XXVII. Mérnökbál

A szakmának házat, kitüntetést és ünnepnapot adni elismerés a múltnak, lehetőség a jelennek és megalapozás a jövőnek – hangzott el a báli szezon legrangosabb és legjobb hangulatú társasági eseményén, melyet február 28-án rendezett meg Budapesten a Magyar Mérnöki Kamara, valamint a Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara.

 

A pesti Nagykörút közepén, a patinás Corinthia Budapest hotelben háromszáz vendég részvételével tartott mérnökünnepen a kormány, az államigazgatás, a műszaki felsőoktatás képviselői, a műszaki és tudományos közélet irányítói, az MMK szakmai társszervezeteinek vezetői, az országos köztestület tisztségviselői, valamint a hazai mérnökcégek vezetői vettek részt, a bál házigazdája ezúttal is Wagner Ernő MMK-elnök és Szőllőssy Gábor BPMK-elnök volt. A XXII. Mérnökbál vendégei között köszönthettük dr. Pintér Sándor belügyminisztert, Lánszki Regő építészeti államtitkárt, Turi Attilát, a Magyar Művészeti Akadémia elnökét, Nagy Eleket, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, dr. Kovács Lászlót, a Közbeszerzési Tanács elnökét, V. Németh Zsoltot, az Energiaügyi Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős államtitkárát, Határ Renáta építésgazdaságért felelős helyettes államtitkárt, Gombos Márk területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettest államtitkárt.

A rendezvény első, protokolláris felvonását dr. Hajtó Ödön alapító elnök videóüzenete nyitotta meg, aki felelevenítette az egyesületi kamara megalakulása után elsőként Szegeden megrendezett országos mérnökbál történetét. Szőllőssy Gábor rövid köszöntőjét követően Wagner Ernő szólt egy különleges, vetített beszédben a báli vendégekhez. Az MMK elnöke úgy fogalmazott: a mérnökök mindig a jövőt építik, éppen ezért elengedhetetlen, hogy a szakmagyakorlók számára egy olyan kamarát alakítsunk, amely a modernizáció, felemelkedés adjuvánsa. Mindezt azonban csak úgy áll jogunkban szolgálni, hogy majdan unokáink, dédunokánk is jó szívvel tekintsenek vissza ránk. Ez egy olyan mutatvány, amely egyben szakmai kiválóságunk záloga. Wagner Ernő hozzátette: mindannyian érezzük, hogy a világunk gyorsan változik, és ezek a változások nemcsak kihívásokat, hanem hatalmas lehetőségeket is magukban hordoznak. A találkozások, a beszélgetések és az ünneplés pillanataiban is ott van a lehetőség, hogy megosszuk egymással álmainkat, ötleteinket, hiszen a közös gondolatokból születnek azok az elképzelések, amelyek a jövő alapjai lehetnek.

„Elnök úr művészeti beszédet mondott, ezért úgy illik, hogy én most mérnöki beszédet mondjak” – kezdte köszöntőjét Turi Attila építészmérnök. A Magyar Művészeti Akadémia elnöke arról beszélt, hogy az MMA tulajdonában lévő, a Bajza utca és a Városliget sarkán lévő telken épül fel az új építészeti múzeum és mellette az úgynevezett köztestületek háza. Utóbbi projekt feltételes közbeszerzési eljárása másfél héttel ezelőtt indult meg, az eredeti határidő szerint pedig 2026 áprilisában befejeződhet a mérnöki- és építész köztestületeket befogadó irodaépület kivitelezése. „Nagyon remélem, hogy egy év múlva közösen lehetünk ezen a nagyszerű területen és folytathatjuk azt a nemzetépítő munkát, amire mérnöki és építészi eskünket feltettük – húzta alá Turi Attila.

