BPMK

DR. KOVÁTS GÁBOR 1938 – 2018

Hosszan tartó súlyos betegség után december 26-án elhunyt dr. Kováts Gábor okl. mérnök, a Magyar Mérnöki Kamara korábbi elnöke.

Vízépítő mérnöki oklevelének megszerzését követően aktív szolgálatának 40 éves vízügyi pályafutása során munkahelyein az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóságon, a Kelet-Magyarországi Vízépítő Vállalatnál, a Szegedi Vízművek és Fürdők Vállalatnál, majd ismét az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóságnál magas szintű, szakmai és vezetői munkát végzett. Nyugállományba vonulása után is aktívan segítette a vízügyi szolgálatot és elkötelezetten képviselte a mérnök társadalom érdekeit a Magyar Mérnöki Kamara elnökeként 8 éven keresztül. Jelentős létesítmények tervezése és építése fűződik nevéhez, valamint fontos intézményszervezési tevékenységek.
Pályája során mindvégig elhivatottan segítette a vízügyi szolgálatot, melyhez 2018. december 26-ig, haláláig lojális maradt.
A Budapesti Építőmérnöki és Közlekedési Műszaki Egyetem mérnök karán 1962-ben jeles eredménnyel szerzett vízépítő mérnöki oklevelet. 1968-ban mezőgazdasági vízgazdálkodási szakmérnöki oklevelet szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd ugyanott 1971-ben egyetemi műszaki doktori címet.
Kiemelkedő érdeme a vízügyi feladatok környezetvédelemmel és természetvédelemmel való összehangolása. Pályafutása során jelentős szerepe volt különböző vízkárelhárítási, védelmi munkálatok sikeres lebonyolításában, többek között az 1960-as és 1970-es évek nagy belvízvédekezési, az 1970. évi tiszavölgyi nagyárvízi védekezés, az 1975. évi marosi árvíz védekezés, az 1998. – 1999. – 2000. évi ár- és belvízvédekezések és a vízminőségi kárelhárítás területén.
Az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság állományába 1962. augusztus 1. napjával került, a Szegedi Szakaszmérnökséghez. 1962-től 1965-ig beosztott mérnökként, 1966-tól a Szegedi Szakmérnökség vezetőjeként, majd főépítésvezetőként, illetve a Szentesi Szakmérnökség vezetőjeként dolgozott. Ezen időszak alatt a különböző vízgazdálkodási területeken és az árvízvédekezés irányításában szerzett sokrétű gyakorlatot. Ezen időszak alatt részt vett a csajtói halastavak, illetve a Maroson megvalósított partbiztosítások építési munkálataiban. 1971-ben kinevezték az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság termelési igazgatóhelyettesévé. Ebben a beosztásban 1979-ig tevékenykedett. Ezen időszakra estek a nagy árvízvédelmi fejlesztések és rekonstrukciók, a vízépítő kapacitások fejlesztése és korszerűsítése, bonyolult építkezések és korszerű építési technológiák, többek között a betonelőgyártás kiterjedt alkalmazása. Igazgatóhelyettesként az igazgatóság szakmai színvonalának – a fiatal szakemberek munkába állításával megvalósuló – fejlesztése és a vízkárelhárítási feladatok végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása is fontos feladata volt. Pályájának ezen szakaszához az alábbi nagylétesítmények megvalósítása kapcsolódik: szegedi partfal rekonstrukciós munkái, termelési központ kivitelezése, töltésépítési munkálatok a Tiszán és a Maroson.
1979. július 1-től a Kelet-Magyarországi Vízügyi Építő Vállalathoz került áthelyezéssel igazgatóhelyettesi beosztásba. Ekkor sem szakadt el az Alsó-tiszai fejlesztésektől. Tevékenységével segítette Szeged város csatornázási munkálatainak megvalósulását, az Új-szegedi szennyvízátemelő telep kiviteli munkálatait és Algyő közüzemi vízellátásának kiépülését.
