Áttekintés az Európai Uniós fejlesztési ciklusokról
- Írta: BPMK
- Kategória: Mérnöki tudás
Index:
- Áttekintés az Európai Uniós fejlesztési ciklusokról
- A 2014 – 2020-as fejlesztési ciklusra való felkészülés alapjai:
- Az intézményi felkészülés biztosítása érdekében meghozott eddigi magyar döntések
- Főbb változások 2014-től
- Partnerségi megállapodás – 2014-2020-as nemzeti fejlesztési prioritások:
- A partnerségi megállapodás fő üzenete:
- A Partnerségi Megállapodás és az operatív programok tervezése
- - ÖSSZES OLDAL -
Az intézményi felkészülés biztosítása érdekében meghozott eddigi magyar döntések
1.) NFK - Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság felállítása 2012.06.02.
• A kormányzati fejlesztéspolitikai döntések felgyorsítása és a hatékony központi szakmai koordinációjának biztosítása érdekében
• Tagjai: Miniszterelnök, NGM miniszter, NFM miniszter, Miniszterelnökséget vezető államtitkár
• 2007-2013-as és a 2014-2020-as ciklussal kapcsolatos kormánydöntések előkészítése
2.) 1254/2012. (VII. 19.) Kormányhatározat - rendelkezik
• az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) előkészítésének tervezési koordinációjáról az NGM személyében
• Kiemelt nemzeti fejlesztési programterületek azonosítása - NGM
• Megyei Fejlesztési Koncepciók és Programok készítése
• Központi szakmai koordinációja – NGM + NFM
• Térségi koordinációja – Megyei Önkormányzatok
3.) 1600/2012.(XII.17.) kormányhatározat – szerint
• Partnerségi Megállapodás készítésének koordinátora: NGM
• Operatív Programok készítésének koordinációja:
• az érintett szakpolitikát irányító és tervező Minisztériumokkal közösen készítve
• Területi felkészülés támogatása:
• Szakmai támogatásáról: NGM [Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH)]
• Ennek forrásáról: NFM gondoskodik
4.) 1731/2013. (X. 11.) Kormányhatározat – intézkedik a 2014–2020-as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről, melynek lényeges része, hogy
• a döntési szinteket lejjebb viszi, tehát a tárcák felelnek a pályázatok kiírásától a megvalósulásig,
• a megyei szinten az önkormányzatok felelőssége megnő,
• a Miniszterelnökség háttérintézményénél a horizontális feladatok maradnak.
• a bürokrácia csökkentése, ami abban is megnyilvánul, hogy a pályázóktól olyan adatokat nem lehet kérni, amelyek valamilyen állami adatbázisban megtalálhatók, pl:. „0”-ás igazolás,
• a közbeszerzési rendszer olyan irányú átalakítása, amely hatékonyabbá, átláthatóbbá, szabályosabbá és költségtakarékosabbá teszi azt.