A 2020. március 11-12-én a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara közreműködésével Visegrádon megrendezett „Klímaváltozás – Energiatudatosság – Energiahatékonyság” konferencián kiemelt figyelmet fordítottunk az energetikai auditori és szakreferensi feladatokkal kapcsolatos tapasztalatcserére, különös tekintettel arra, hogy 2019. ismét „audit év” volt, az ISO 50001 szabvány módosításából adódó változásokra, a 2020. január 16-án közzétett Klíma- és Energiastratégiai dokumentumokra, valamint az almérők telepítési kötelezettségét elrendelő MEKH rendeletre.
A résztvevők plenáris előadások keretében kaptak összefoglalást hazánk energia- és klíma politikai céljairól és tervezett szakpolitikai intézkedéseiről, a hazai energetikai auditálás tapasztalatairól és eredményeiről, megismerhették az energetikai auditálás tapasztalatait és eredményeit Szlovákiában, valamint tájékoztatást kaptak az energetikai auditori és szakreferensi megújító vizsgák tematikájáról és rendjéről, nem utolsó sorban bemutatkozott néhány, az Energiahatékonysági Kiválósági Pályázaton díjazott személy, ill. szervezet is.
Fontosságához mérten idén is önálló szekcióban hallgathattak a résztvevők az energiapolitikai kérdésekkel foglalkozó előadásokat csakúgy, mint az ipari- és épületenergetikai területről hozott tapasztalatokat, jó példákat és megoldásokat. Nagy örömünkre szolgált, hogy továbbra is önálló szekcióban került sor a tehetséges fiatal energetikusok bemutatkozására, elsősorban az Energetikai Szakkollégium és az AEE Magyar Diáktagozatának soraiból.
A konferencia második napját párhuzamos szekciókban az e-mobilitás aktuális kérdéseivel foglalkozók és az ISO 50001 szabványt bevezető és alkalmazó szakemberek osztották meg tapasztalataikat az aktuális szabványátállás tapasztalatairól és kihívásairól. Ezután a hallgatóságot is bevonó kerekasztal beszélgetés során vitatták meg a társasági adó energetikai célú felhasználása körül tapasztalt nehézségeket. Az almérők beépítési kötelezettségét elrendelő MEKH rendelet aktualitásának teret adva a konferencia az ebédszünetet követően dupla szekcióban segítette a tudásmegosztást, mind a rendelet értelmezésével kapcsolatban, mind a piacon elérhető termékekhez és szolgáltatásokhoz köthető jó példák bemutatásával.
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 13. §-a rendelkezik az energetikai audit minimális tartalmi követelményeiről. Meghatározza többek között, hogy „az energetikai auditnak ki kell terjednie a fejlettebb üzemeltetési eljárások és esetleges új berendezések bemutatására”. Erre tekintettel a konferencián több cég is élt a lehetőséggel, hogy kiállítás formájában is bemutathassák az energiahatékonyság növelését segítő termékeiket és eszközeiket.
A tapasztalatok azt mutatták, hogy a konferencia előadásai, a tapasztalatcserék, valamint az energiagazdálkodás hatékonyságának növelését eredményező módszerek és technikák bemutatása hozzájárult a résztvevők ismereteinek bővítéséhez és segíteni fogják Őket mindennapi munkájuk végzésében.
A konferencián a BPMK elnökségét Nagy Péter és dr. Zsebik Albin képviselték, akik előadást is tartottak.
A konferencia megnyitója alkalmából Kassai Ferenc elnök úr nevében dr. Zsebik Albin köszöntötte a résztvevőket. Köszöntőjében elmondta, hogy a BPMK különös figyelmet fordít az energiagazdálkodás hatékonyságának növelésére, ezért is alapította meg az Energiahatékonysági szakcsoportot, amely az Energetika Tagozattal és az ETE Energiahatékonysági szakosztályával együttműködve törekszik a konferenciához hasonló tapasztalatcserék szervezésére.
A konferencián meghirdetésre került a jövő évi, KLENEN ’21 konferencia, amely
2021. március 10-11-én kerül megrendezésre.
A konferencia szervezői 2020. október 15-ig várják az előadással jelentkezőket előadásuk címének és rövid összefoglalójának a www.klenen.eu honlapra történő feltöltésével.
