetőnek az új épületekhez és
– a tulajdonosnak az 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű állami tulajdonú
közhasználatú meglévő épületekhez,

•    2011. dec. 31-től kötelező az energia tanúsítványt beszerezni a tulajdonosnak, ha
– ingatlanát (önálló rendeltetési egységét, lakását) értékesíteni kívánja, vagy
– 1 évet meghaladóan bérbe adja.

A rendelet összhangban van a 2002/91/EC irányelvvel, és mindenben megfelel az irányelv előírásainak. Az energetikai minőséget minden esetben a vizsgált épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai mutatójának és a vizsgált épület geometriai méreteivel és rendeltetésével azonos, a minimumkövetelményeknek éppen megfelelő, viszonyítási alapként szolgáló épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai mutatójának százalékban kifejezett arányával kell jellemezni. A vizsgált épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai jellemzője és a viszonyítási alap arányának százalékban kifejezett értéke alapján meghatározható az önálló rendeltetési egység minőségi osztálya.

A számításokat a 7/2006. (V.24.) TNM rendeletben meghatározott módszer szerint kell végezni és az épület összesített energetikai jellemzőjét primer energiában kell megadni. Referenciaként a földgázt választották, és ehhez viszonyítva határozták meg a többi energiahordozóra vonatkozó primer energia átváltási tényezőt.

A 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet szól az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról. Rögzíti a tanúsítás szabályait, tartalmi követelményeit, a tanúsítás végzőjével szembeni követelményeket. A fajlagos primerenergia felhasználás alapján (kWh/m2 a) meghatározza az energetikai minősítési osztályokat.
A tanúsítvány megmutatja, hogy milyen szintű az adott épület energiafogyasztása. A tanúsítványban, az épület éves energiafogyasztását hasonlítják össze egy ugyanolyan méretű, alakú és rendeltetésű épület energiafogyasztásával, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített pillanatnyi energetikai követelményeknek. A skála a legkedvezőbb „A+” kategóriától a legkedvezőtlenebb „I” kategóriáig terjed. A tanúsító a tanúsítványt az építésügyet irányító miniszter által kidolgoztatott, az Országos Építésügyi Nyilvántartás elektronikus programjának segítségével (e-tanúsítás) állítja ki. A kiinduló adatok és a számszaki előellenőrzést követően a program egyedi tanúsítvány-azonosító kódot generál. A tanúsító ezzel az azonosító kóddal ellátott tanúsítványt kap, amely a tanúsítvány hivatalos példányának minősül. A kiállított azonosító kóddal ellátott tanúsítvány automatikusan bekerül az Országos Építésügyi Nyilvántartásba. Az építési műszaki dokumentumok központi tervtárát 313/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet kijelölése szerint a Lechner Lajos Tudásközpont (korábban VÁTI Nonprofit Kft.) üzemelteti.
176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet 9/A§ intézkedik a tanúsítványok minőségellenőrzéséről is.

„(2) A tanúsítvány utóellenőrzése során
a) a megjelölt határoló szerkezetek és épületgépészeti rendszerek jellemzőinek megfelelő megállapítása, az energetikai minőségtanúsítványban feltüntetett részeredmények és végeredmény igazolása, az ezek alapján megfogalmazott javaslat indokoltsága,
b) a tanúsítványok alapadatainak szükség szerinti helyszíni megfelelő beazonosítása és a felhasznált adatok és a teljes számítás megfelelősége
kerül ellenőrzésre.
(3) A hivatalos tanúsítványok éves mennyiségének véletlenszerűen kiválasztott 2%-a esetében kell a (2) bekezdés a) pontja szerinti, és 0,5%-a esetében kell a (2) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzést elvégezni.

(5) A tanúsítvány utóellenőrzéséről a tanúsítót írásban értesíteni kell. A tanúsító köteles együttműködni a tanúsítvány ellenőrzése során. A feltárt hibákat a tanúsító köteles kijavítani.”

