BPMK

BPMK

BPMK

Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Lepsényi István: a magyar gazdaság felkészül a negyedik ipari forradalomra

A kormány a magyar gazdaságot folyamatosan készíti fel arra, hogy eredményesen és sikeresen vegyen részt a negyedik ipari forradalomban – mondta Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára január 17-én, az Ipar 4.0 Modern Gyárak kiemelt projekt keretében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetem (BME) partnerségével kialakított Ipar 4.0 Technológiai Központ megnyitóján.

A GE Hungary nyerte a turbinatendert

A GE Hungary Kft., az amerikai General Electric magyar leányvállalata nyerte meg a paksi nukleáris erőmű új blokkjai turbináinak gyártására és szállítására kiírt, csaknem 793 millió eurós nyílt tendert - közölte a RIA Novosztyi orosz hírügynökség a Roszatom beszerzési honlapjára hivatkozva.

Építőipari nívódíjasok konferenciája

A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, az Építéstudományi Egyesület (ÉTE), az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és az Építőipari Mesterdíj Alapítvány (ÉMA) március 2-án konferenciát szervez ÉPÍTŐIPARI NÍVÓDÍJASOK – 2017 címmel.

MÉRNÖKBÁL - január 20.

A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2018. január 20-án, a BME központi épületének alulájában és dísztermében XXII. alkalommal rendezi meg a mérnöktársadalom legünnepélyesebb találkozóját, a Mérnökbált.

Párdányi Jenő

Jeles minősítésű mérnöki oklevelét 1951-ben szerezte meg a Budapesti Műszaki Egyetemen. Jáky József professzor azonnal felvette tanársegédnek a Geotechnikai Tanszékre, s ott dolgozott 1957-ig. Ezután egészen a 1986. évi nyugdíjba vonulásáig egy helyen tevékenykedett, a magyar geotechnika bázisintézményében, a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatnál. Itt a Talajmechanikai Osztályon szakvéleményező mérnök volt, majd 1958-tól szakosztályvezető, 1965-től osztályvezető. Szakemberként igényesen, a célra fókuszálva dolgozott, vezetőként pedig magas színvonalú munkát várt el minden munkatársától. Keze alól ma is praktizáló neves geotechnikusok „nőttek ki”. Tapasztalatait, áttekintőkészségét, problémaérzékenységét, fogalmazóképességét később nyugdíjas tervellenőr-ként több cégben hasznosították.  
Több ezer létesítmény talajmechanikai előkészítésén dolgozott, a legjelentősebbek a lakótelepek (Kelenföld, Uránváros, Ady város, Avas), az erőművek (Paks, Oroszlány, Tatabánya, Pécs, Mátrai Erőmű), az ipartelepek (Váci DCM, Tiszai Vegyi Kombinát, Mosonmagyaróvári Timföldgyár, házgyárak, Dunai Vasmű) voltak. Közreműködött több kritikus terület (Dunaújváros, Balatonföldvár, Duna-földvár, Tihany) csúszásvizsgálatában is. 1982 és 1984 között Bagdadban az ottani metró talajvizsgálatait irányította.
Részt vett geotechnikai szabványok, műszaki előírások és K+F tanulmányok kidolgozásában egyebek közt a földmunkák tömöríthetősége, a feszültség- és süllyedésszámítás, a talajparaméterek statisztikai feldolgozása témakörökben. Numerikus módszert dolgozott ki a rézsűállékonyság vizs-gálatára, erre készített szoftvere a hazai építőmérnöki számítógépes alkalmazások sorában az elsők közé tartozott.
Több mint 60 szakcikke jelent meg magyar, angol, német, román, orosz, lengyel és arab nyelven. Hazai és nemzetközi konferenciákon (Berlin, Karl-Marx-Stadt, Varsó, Gdanszk, Moszkva, Bled, Bu-karest, Várna) tartott előadásokat. 10 éven át az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán oktatott. Hosszú időn át meghatározó szerepe volt a technikusok, a laboránsok és a fúrómesterek képzésé-ben is.
A szakmai közéletnek nyugdíjba vonulását követően is aktív szereplője maradt, a szakmai rendezvények állandó résztvevőjeként. Tagja volt a Nemzetközi Talajmechanikai és Geotechnikai Társas-ságnak, a Közlekedéstudományi Egyesületnek és a Magyar Mérnöki Kamarának. Ha szakírások fordítási, lektorálási igénye merül fel, akkor mindig a legelsők között ő jutott az eszünkbe, aki a legszű-kebb határidő ellenére is precízen teljesített.
Munkásságának fő színtere az elmúlt 20 évben a Magyar Szabványügyi Testület Különleges alapozások bizottsága volt, az európai szabványok honosítása nélküle nem ment volna azzal a lendülettel, amit sok más szakterület irigykedve figyelt. Angol és német nyelvtudása mellett a legkisebb részletekre is kiterjedő szaktudása sokszor segítette egy-egy ajánlás mondanivalójának megfejtését. Legalább ilyen fontos a szerepe abban, hogy ezek a szabványok megfelelnek a magyar nyelv, a magyar geotechnikai terminológia hagyományainak, miközben új szakkifejezések sokaságával követik a fejlődést.  
Párdányi Jenő sokak számára a kiegyensúlyozottság, a megbízhatóság, a derű, a szerénység, a melegség, a segítőkészség megtestesítője volt. E személyiségjegyeket a tisztességesen elvégzett munka tudata mellett magánéletének örömei is táplálták, s ezzel is példa lehet a műszakiaknak. Ő volt az ország első érdemes természetjárója, de aranyjelvényes túravezetőként, természetbarát egyesületek tagjaként, túravezetői tanfolyamok professzoraként sok más embert tett a természet szerelmesévé. Élvezője és értője volt a komolyzenének, hangversenyek rendszeres látogatója, lemezbemutatók értő szerzője volt. Feleségével együtt versmondóként is szerepeltek, országos versenyekre jártak.   
 
Tevékenységét korábban több kitüntetéssel ismerték el: szakmai munkájáért többször megkapta a Kiváló Dolgozó, az Építőipar Kiváló Dolgozója díjakat, ötször lett Nívódíjas, szakmai közéleti érdemeit lfjúságpolitikai díjjal és Jáky-díjjal értékelték. Életművét azonban talán a 2015-ben megkapott Széchy Károly emlékdíj koronázta meg, melyet a szakma a geotechnikai szakterületen végzett fáradhatatlan munkásságért, az európai szabványok honosításában és a geotechnikai szakmai közös-ség összetartásában felvállalt szerepért adományozta.
Párdányi Jenő példaértékű életpályát követően távozott körünkből, emlékét méltó módon megőrizzük.

A SZIP-ről

A Szupergyors Internet Programhoz kapcsolódó feladatokról tartott egyeztető megbeszélést a BPMK és az MMK Hírközlési és Informatikai Tagozata december 12-én.

Kézdi Árpád

Dr. Kézdi Árpád (1919-1983) a talajmechanika és geotechnika terén kifejtett elméleti és gyakorlati munkásságának köszönhetően az alapozási mérnöki munkálatok világszerte elismert szakembere volt.

Subscribe to this RSS feed