Örömmel olvastam a Magyar Idők 2017. július 7-i számában Pintér Balázs cikkét „Főmérnökök kellenének a nagyobb településeken” címmel. A cikkhez kapcsolódóan a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnökeként néhány gondolatot szeretnék fűzni. 


Népszerű az elmúlt negyedszázad oktatáspolitikájának bírálata, ám a sok üres szólam nem sok jót ígért eddig sem, és úgy gondolom, a mindenáron való kritikai attitűd nem kecsegtet a jövőben sem értékelhető eredménnyel. Az oktatás kérdéseit hideg fejjel, józanul kell átgondolni, a problémákat és a megoldási módokat higgadt érveléssel kell megtalálni. A felsőoktatás minősége nemzeti sorskérdéssé vált.

Még mindig előfordul a hibásan kiállított energetikai tanúsítvány, januártól már komoly pénzbüntetéssel is szankcionálhatók a sokat hibázó tanúsítók, bár ez a tévesen felminősített épületekben lakást vásárlókat aligha vigasztalja.

Lapjuk október 5-dikei számában gondolatébresztő cikk jelent meg Közel hétszázezer otthon szorulna felújításra címmel. A magyar mérnöktársadalom nevében szeretnék hozzászólni a fölvetett problémához, amely régóta foglalkoztat.
Elöljáróban leszögezem, hogy ahol mód van rá, ahol érdemes, ahol gazdaságos, ott újítsuk fel a régi épületeket! És – a figyelemfölkeltő írás mondanivalójához csatlakozva – az esztétikai állagmegóvás mellett kötelezzük el magunkat az energiatakarékossági szempontok kielégítése mellett is. Továbbá arra, hogy a kormányzat találjon egyensúlyt a lakásállomány és közintézmények korszerűsítésére felhasználni kívánt források között.

Az építőipar különleges helyet foglal el a nemzetgazdaságban. A nemzetközi és a hazai gyakorlat, valamint a tudományos kutatások igazolják, hogy az építőipari termelés hozzájárul: a gazdaság növekedéséhez, a környezet formálásához, a szegénység csökkentéséhez, a többgenerációs munkanélküliség felszámolásához és nem utolsó sorban a lakosság életkörülményeinek javításához, elégedettségéhez.


Új építés, és épület-felújítás – a két fogalom más-más tartalommal jelenik meg a társadalmi és szakmai felfogásban, a két fogalom azonban összeegyeztethető, mi több, egyenrangú szerepet is kaphat az építésgazdaság szempontjából. A lakásépítéssel kapcsolatban ugyanis nem szabadna csak az új építésről beszélni és kizárólag azt támogatni. Az épület-felújítás is támogatást érdemel, sőt az lenne az igazán hasznos, ha a kettő párhuzamosan történne, mert akkor a településeink és a városaink megőriznék a történelmi arculatukat  és a jelenkor vívmányait. Erre a fontos szempontra szeretném a cikkemben fölhívni a figyelmet.

A Magyar Tudomány Ünnepe pécsi nyitórendezvényén a BPMK-hoz rendelt nukleáris szakértőket Minősítő Bizottság korábbi tagja, Tóth Iván gépészmérnök vehette át az idei Wigner Jenő-díjat.

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara Etikai-fegyelmi Bizottsága 2017. november 6-án megválasztotta új elnökét dr. Arányi László, és elnökhelyettesét, Gonda Ferenc személyében.

Ökrös Gergellyel, a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség elnökével tartott előzetes megbeszélést november 7-én Kassai Ferenc BPMK elnök a SZIP keretében az oszlopok igénybevételéről.

Kassai Ferenc BPMK elnök november 7-én Fejér Lászlóval, a Kamara Történeti Bizottságának elnökével és a Magyar Urbanisztikai Társaság képviseletében érkező Kolundzsija Gáborral tárgyalt egy, a budapesti rakpartokról készülő kötetről.