BPMK

Magyar Épületgépészek Napja

Tizenkettedik alkalommal rendezték meg november 30. és december 1. között a Magyar Épületgépészek Napját, az évet lezáró nagy szakmai találkozót.

Az első nap az oktatás napja volt, több szekcióval: diplomaterv és tervpályázati előadásokkal, nemzetközi PhD előadásokkal, valamint cégek szakmai előadásaival színesítve. A második nap szakmai előadásainak fő témája: a komfort tervezhetősége, a differenciált komfort megvalósítása. A konferencia levezető elnökei Gyurkovics Zoltán, az MMK Épületgépészeti Tagozatának elnöke és dr. Chappon Miklós, az Épületgépészeti Múzeum elnöke voltak. A második napi rendezvényt, ami egyben az épületgépészek szakmai továbbképzését is szolgálta Kassai Ferenc, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke, a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke nyitotta meg. Köszöntőt mondott prof. dr. Czigány Tibor akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kara dékánja.
Kassai Ferenc a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara nevében köszöntötte a szakmai nap, a résztvevőit. Elmondta, hogy az immár hagyományos Magyar Épületgépészek Napja 2. napján ezúttal a komfortparaméterek tervezhetőségét tárgyaljuk a légtechnikában. Úgy vélem, hogy a mai rendezvényünk is hozzájárul az ember jobb életkörülményeinek megteremtéséhez, a környezeti-gazdasági-társadalmi fenntarthatóság biztosításához szükséges megoldások megtalálásához. El kell mondani, hogy az energiafelhasználás csökkentése napjaink egyik legfontosabb feladata mind lokálisan, mind globálisan. Ennek nagyon fontos része az energiahatékonyság növelése. E cél elérésében eminens szerepe van az épületgépészetnek, ami az építmények esetében ma már a bekerülési költség, mintegy 70%-át is eléri. Ugyanakkor az emberi szükségletek és komfortigények legmagasabb szintű és legbonyolultabb technikájú kielégítését kell megvalósítani, például a légi és vízi közlekedésben, az űreszközökben és nem utolsó sorban, az épületekben. Az épületgépész terület alapvetően négy, egymáshoz szorosan kapcsolódó ugyanakkor mégis önálló egységből áll; az épületek vízellátása- csatornázása épületek gázellátása épületek fűtése- hűtése, épületek légtechnikája. A műszaki fejlődés eredményeként új lehetőségek nyílnak meg; megváltoznak a korábban megszokott gyakorlatok. Az információs társadalom térnyerésével a korábban használt fogalmak új tartalmakat is kapnak.

Az informatika fejlődésével ma már az épületgépészet egybefonódott az okos házak az un. intelligens városok tervezésében, melyek középpontjában az ember és az emberi élet minőségének javítása áll. Az épületgépészet mindenütt jelen van, ahol az ember tartózkodik. Ezen túlmenően az épületgépészetnek eminens szerepe van a megújuló, illetve az alternatív energiaforrások felhasználásában, alkalmazásában. A két nap rendkívül gazdag programját nézve is; valóban elmondhatjuk, hogy az épületgépészet korunk egyik legmeghatározóbb mérnöki szakterülete. Tiszteletre méltó az a hagyomány, amit 2006 év óta az épületgépészet napja kapcsán folytatnak, nevezetesen a nyilvános tervpályázat az épületgépész tervezők számára, valamint a Diplomadíj – Szakdolgozat Pályázat meghirdetése, a „Magyar Épületgépészek Napja 2017” alkalmából. Végül említést tett az Épületinformációs Rendszerről, ami egy új építési kultúra közös nyelve, melyben a fővállalkozó, a tervező, a gyártó, építtető partnerségi viszonya testesül meg. Jörg Sclaich német professzor szavait idézte: „A tervezési gyakorlat az, melyben a mérnök megérti, hogy nem az a feladatunk, hogy számoló rabszolgák legyünk, hanem az, hogy kreatívan részt vegyünk a tervezésben, folyamatos átmenettel az építészet és a mérnöki tevékenység között. Elkezdünk az építésszel dolgozni, megbeszéljük a dolgokat, készítünk vázlatokat, folyamatosan fejlődik a terv, egy jó csapatban a résztvevők meghallgatják egymást, készek egymástól tanulni, hagyják, hogy az egyik a másiknak tanácsot adjon, kölcsönösen, és a végén már teljesen közömbös, mi kitől jött, csakis a közösen elért minőség számít.” Ezzel is alátámasztva azt a tényt, hogy az építés, az összes szakágával együtt csakis csapatmunka lehet. Jó tapasztalat szerzést kívánva megnyitotta a rendezvényt.