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 38/C §-a szerint:
„(5) A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara független ellenőrzési rendszert működtet az energetikai tanúsítványok tekintetében. Ennek keretében jogszabályban meghatározott tartalmú ellenőrzés céljából évente véletlenszerűen kiválasztja a Nyilvántartásban rendelkezésre álló összes energetikai tanúsítványnak kormányrendeletben meghatározott statisztikailag jelentős hányadát, és az ellenőrzések alapján a hatáskörrel rendelkező szervnél kezdeményezi a jogszabályban meghatározott hatósági intézkedéseket.”
A tanúsítások minőségellenőrzése, utóellenőrzése kiemelt feladat. A tanúsításokkal kapcsolatos félreértések és félremagyarázások eloszlatása miatt is, a munka szakmai színvonalának emelésében és megőrzésében fontos szerepe van a tanúsítások ellenőrzésének. Ennek tudatában szerveztük meg az országos kiterjedésű feladat megoldására alkalmas rendszert, kamarán belüli határozati hátterét és szabályozási rendszerét, választottuk ki az ellenőrzésben résztvevő szakembereket.
Az utóellenőrzési munka tervszerűségének, törvényességének biztosítása céljából a BPMK és a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. együttműködési megállapodást kötött.
A megállapodás értelmében a Tudásközpont véletlenszerű generálás alapján választja ki megyékre lebontva a tanúsítványok 2.5%-át ellenőrzés céljából. A tanúsítványokat pdf. formátumban átadja BPMK részére. Az átadás félévente történik a félévet követő 30 napon belül. A BPMK a tárgyfélévet követő 120 napon belül az ellenőrzésről készített beszámolót átadja a Tudásközpontnak.
BPMK saját ügyrendjének megfelelően dönt a helyszíni ellenőrzésre kiválasztott 0,5% tanúsítványról.
A rendelkezésre álló adatok alapján félévente 1100-1300 épületenergetikai tanúsítványt kell ellenőrizni. Ebből a helyszíni ellenőrzést igénylő esetek száma 220-260 tanúsítvány félévente. A feladatot tovább bonyolítja, hogy az egyes esetek és ingatlanok az ország megyéi között oszlanak meg. A feladat nagysága és területi megoszlása, valamint az ellenőrzést végző személyekkel szemben jogosan támasztható követelmények országos rendszer kiépítését tette szükségessé a területi kamarákkal és érintett tagozatokkal együttműködve.

Az országos rendszer kidolgozásakor szükségszerű  az együttműködés a területi kamarák és a szakmai tagozatok elnökeivel. Ez 18 megyei kamarát jelentett, a tagozatok közül pedig az Épületgépészeti valamint az Energetikai tagozatot. A szakmai tagozat koordinátorokat javasol, akiket a területi kamara egyetértése esetén a BPMK elnöke bízza meg a feladatok elvégzésével.
A rendszer kiépítéséhez, működtetéséhez biztos szakmai és szervezeti háttér kellett. A szervezeti hátteret a BPMK apparátusa és elnöksége, míg a szakmai hátteret elsősorban az Épületgépészeti tagozat szakemberei és elnöksége biztosította. A BPMK elnökség egy operatív szakmai csoport közreműködésével kidolgozta az „Épületenergetikai tanúsítványok ellenőrzésének ügyrendje” –t. Ebben rögzítettük az alapelveket, az elvégzendő feladatokat, a munkát szervező, és irányító testületeket. A kidolgozásba bevontuk az Épületgépészeti tagozat elnökségét, az ügyrendet a BPMK elnöksége hagyta jóvá. Az ügyrend személyi hatálya kiterjed: az épületenergetikai tanúsítványok készítőire, az épületenergetikai tanúsítványok ellenőrzésében résztvevőkre, a területi mérnöki és építész kamarai titkárokra, és a Magyar Mérnöki Kamara főtitkárára, illetve a Magyar Építész Kamara főtitkárára, mint hatáskör gyakorlóira (hatósági vagy etikai-fegyelmi ügyek esetében).

 

A kidolgozott rendszer struktúrája

 

Az Épületenergetikai Tanúsítványokat Ellenőrző Testület feladata a tanúsítványok ellenőrzésével kapcsolatos koncepcionális kérdések, elvek, értékelések kidolgozásában való közreműködés.
Operatív Bizottság feladata a munka szervezése és irányítása az elnök vezetésével, a szakmai titkár és szervezeti titkár közreműködésével.

A megyei koordinátorok feladata adott megyében a tanúsítványok ellenőrzésének operatív megszervezése, további ellenőrök bevonása, az értékelések összesítése, javaslatok megfogalmazása.
Eljáró eseti bizottságok az energetikai tanúsítványok ellenőrzését végzik. A megyei koordinátor a kapott tanúsítványokat az eljáró eseti bizottságok között saját hatáskörben osztja szét. A bizottságok létszáma, összetétele a megyei koordinátor döntésének megfelelően a tanúsítványok darabszámától, bonyolultságától függően változik. Az irodai ellenőrzés eredményeit figyelembe véve választják ki a bizottságok a 0,5% helyszíni ellenőrzéshez az energetikai tanúsítványokat.

Figyelembe véve az ország területi, lakossági megoszlását az alábbi koordinátori rendszert dolgoztuk ki; Budapest: Budai oldal 2 fő, Pesti oldal 3 fő, Pest megye Budapesten kívül: Pest megye Dunától nyugatra 1 fő, Pest megye Dunától keletre 2fő, További megyék: 18 fő Körzet nélküli szakmai konzulensek, besegítők: 2 fő