BPMK

SZIP egyeztetés a kamarában

A Szupergyors Internet Programhoz kapcsolódó feladatokról tartott egyeztető megbeszélést a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (BPMK) és a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Hírközlési és Informatikai Tagozata a Nemzeti Média és Hírközlési Hivatal részvételével szeptember 12-én.

Kassai Ferenc, a BPMK elnöke köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, hogy a korszerű informatikai és hírközlési technológiák alkalmazása, az infokommunikáció a magyar gazdaság minden ágazatában egyre jelentősebb. A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia alapján az EU támogatásokra Digitális Nemzeti Fejlesztési Program készült. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Kamara közötti stratégiai megállapodás alapján az MMK Hírközlési és Informatikai Tagozatának javaslatait, a Digitális Nemzeti Fejlesztési Program (DNFP) alapját képező Szupergyors Internet Projekt előkészítésével (SZIP) kapcsolatban a kormányzat elfogadta. A kamara szakértői kidolgozták a Szupergyors Internet Projekt Tervezési és Kivitelezési Irányelveit (SZIP TKI), mely a 2015-ben megjelent pályázati kiírásnál került felhasználásra. Az MMK Hírközlési és Informatikai Tagozata és a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara a Digitális Nemzeti Fejlesztési Program megvalósíthatóságának elősegítésére további javaslatokat fogalmazott meg a Miniszterelnökség számára.  A DNFP további céljaival kapcsolatos feladatokban – ilyen például az állami infokommunikációs hálózatok fejlesztése – a Kamara koordinációs szerepet is vállalt. Az ebből adódó munka, folyamatos végrehajtásáért, az MMK alelnökeként felelős, hangsúlyozta Kassai Ferenc. Az érintett minisztériumokkal – Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Belügyminisztérium, Miniszterelnökség – folyamatos a szakmai kapcsolattartás. Lényeges, hogy a megbeszéléseken műszaki gondolkodás kapjon főszerepet. A feladatok meghatározásában kérte a kollégák operatív segítségét, és az elvégzett munkákból származó tapasztalatok folyamatos megosztását. Nem szabad elfelejtenünk – húzta alá Kassai Ferenc –, hogy nemzetgazdaság érdekében együttműködésre vagyunk „kényszerítve” Kérte a jelenlévőket, hogy javaslataikkal járuljanak hozzá a munka sikeréért.
Rácz József, az MMK HIT elnöke azt emelte ki, hogy közös célunk a Digitális Nemzeti Fejlesztési Program sikeres megvalósítása. Aláhúzta, hogy ezzel a programmal elérhető lesz az, hogy a társadalmi fejlődés Magyarországon egyenszilárdságú legyen. Köszönetet mondott a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségnek, hogy a kamarát már az előkészítés fázisába bevonták és így lehetővé tették a mérnöki díjszabás alkalmazását. Tájékoztatást adott a Digitális Nemzeti Fejlesztési Programhoz kapcsolódó MMK Hírközlési és Informatikai Tagozat feladatairól; értékelte a 2015-ben elvégzett munkát és a 2016-os célokat és feladatokat is összefoglalta. A már 2014-ben kapcsolatépítéssel megkezdett munkát folytatva megfogalmazták a tagozat és a SZIP részére azokat a feladatokat és feltételeket, amelyek elősegíthetik kamarai mérnökeink munkáját. Már a 2015-ös szakmai továbbképzési tematikát teljes egészében a SZIP-ben meghatározott technológiák alapján állították össze és tartottak meg. Segédlet és útmutató formájában a SZIP-hez tartozó jogszabályváltozásokat, továbbá az engedélyezési folyamatot ismertetették és a legújabb technológiákat bemutatatták. A program jelenlegi állása szerint idén már a kiviteli tervezés és a hálózatépítés elindulhat. Fontos cél, hogy a SZIP kiviteli tervezésénél egységes szoftverek kerüljenek alkalmazásra és transzparenstervezési metodika jöjjön létre. Az MMK HIT részéről ebben az évben is a fő feladatuknak tekintik a kamarai tagok felkészítését a Digitális Nemzeti Fejlesztési Program megvalósítására. A legújabb jogszabály-változásokat is megismertetik a tervezőkkel. Az informatikai fejlesztések szakszerű megvalósítása érdekében szeptember 23-án 100 órás Informatikai Projektellenőr képzés indul. Nagy feladat áll előttünk, amire fel kell készíteni a kollégákat – foglalta össze mondanivalóját Rácz József. A szükséges infrastruktúra kiépítéséhez jó tervekre van szükség. Ennek feltétele a tervek minőségének növelése és az érték alapú mérnöki díjazás biztosítása.
