BPMK

Paks II.: az Európai Bizottság versenyjogi döntésének részletei – összefoglaló

Az Európai Bizottság határozata alátámasztja, hogy a kapacitás-fenntartási projekt Magyarország számára egy energiapolitikai szempontból stratégiai fontosságú beruházás, amely nyereséget is termel majd.

Előzmények:
•    2015. szeptemberben a Rothschild bankház elemzése kimondja, hogy a Paks II. projekt megtérülő beruházás lesz.
•    2015. novemberben az Európai Bizottsága projekt gazdaságosságára és az állami támogatás kérdésére vonatkozó mélyreható vizsgálatot indított.
•    2016. januárban prof. dr. Aszódi Attila részletes összefoglalót közöl blogján a Rothschild bankház megtérülésről szóló elemzéséről.
•    2017. március 6-án a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága (DG COMP) meghozta döntését, melyről egy két oldalas sajtóközlemény formájában tájékoztatta akkor a nyilvánosságot. E szerint a projekt profitábilis, viszont állami támogatást tartalmaz, ugyanis Magyarország a projekt megvalósításakor egy magánbefektető elvárásaihoz képest kismértékben alacsonyabb megtérülést is hajlandó elfogadni. Az állami támogatás megfelel az uniós szabályoknak, mivel az nem okoz indokolatlan torzulást a magyar energiapiacon, és a villamos energia értékesítése, valamint a profit felhasználása terén hazánk számos garanciát is vállalt.
•    2017. október 6-án a Bizottság nyilvánosságra hozza a Főigazgatóság által meghozott döntés részleteit.

A döntés részletei:
A Bizottság megállapította, hogy a Paks II. projekt állami finanszírozása állami támogatásnak minősül, majd megvizsgálta, hogy az állami támogatás összeegyeztethető-e az európai uniós jogszabályokkal, tehát engedélyezhető-e. A Bizottság ehhez a megvizsgálta, hogy az intézkedés
•    közös érdekű cél elérését szolgáló tevékenységet tesz-e lehetővé,
•    piaci hibát küszöböl-e ki,
•    a közös érdek eléréséhez megfelelő eszköz-e,
•    ösztönző hatású-e,
•    arányos-e,
•    nem torzítja-e aránytalanul a versenyt.


A hat szempont vizsgálatának eredményei:
Közös érdek
A Bizottság véleménye, hogy a Paks II. projekt megvalósítása és az ennek érdekében hozott tagállami intézkedés, vagyis a projekt állami finanszírozása egy új nukleáris beruházás előmozdítását célozza, így egy, az EU elsődleges jogforrásának számító szerződésben megfogalmazott közös európai érdek eléréséhez járul hozzá.

Piaci hibát küszöböl ki
A Bizottság megállapította, hogy az atomenergetikai projektek speciális sajátosságokkal bírnak, ilyenek a rendkívül nagy beruházási összeg, a hosszú előkészítési, létesítési időszak, a kifejezetten hosszú üzemidő, az erőmű technológiai komplexitása, az engedélyezés bonyolultsága, illetve az atomerőművekkel kapcsolatos összetett szabályozói környezet is. Ezek a piac számára nehezen kezelhető kockázatok, így ha az atomerőművek létesítését kizárólag a piacra bíznánk, az atomerőművi beruházások szintje elmaradna a szükséges mértéktől.A Bizottság szerint ez a piacihiányosság Magyarországon is fennáll, ezért az állami beavatkozás indokolható és szükséges.

Megfelelő, ösztönző és arányos
A Bizottság szerint az új paksi blokkok állami finanszírozása megfelelő eszköz a közös európai érdek elérésének előmozdítására, mivela brüsszeli testület szerint más eszközök, (például adókedvezmények) nem lettek volna elegendőek a projekt megindításához.
A Bizottság megállapította, hogy a projekt állami finanszírozásának ösztönző hatása is igazolt, tekintettel arra, hogy a projekt ténylegesen kezdetét vette.
Az intézkedés arányossága és az esetleges túlkompenzáció hiánya kapcsán a Bizottság megállapította: a projekt megtérülése egy kicsivel alacsonyabb, mint az a szint, amit egy piaci magánbefektető egy hasonló projekttől elvárna, így a projekt teljes állami finanszírozása arányos intézkedésnek minősül.

