BPMK

Vörös Ferenc 1937-2018

Szakmai munkássága végig a Fővárosi Csatornázási Művekhez (FCsM) kapcsolódik, ahol 1956-tól 1997-ig dolgozott, mint gépkezelő technikus, gyakornok, csoportvezető, 1966-tól osztály-, 1972-től főosztályvezető, 1975-től 1997-ig az FCsM (1993-tól FCsM Rt.) igazgatója, vezérigazgatója, majd nyugdíjasként a vállalat műszaki szaktanácsadója.

Szakmai tevékenysége nemcsak a csatornaművek üzemeltetésére, és a szükséges rekonstrukciókra szorítkozott (ezen belül is nem csupán a szivattyú- és tisztítótelepek üzemeltetésére, a hálózati üzemeltetésre és rekonstrukciókra terjedt ki), hanem vezetése alatt több mint 100 kilométernyi főgyűjtő és több száz kilométernyi mellékhálózat épült a fővárosban. Az egyik legnagyobb fejlesztés az Angyalföldi Szivattyútelepen és az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen történt, melynek köszönhetően nemcsak biztonságosabb lett a főváros szennyvízének elvezetése, hanem jelentősen meg is emelkedett a tisztított víz mennyisége Budapesten. Az 1970-es években kiteljesedő nagy lakótelep építési program kapcsán munkatársaival együtt sikeresen oldotta meg azok szennyvizének elvezetését és tisztítását.
Számos szakmai szabadalom szerzője és kidolgozója, melyek közül nem egyet jelenleg is alkalmaznak. Fontos szerepet vállalt a fiatal pályakezdő mérnökök oktatásában és nevelésében.
A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség alapító tagja és első elnöke volt. Szakmai tevékenységét számos kitüntetéssel ismerték el, többek között 1986-ban Eötvös Loránd-díjban részesült, 1994-ben elnyerte az Év igazgatója címet a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségétől (VKDSZ), majd 2013-ban neki ítélték oda a víziközmű szakma legrangosabb kitüntetését, a Magyar Viziközmű Szövetség (MaVíz) Reitter Ferenc díját.
Aktív támogatója volt a Magyar Hidrológiai Társaságnak; tevékenyen részt vett a Csatornázási és Szennyvíztisztítási Szakosztály tudományos bizottságának munkájában. 1988-ban Pro Aqua kitüntetésben részesült.
Emlékét kegyelettel megőrizzük!