Prof. dr. Czigány Tibor köszöntőjében kiemelte, hogy ma a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az ELTE és az Semmelweis orvostudományi Egyetem mellett a legjobb magyar egyetem. Elmondta, hogy az 1871-ben létrejött önálló Műegyetemen 5 szakosztályt alapítottak: mérnöki, gépészmérnöki, építészmérnöki, vegyészmérnöki és egyetemes szakosztályt, mely szakosztályok a mai karok megfelelői voltak. A dualizmus kora Magyarország gazdaságtörténetében a modern iparosodás kibontakozásának, a gépi nagyipar kialakulásának és látványos gyorsaságú fejlődésének időszaka volt. Az ipari fejlődés egyre több jól képzett szakembert igényelt. E cél megvalósulását szolgálta a Műegyetem egyik alapító Kara volt a Gépészmérnöki Kar. Megemlékezett a Gépészmérnöki Karon végzett nagyjainkról, többek között Bánki Donátról és Gábor Dénesről. Kifejtette, hogy a Kar – ahol az épületgépészmérnököket is képezik – ma is piacképes diplomát ad a végzett hallgatóknak.

A konferencián ismertették a „Magyar Épületgépészek Napja 2017” alkalmából rendezett Épületgépészeti tervpályázat eredménye. A III. díjban részesült pályamű; „Axon Kábelgyértó Kft. Kecskeméti Üzemépület Épületgépészeti rendszereinek kiviteli tervei” tervezője: Benedek István okleveles gépészmérnök, tervező. A II. díjban részesült pályamű; „Csík Ferenc uszoda medence-terének és kiszolgáló épületeinek tervezési munkái, tervezője: Réti János okleveles gépészmérnök, tervező, Középülettervező Zrt. Az I. díjban részesült pályamű; „Puskás Ferenc Stadion az Új Nemzeti Stadion tervezési munkái” tervezői: Szakál Szilárd (Középülettervező Zrt.), Orosz Tamás (Duoplan Kft.) Virág Zsolt (Duoplan Kft.) A II. és III. díj a Magyar Mérnöki Kamarában kerül átadásra, míg az I. díj a konferenciát követő bálon.

A rendezvényen a további szakmai előadások hangzottak el:
Dauner Márton, az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. vezérigazgatója: „Újraértelmezett épületkomfort, élhetőbb lakókörnyezet és az ÉMI lehetséges célja, szerepe és feladata”

Dr. Goda Róbert BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék, adjunktus – dr. Magyar Tamás címzetes egyetemi docens, BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék: „Légbevezetési rendszerek – LVR – összefüggése a tervezett komfort paraméterekkel”
Both Balázs tanársegéd BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék: „Légsugár feltapadásának jelentősége/hatása a diszkomfortos terület nagyságára”
Dr. Goda Róbert, dr. Magyar Tamás, címzetes egyetemi docens, BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék: „Diszkomfortos zónák kialakulása érintőleges/résbefúvós LVR-nél”
Dr. Kajtár László tanszékvezető, a műszaki tudomány kandidátusa, PhD, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék, Szabó János tudományos munkatárs Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék: „Komfortterek helyszíni méréseken alapuló vizsgálatának eredményei a tervezői gyakorlat számára”
Bokor András okleveles gépészmérnök, igazságügyi szakértő, VGF: „Tervezői hibák az épületgépészetben egy igazságügyi szakértő szemével”.

Both Balázs előadása:

https://drive.google.com/file/d/1BadBRioIuDA6n2xTgUYnlBuxfYAfnvV0/view?usp=sharing

https://drive.google.com/file/d/1DKB5ltEeZbfDXiHfJbjK9IUAcSZWDJ9W/view?usp=sharing