Áttekintés az Európai Uniós fejlesztési ciklusokról
- Írta: BPMK
- Kategória: Mérnöki tudás
Index:
- Áttekintés az Európai Uniós fejlesztési ciklusokról
- A 2014 – 2020-as fejlesztési ciklusra való felkészülés alapjai:
- Az intézményi felkészülés biztosítása érdekében meghozott eddigi magyar döntések
- Főbb változások 2014-től
- Partnerségi megállapodás – 2014-2020-as nemzeti fejlesztési prioritások:
- A partnerségi megállapodás fő üzenete:
- A Partnerségi Megállapodás és az operatív programok tervezése
- - ÖSSZES OLDAL -
Főbb változások 2014-től
• Felülről vezéreltebb (Brüsszelből) tervezés, erőteljesebb tematikus fókuszokkal (11 célterület)
• Forrásallokációs determinációk (előírva mire mennyit kell költeni)
• Határozottabb számonkérés (előzetes és közbenső feltételek)
• 3 régiókategória (Magyarországon 2 fajta – konvergencia, fejlett régió) Budapest és Pest megye a fejlett régió kategóriába került.
• Vidékfejlesztés, és ETE¹ programok együtt-tervezése
• Új térségi integrációs eszközök bevezetése:
– Integrált térségi beruházások (ITI)
– Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) – jelenlegi LEADER kiterjesztése
• A korábbi időszaknál (14+1) kevesebb számú és a rugalmas forrásfelhasználást biztosító integrált OP-k
• Régiók helyett/mellett nagyobb hangsúlyt kapnak a megyék és a városok, emellett kisebb térségi szinten a LEADER² jellegű akciók
• Tárcák és megyék tervezési koordinációs szerepet kapnak
• OP készítés koordinációja – NGM és érintett minisztériumok
• Koncentráltabb forrásfelhasználás – még tisztázásra váró lehatárolási területek tisztázása folyamatban van
• Erős gazdaságfejlesztési fókusz – források 60%
• Források 40%-a humánerőforrás-fejlesztés, az infrastruktúra fejlesztés, a környezetvédelem és az energiahatékonyság.
(Megjegyzés: az Unió felé a régiók statisztikailag megmaradtak, viszont a magyar fejlesztés a megyékre fókuszál.)
----------
¹Európai Területi Együttműködés
²Közösségi kezdeményezés a vidéki gazdaság fejlesztéséért