2017 novemberében a Fővárosi Önkormányzat megbízásából elkezdődik az 1-es villamos évtizedek óta várt és tervezett meghosszabbítása az Etele térig.

A Grante Zrt, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, a Komárom Esztergom Megyei Mérnöki Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara Gépészeti Tagozata, a Gépipari Tudományos Egyesület és a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület december 2-án 9:30-tól id. Rubik Ernő emléknapot rendez az esztergomi repülőtéren, a Grante gyár (volt repülőgépgyár) előadótermében.

A külföldi mérnököket, hogyha közbeszerzési pályázaton indulnak, mindenhol regisztrálni kell, a BPMK elnöke szerint a testület vétlen abban, hogy Magyarországnak mégis 75 milliárd forintos büntetést kell fizetnie az Uniónak külföldi mérnökök kötelező regisztrációja miatt. A hazai regisztráció egyébként egy-két nap alatt könnyen megtörténhet, a szabályt nem a kamara találta ki.

Amikor felmerült néhány évvel ezelőtt, hogy az épületek energetikai viszonyait meg kellene határozni, elég sokan még nem értették, miért fontos ez? Egyesek újabb, költséges intézkedéseket vizionáltak. Mára már nagyon kevesen gondolkoznak így.

Az uniós fejlesztések ügye az elmúlt hetekben politikai slágertémává vált az után, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az elkövetkező, a választások idejéig tartó kormányzati időszak egyik leghangsúlyosabb céljának az uniós források minél hatékonyabb fölhasználását jelölte meg.

Az Újvárosháza Díszterme adott otthont szeptember 19-én a nyolcadik Műszaki Értelmiség Napja szakmai rendezvényének, amelynek témája a közlekedésfejlesztés volt. Az esemény Budapest Főváros Önkormányzata és a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara együttműködési megállapodásának keretében jött létre.

A magyar mérnöktársadalom nevében többször adtam hangot a felsőoktatás helyzetéről, hiányosságairól. Mindig a jobbító szándék vezetett, hiszen ország-gyarapodás nincs megbízható, és kiszámítható értelmiségi utánpótlás nélkül.

Budapest 100 éves házainak bejárása, testközelből való megismerése a felfedezés örömével szolgál mindnyájunknak, hiszen elámulunk azon a hatalmas, és többnyire titokban maradó építészeti kincsen, amelyet Budapest épületei, és udvarai őriznek, és az érdeklődőknek nyújtanak.

Magyarország gazdasági eredményeihez a legfontosabb hozzájárulások egyike az uniós pénzek hathatós felhasználása; ez optimális esetben azt jelentheti, hogy a rendelkezésre álló európai forrásokat megpróbáljuk a lehető legjobb hatásfokkal kiaknázni.
(A teljes cikk a Budapest folyóirat, 2015. júniusi számában jelent meg.)

Az első uniós költségvetési ciklusunk végén már látható, hogy talán a történelmünk során csak XIX. század fordulóján megvalósult fejlődéshez mérhető Magyarország gazdasága szempontjából az unió támogatások rendszere.