1986. április 1-étől a Szegedi Vízművek és Fürdők főmérnöke lett, mely tisztséget 1991-ig töltötte be. Ezen időszak alatt a vízkészlet-gazdálkodásban, a Szeged környéki vízbeszerzési lehetőségek tudományos értelemben is magas színvonalú vizsgálatában, majd az új vízbázis üzembeállításában, az üzemeltetés automatizálásában szerzett jelentős érdemeket. Tapasztalatait szakcikkekben és előadásokban ismertette meg a szakmai közvéleménnyel elsősorban a Magyar Hidrológiai Társaság keretei között. A Vízműnél eltöltött időszaka alatt valósult meg Móraváros szennyvíz-csatornázása, a Hajós Alfréd által tervezett SZUE rekonstrukciója, az Alsóváros-, Boszorkánysziget utcai főgyűjtők építése. A Csap utcai főgyűjtő megépítésével lehetővé vált Petőfitelep és Tápé csatornázása. Műszakilag különleges volt a Vedres utcai csatorna feltárás nélküli rekonstrukciója. Újszegeden és Baktóban nyomás alatti szennyvízelvezető rendszerek épültek, melyek országosan újdonságnak számítottak.
1991-től 2001-ig az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője. A vízügyi igazgatói beosztásban eltöltött kilenc esztendő alatt dinamikusan változó gazdasági és társadalmi helyzetben biztosította az alaptevékenységet ellátó, szakmailag, szervezetileg és gazdaságilag is működőképes vízügyi igazgatóság kialakulását és egyúttal az Igazgatóság által alapított gazdasági társaságok igen eredményes működését.
Az Alsó-Tisza vidék vízgazdálkodási állami feladatainak ellátása során különösen nagy munkát fordított és eredményeket ért el a magyar-román és a magyar-jugoszláv nemzetközi vízügyi kapcsolatokban, a távlati vízgazdálkodási tervezésben, a vízrajzi tevékenység magas színvonalra való fejlesztésében, a vízbázis védelem és a vízkárelhárítás területén, különösképpen a vízhiányos régiók, a Maros-hordalékkúp, a Duna-Tisza közi homokhátság problémáinak feltárása és megoldása terén.
A munkakörhöz kapcsolódó szakmai feladatok ellátásán túl jelentős társadalmi funkciókat, illetve közéleti tevékenységet is vállalt. A Magyar Hidrológiai Társaság rendkívül aktív tagjaként számos rendezvény szervezője, előadója. 1989-ben alapító tagja a mérnöki kamara Csongrád megyei csoportjának, második elnöke 1993-95 között, később az elnökség tagja. Kezdetektől bekapcsolódott a kamarai munkába, javaslatára megalakult a Vízimérnöki tagozat. Mindkét szervezet vezetői munkájában részt vállalt. Nemcsak területi szinten, hanem országos kamarai szinten is sokat tevékenykedett, előbb az országos elnökség tagjaként, később alelnökként működött, majd 2001-ben a Magyar Mérnöki Kamara elnökének választották. Ebben a tisztségében 2005-ben újabb 4 évre kapott mandátumot, így összesen 20 évet töltött el a kamara legfelsőbb vezetésében. Aktívan részt vett az Európai Mérnöki Kamarák Szövetsége megalapításában. Támogatta és segítette a V4, és a nemzetközi kapcsolatok kiépítését. 2008-ban Szegedre szervezte meg a Visegrádi Négyek Mérnöki Kamaráinak találkozóját. Jelentős szerepe volt a kamarai törvény megalkotásában, az Eurocode alapú szabványok harmonizációjában, a továbbképzési rendszer-, a kamarai jogosultság-, a tervellenőrzés kialakításában. 2009-ben újra Szegeden tevékenykedett, mint a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara tiszteletbeli elnöke.
1997-ben a Vízgazdálkodási- és Víziközmű Társulatok Országos Elnökségének alelnökévé választották. Ezen beosztásában az állami vízgazdálkodási feladatok és az érdekeltségi alapon működő vízgazdálkodási feladatok összehangolásában, különösképpen a vízkárelhárítási védekezés területén és a különböző szervezeti és finanszírozási gondok megoldása terén tett nagyon eredményes erőfeszítéseket.
Szakmai, társadalmi és tudományos munkáját 27 alkalommal ismerték el kitüntetésekkel, többek között az Árvízvédelemért 6 alkalommal, megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét, a Cseh és a Szlovák Mérnök Kamara Emlékérmeit, a Magyar Mérnöki Kamara Zielinski Szilárd-díját, a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara Vedres-díját.
Emlékét kegyelettel megőrizzük!

Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Csongrád Megyei Mérnöki Kamara

 

EMLÉKEZÉS DR. KOVÁTS GÁBOR MÉRNÖKKAMARAI TEVÉKENYSÉGÉRE


Dr. Kováts Gábor a hivatali elfoglaltságai mellett már az egyesületi alapon működő Magyar Mérnöki Kamarában is aktív szerepet vállalt. Ebből az időszakból egyik maradandó és máig népszerű tevékenysége a Szegedi Mérnökbálok megalapítása majd szervezése, mely hatékonyan és aktívan szolgálja a mérnöki kamara kapcsolatépítését, melyet a 2000-es években országos jelentőségűvé, majd nemzetközivé is tett. 1993-95 között a Csongrád megyei Mérnöki Kamara elnöke, ezáltal az országos vezetőség tagja volt.
1997-ben a köztestületi Magyar Mérnöki Kamara egyik alelnökévé választották, ahol elsősorban a vízügyi szakmapolitika mérnöki kamarába történő behozatalával tette működését emlékezetessé. Ekkor kezdte megjelentetni a Mérnök Újságban a szakmai jellegű írásait, melyet haláláig folytatott és melyért megkapta a „Mérnök-újságíró” plakettet is. A 2000-es évek közepén írásait saját könyvbe is szerkesztette.
2001-ben olyan időszakban vállalta a Magyar Mérnöki Kamara elnökségét, amikor az MMK-nak komoly pénzügyi nehézségei voltak és igen érzékeny volt a politikai légkör, ezen túlmenően már esedékessé vált az EU-ba történő felvételünk is. Ekkor kezdeményezői és aktív résztvevői voltunk az Európai Mérnöki Kamarák Szövetsége megalapításának (Dubrovnik). Dr. Kováts Gábor MMK elnökként aktív résztvevője és támogatója volt a V4 kapcsolatoknak, a közös kiadványoknak és állandó résztvevője a V4 találkozóknak. Személyes pozsonyi minisztériumi tárgyalással mentettük meg a megszűnéstől a Szlovák Építőmérnöki Kamarát, melyért később az SKSI emlékérmét is megkapta. Támogatta, hogy külföldi állampolgáros is megkapják az MMK Tiszteletbeli Tagja címet. Neves külföldön élő magyarokat hívott meg, építette a nemzetközi kapcsolatokat a V4-en kívül is, pl. Szerbiával, Ausztriával, Horvátországgal, melyeknek különösen nagy fontossága volt friss EU tagságunk idején. Az EU-ba történő felvételünk igen sok feladatot zúdított az MMK nyakába, melyet meggondolt feladatmegosztással, eredményesen irányított. Így át kellett dolgozni a megörökölt minősítési-jogosultsági rendszerünket és az MMK-nak aktívan részt kellett venni az Eurocode alapú szabványok harmonizációjában, az új szabványok ismertetésében, terjesztésében, melyekre tanfolyamsorozatok szervezése is történt. Időközben kinőttük a Ferenc körúti bérleményünket és az MMK új székhelyre költözött, az Angyal utcába.
Ebben az elnöki időszakban vált kötelezővé az MMK kreditpontos továbbképzési rendszere, a tervellenőrzés, a kamarai jogosultsággal történő beruházás-lebonyolítás, a vezető tervezői rendszer átdolgozása és a megyei kamarák többletbefizetéséből ekkor indult meg a tagozatok Feladat Alapú Pályázati rendszere. Próbálkozás történt a háromdimenziós szakmai rendszer felállítására, mely szerint a szakmai tagozatok és a területi kamarák alkotta síkbeli mátrix mellett szükséges lenne megjelentetni a tervező – felelős műszaki vezető – műszaki ellenőr harmadik dimenziót is, de ez a mai napig nem járt sikerrel.
Dr. Kováts Gábor jelentős mértékben segítette az MMK és a mérnöki tevékenység megismertetését széles társadalmi körben a havi rendszerességgel a Budapest TV-ben sugárzott „Magyar mérnök” című műsorban, majd 2006-ban bemutatták a Duna TV készítésében a mérnöki munka népszerűsítését szolgáló filmet is. Az MMK szakmapolitikai szerepét is erősíti a szakmai társadalmi szervezetekkel közös rendezvényekkel (pl. Bökényi Nyilatkozat), valamint részvételével a V4 szintű hazai (Noszvaj, Miskolc, Eger, stb.) és külföldi szakmai konferenciákon.
A 2006. évi országgyűlési választásokat megelőzően a Fidesz kérésére a korábbi miniszterelnöknek székhelyünkön személyesen mondtuk el, hogy az MMK milyen műszaki fejlesztéseket, szakmapolitikai változásokat igényel, ill. javasol.
2007-ben a dr. Benkó Sándor javaslatára vállalta az MMK elnökeként a Magyar Műszaki Értelmiség Napja szervezését, mely a Parlamentben, majd a Magyar Tudományos Akadémián tartott rendezvényekkel népszerűsítette a műszaki tudományokat és a mérnöki munkát. A rendezvény a későbbiekben országossá és többnapossá nőtt.
Dr. Kováts Gábor elnöksége alatt a titkárság és az elnökség munkájában baráti légkör volt a jellemző és a hivatali kapcsolatokból legtöbbször baráti kapcsolatok keletkeztek és maradtak.
2009. évi visszavonulását követően a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara tiszteletbeli elnökévé választották, ahol folytatta aktív szakmai tevékenységét, a bálok szervezését, a szakcikkek írását és tovább ápolta a kamarai tevékenysége során indult baráti kapcsolatokat.