Nem torzítja aránytalanul a piacot
A piactorzító hatások elkerülését célzó vizsgálat során a Bizottság elemezte a hazai villamosenergia-piacra, a szomszédos országok piacaira kifejtett hatásokat, valamint külön értékelte a régi és új paksi blokkok együttes üzemének idejét is. A Bizottság hangsúlyozta, hogy a Paksi Atomerőmű jelenlegi blokkjainak tulajdonosa és üzemeltetője, valamint az új blokkok tulajdonosa és üzemeltetője a jövőben ne egyesüljön, ezáltal ne alakulhasson ki a piac torzításának lehetőségét felvető, túlzott piaci koncentráció. Erre szolgáló garanciaként előírta, hogya piaci koncentráció megelőzése érdekében Paks II. funkcionálisan és jogilag független lesz a paksi atomerőmű üzemeltetőjétől (jelenleg az MVM) és annak bármilyen esetleges jogutódjától vagy más állami tulajdonú energetikai vállalatoktól.
Szintén a vizsgálat része volt, hogy az új paksi blokkok új piaci szereplők számára nem jelentenek-e piaci belépési korlátot, valamint hogy a piacról nem szorítanak-e ki már ma is piacon lévő szereplőket. A vizsgálat alapján a hazai piacra vonatkozóan megállapította, hogy a Paks II. projekt valóban a hazai nukleáris kapacitást fenntartó projekt, a ma működő paksi blokkok leállítása után a hazai erőműhiányos állapot újra visszatér, a hazai jelentős nettó villamosenergia-import pozíció fennmarad.
A határokon átívelő hatásokkal kapcsolatban a Bizottsághangsúlyozta, hogy a hazai nettó áramimport évek óta 30% körüli, valamint hogy a hazai határkeresztező kapacitások mértéke a hazai beépített erőművi teljesítőképesség 75%-ának felel meg, tehát országunk az európai rendszerbe jól integrálódott.
A határozat indoklása szerint az új atomerőmű árelfogadó szereplő lesz a piacon, a piaci árat más, az új blokkoknál magasabb költségű termelők fogják meghatározni, és a Magyarországra irányuló villamosenergia-export továbbra is jövedelmező tevékenység marad. A Bizottság kijelentette, hogy a szomszédos tagállamok közül azon piacokat figyelembe véve, amelyek részei a piaci összekapcsolásnak (tehát a szlovák-magyar-román piacon) még az MVM és a Paks II. együttes piaci részesedése sem fogja meghaladni a 20%-ot, azaz Paks II. piaci részesedése is kicsi marad. A további szomszédos uniós tagállamokra kifejtett esetleges hatásokról a Bizottság megállapította, hogy a piac összekapcsoltság hiánya és a szűkebb mértékű fizikai összeköttetések miatti hatás még kevésbé lesz érzékelhető.
A brüsszeli testület külön vizsgálta azt az időszakok, amikor aPaksi Atomerőmű és Paks II. párhuzamosan fog üzemelni. A Bizottság megállapította, hogy a 6 blokkos együttes üzemelési ideje rövid lesz, és hogy az ellátásbiztonság, valamint a ma működő blokkok leszerelésének gondos tervezése miatt ez az időszak arányosnak tekinthető, különös tekintettel arra, hogy a jelenlegi blokkok a hazai villamosenergia-termelés több, mint 50%-át (a hazai áramfelhasználás kb. 36%-át) biztosítják. A testület szerint a 6 blokkos üzem idején az üzemben lévő hazai erőművek együttesen sem lesznek képesek kielégíteni az addig is növekvő hazai villamosenergia-igényeket és további erőművek építésére, és/vagy import igénybevételére lesz szükség. Az új erőművi igényeket az ENTSO-E (European Network of Transmission System Operators for Electricity) előírásainak való megfelelési kényszer is megerősíti.
A piactorzító hatások utolsó számottevő kockázatát a Bizottság a nagykereskedelmi piaci likviditási kockázatokban nevezte meg. Hazánk ennek elkerülésére a következő garanciákat vállalta:

•    a Paks II. projekttársaság az általa megtermelt villamos energia legalább 30%-át a HUPX-en, vagy más hasonló, a Bizottság által jóváhagyott áramtőzsde napi, a napon belüli, vagy futures piacain értékesíti;
•    a fennmaradó részt a társaság átlátható, objektív és diszkriminációmentes feltételeket biztosító aukciókon értékesíti.

Az Európai Bizottság döntésének összefoglalása:
Részletes és hosszan tartó vizsgálatot követően a Bizottság határozata megállapította, hogy
•    a Paks II. projekt állami finanszírozása az európai uniós joggal összhangban történik;
•    az állami támogatás mindössze abban áll, hogy a projekt által várhatóan megtermelt profit kis mértékben elmarad attól a szinttől, amit egy piaci magánbefektető egy hasonló beruházástól elvárna;
•    aberuházás közös európai célt szolgál, profitot termel, az állam befektetése a projektbe ösztönző hatású, megfelelő, arányos, piaci hibát küszöböl ki, és nem torzítja aránytalanul a magyar és regionális villamosenergia-piacot.

A 16 hónap időtartamú, standstill (a fővállalkozói szerződés közvetlen megvalósítását felfüggesztő) állapotot eredményező Európai Bizottsági vizsgálat lezárultával az utolsó uniós akadály is elhárult a projekt előrehaladása elől. A magyar és az orosz fél azon dolgozik, hogy a fizikai munkálatok mihamarabb megkezdődhessenek, és az új blokkok 2026-2027-ben kereskedelmi üzembe léphessenek.

Következtetések:
Az Európai Bizottság vizsgálata is megerősíti, hogy az új atomerőművi blokkok létesítésére Magyarországnak szüksége van, az új egységek visszahozzák a befektetett pénzt és profitot is termelnek.
Paks II. nélkül nincs hosszú távú biztonságos és klímabarát áramellátás Magyarországon. Az új paksi blokkokban megtermelt áram részben ellensúlyozni tudja a növekvő fogyasztás és az öregedő erőművek bezárása következtében várható villamosenergia-hiányt.
Az új blokkok által termelt bevételek elegendőek lesznek a költségek fedezésére, beleértve a tőkét, a tőke költségeit (amelyek tartalmazzák a kamatkiadásokat is), az üzemanyag, az üzemeltetés, a karbantartás, a hulladékkezelés és a majdani leszerelés költségeit, sőt a beruházás nyereséget is termel.
Az Európai Bizottság szerint a Paks II. projekt összhangban van az EURATOM szerződés célkitűzéseivel és segít azokat teljesíteni. Összeurópai érdekeket is szolgál: erősíti az uniós ellátásbiztonságot a villamosenergia-piacon.
Az Európai Bizottság határozata alátámasztja, hogy a kapacitás-fenntartási projekt Magyarország számára egy energiapolitikai szempontból stratégiai fontosságú beruházás, amely nyereséget is termel majd.