Debreceni Győző, a KIFŰ projektvezetője; megköszönte a mérnöki kamara rendkívül színvonalas közreműködését a közös munkában. „Hol tart a Szupergyors Internet Program?” című előadásában elmondta, hogy 2018 végéig 3,8 millió háztartásban kell biztosítani a nagysebességű internet használatának lehetőségét. Ez három forrásból oldható meg: 1.) GINOP 3.4.1 programban már a támogatási szerződések megkötésre kerülnek. 2.) a KMR programban a köztes, járási és országos önerős hazai forrásokat másik irányító hatósággal együtt biztosítják; IKOP IH (nem a GINOP), a harmadik, de nem elhanyagolható forrás az un. visszahulló források. Lényeges a kevésbé fejlett régiókban az újgenerációs szélessávú (NGA) hozzáférési hálózattal le nem fedett végpontok lefedése annak érdekében, hogy a hazai újgenerációs hálózatok, azok kapacitásai az ország településein alkalmasak legyenek a növekvő használati intenzitás és sávszélesség-igény kielégítésére. Így lehetővé válik a digitális szolgáltatások terjedése az állampolgárok és a vállalkozások számára. További cél a korábbi évek fejlesztéseit követően még optikai felhordó hálózattal el nem látott települések nagy sebességű hálózati infrastruktúrába történő bekötése. Bemutatta a SZIP 2018-ig tartó ütemezését és a pályázati eredményeket. E szerint 234 beadott pályázatból 139 pályázat lett nyertes, 82 járásban versenyhelyzet alakult ki (2,3,4 pályázó egy járásban).
Dr. Rajnai Judit, NMHH osztályvezető előadásában elmondta, hogy jogszabály módosítás készül. Közterületen a tűrési kötelezettség lesz, magánterületnél pedig szolgalmi jogot kell megállapítani. El akarják érni, hogy hírközlési építményeknél ne legyen településkép-védelmi engedély, hanem az NMHH felhatalmazással rendelkezzen. Cél továbbá, hogy teljes településre ne lehessen megtiltani a légkábeles elhelyezést, mert az a SZIP megvalósulását hátráltatná. Az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 24/2013. (VIII. 29.) Kormányrendelet módosítására most kerül sor. A módosítási tervezet szerint kibővül az adatszolgáltatási kör, lesz egy külön fejezete, ami a közműegyeztetésekre vonatkozik majd. Ehhez a tervezők aktív közreműködése is szükséges. Ez pozitív elmozdulást jelent, mert a rendelet egységessé teszi a szolgáltatók esetében is a díjazást. A hatóságoknak is rövidesen át kell állni az elektronikus ügyintézésre, ami az ősz folyamán elkezdődik, egyelőre nem kötelező jelleggel. Minderre az NMHH felkészült már.
A megbeszélésen jelenlévő tervezők és szakértők felvetéseit és javaslatait követően Rácz József összefoglalta a megbeszélésen felmerült problémákat és a kérdéseket. A GINOP 3.2.2. jelenlegi formában nem nyújt a tervezők részére szoftver és eszköz beszerzéséhez támogatást. A tervezők tapasztalatai alapján és javaslatait figyelembe véve 10 millió Ft-os keret tervezőnként megoldást jelentene eszközszerzésre a programban való elinduláshoz.
A jogszabály változások miatt és az engedélyezés gyorsítása érdekében a Kamarában munkacsoport készíti elő a MMK által szabályozott a Tervek Tartalmi Követelményeinek módosítását, amelyet össze kell hangolni a SZIP, NMHH igényeivel. A tervek engedélyezésre történő előkészítésének fontos feltétele a gyors és eredményes  a közműegyeztetés, amely a MÁV és elektromos szolgáltatók miatt jelenleg nem lehetséges. Az akadálymentesítés gyakorlatban történő alkalmazását kell a SZIP-nek és az NMHH-nak elérni. Szükségesnek tartja a grémium a SZIP megvalósítása során keletkezett egységes DOKUMENTUM-meghatározást, amely alapján a projekt lezárható. A SZIP feltételeinek megfelelően erősíteni kell az egységes projekt-szemléletet, ennek megfelelően ilyen irányú tréning lehetőségét kívánjuk biztosítani. A SZIP sikeres teljesítése érdekében a MMK részéről a tájékoztatást a képzést, a mozgósítást és a minőséget – az értékalapú díjazás biztosítása mellett – kiemelten kezelik.