Holló Csaba

 

Tisztelt Gyászoló Család!
Tisztelt Gyászoló Gyülekezet, Kollégák!

Egy olyan embertől veszünk most végső búcsút, akinek szakmai és kamarai munkássága meghatározó volt. Búcsúzni és temetni jöttünk, de szeretném Gábor érdemeit elismerve feleleveníteni néhány közös munkánkat, eredményeinket is.
Már 1993-tól vezetője volt a Csongrád Megyei Mérnöki Kamarának. 1997-ben a Magyar Mérnöki Kamara egyik alelnökévé választottuk. A Magyar Mérnöki Kamarát elnökként két cikluson át vezette 2001 és 2009 között.
Ez az időszak rendkívül nehéz volt, mert érzékeny politikai légkörben, és az EU-ba történő felvételünk küszöbén, majd azt követően kellett a kamarának sajátos munkáját, a mérnökség érdekvédelmét ellátnia. Ennek a munkának elvégzéséhez egy olyan személyiség kellett, mint Gábor, aki mindenkor az egymás megértésére, a szervezetek közötti együttműködésre helyezte a hangsúlyt, az ellentétek kiélezése helyett a békés megoldásokat keresve. Elmondhatom, hogy kamarai munkánk során személyes, bizalmi légkör alakult ki közöttünk és így tudtunk elnöksége alatt tevékenykedni.
Az Európai Unióba történt felvételünk igen sok feladatot adott a Magyar Mérnöki Kamara számára. Ezen a feladatokból eredő munkát átgondoltan, eredményesen irányította. Elnöksége idején, a jogalkotókkal való együttműködés és együtt gondolkodás eredményeképpen európai mintára alakítottuk át jogosultsági rendszerünket; javaslatára bevezettük a kötelező jogi és az úgynevezett kreditpontos szakmai továbbképzést tagjaink részére.
Meg kell említeni, hogy elnöksége alatt bontakozott ki a Visegrádi országok mérnökszervezeteinek együttműködése, rendszeressé váltak a mérnöki kamarák találkozója több esetben támogatva egymást a nehézségek megoldásában. Alapító tagja voltunk a Mérnöki Kamarák Európai Tanácsának, az ECEC-nek, mely azokat az európai kamarákat tömöríti, melyeket saját hazájukban törvény hatalmazott fel hatósági, köztestületi jogkörrel, jogosultsági kérelmek elbírálásával, továbbképzések szervezésével. Nevéhez fűződik a magyar szakmai kamarák együttműködési fórumának létrehozása, melynek eredményeként létrejött a Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége.
A MMK elnökeként vállalta a Magyar Műszaki Értelmiség Napja szervezését, melyet első alkalommal a Parlament Felsőházi termében tartottunk meg, majd a Magyar Tudományos Akadémián tartott rendezvényekkel népszerűsítettük a műszaki tudományokat és a mérnöki munkát. Ez a rendezvény mára már országossá nőtt.

Az MMK szakpolitikai kérdésekben lehetővé vált a szakmai konzultáció a mindenkori miniszterelnökkel. Különösen fontos volt, hogy a választásokat megelőzően valamennyi résztvevő párthoz el tudtuk juttatni a mérnököket érintő legfontosabb kérdések összefoglalását és megoldási javaslatainkat.
Dr. Kováts Gábor jelentős mértékben segítette az MMK és a mérnöki tevékenység megismertetését széles társadalmi körben, mind az írott, mind az elektronikus médiában.
Szót kell ejtenünk a Menökbálokról is. Gábor 30 évvel ezelőtt kezdte el a bálokat szervezni Szegeden, amikkel segítette a kollégák szoros baráti kapcsolatainak kialakítását is. A jubileumi, 25. Mérnökbált Szegeden a Csongrád megyei és a Budapest és Pest megyei Mérnöki Kamara közösen rendezte.

Gábor, Barátom!
Logikusan gondolkodó, nyugodtan érvelő, a partnereket mindenkor tisztelő emberként ismertünk meg.  Szerettünk és tiszteltünk!
Köszönjük, amit tettél a mérnök társadalomért, köszönjük emberségedet.
A kamarai tagság nevében búcsúzunk Tőled.
Örök nyugodalmat, békességet kívánunk Neked.


Kiskőrös, 2018. december 29.

Kassai Ferenc BPMK elnök, MMK alelnök