„A mérnök és a munkája nem lehet olyan, mint a szélfútta fa, ami ide-oda hajlong a változó időknek engedve. És ha az elmúlt évtizedekre gondolok, akkor ez az a szellemiség és mértéktartás, amit a mérnökök a munkájukon túl a társadalomnak is tanítani tudnak, és ez az, ami sokszor annyira hiányzik a mindennapjainkból” – mondta Lánszki Regő építészeti államtitkár (ÉKM), a mérnökbál fővédnöke. „A rendszerváltás utáni évtizedekben a mérnökök gyakran a döntések háttérszereplői, elszenvedői voltak, de nem építhetünk országot a majd valaki megoldja elvvel. Pontosan azért jött létre az Építési és Közlekedési Minisztérium, hogy a mérnöki szakma a közgondolkodás előterébe kerüljön, hogy a sokszor öncélú, valóságtól elrugaszkodott társadalom-mérnökösködés helyett végre a mérnöktársadalom hangja erősödjön föl” – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette: az elmúlt évtizedeket leuralta a partalan vita, ami sajnos a közösségi média megjelenésével még inkább teret nyert – dühödt kommentek, szakmai kérdéseket leegyszerűsítő, bántó megjegyzések árasztottak el mindent. A közösségi média olyan, mint egy rosszul megtervezett körforgalom, ahol mindenki dudál, senki sem tartja a távolságot, és aki ért is hozzá, elkerüli az egészet. „Sok szakember háttérbe vonul a vitákból és teret az arra méltatlanoknak. De mi nem hagyhatjuk, hogy a mindent leszóló véleményvezérek irányítsák a forgalmat. Ebben a helyzetben közös felelősségünk felhívni a figyelmet arra, hogy igenis számít az, ki milyen szakmai háttérrel fogalmaz meg véleményt, és ugyanúgy nem celebeknek kell eldönteniük szakmai kérdéseket, ahogy a mérnökbálból sem akar senki nevezni egy táncdalfesztiválra” – jelentette ki Lánszki Regő. „A szavakon túl a gyakorlatban is szeretnénk ezt a megnövekedett társadalmi presztízst érvényre juttatni. Az elmúlt években kialakult a rendszeres párbeszéd a szakmai szervezetekkel, mindenekelőtt a mérnöki kamarával. Persze nem elég, ha a mérnököket meghallgatjuk, a tervezőasztal másik oldalán is helyet kell adnunk nekik. Ez a párbeszéd most új szintre lép. Örömmel jelentem be, hogy a köztestületek háza már nemcsak ötlet. Kiírásra került a közbeszerzés az épület tervezésére és kivitelezésére. Gondoljuk csak el: egy ház, ahol a szakma képviselői gyűlnek össze, eszmét cserélnek, és a közösség megerősödik. Ahol a szakmának háza van, ott a tervek nem a fiókban porosodnak, hanem valósággá válnak, és itt a szakma kerülhet újra trónra. Bizton állíthatom, hogy a majdnem 3700 négyzetméteres nettó területen méltó körülmények között dolgozhatnak majd közel száz év után újra egy épületben a kamarák. Mindez egy határozott üzenetet is hordoz: véget vetünk a mesterséges szakmai megosztottságnak, és ugyanígy nem merülhet fel a továbbiakban a mérnökök és az építészek szembeállítása. Ne feledjük, hogy a magyar építészet és magyar mérnöki tudomány virágkorát jelentette az együttműködés, ezt várjuk most mi is” – közölte az államtitkár, majd bejelentette, hogy van egy másik közös tervük is Wagner Ernő elnökkel, „ami még hamarabb válik valósággá. Elnök úr kezdeményezését elfogadva és támogatva szeretném bejelenteni, hogy megalapítjuk a mérnökszakma kiemelt elismerését, az id. Rubik Ernő-díjat. A díj a legmagasabb állami művészeti kitüntetés, a Kossuth-díj rangján lesz a kitüntetési hierarchiában – erkölcsi és anyagi értelemben egyaránt. Célja, hogy a magyar mérnöki innováció kiemelkedő alakjait kitüntetve példaként állítsuk őket az egész nemzet elé. Mindezt nemcsak a díj tükrözi majd, hanem az átadás módja is.” Lánszki Regő közölte, hogy külön a szakmának rendelt nap, a magyar mérnökök napja lesz az átadás időpontja, az ünnepség helyszíne, külsőségei pedig tükrözni fogják a szakma elismertségét. „Mindezzel az egész országnak üzenni szeretnénk, hogy nemcsak a sportolók, művészek vagy akár történelmi személyiségek testesítik meg a magyar kreativitást, hanem a mérnökszakmának ma is megvannak a maga Lisztjei, Makoveczei, akik világszintű teljesítményekre képesek. A szakmának házat, kitüntetést és ünnepnapot adni elismerés a múltnak, lehetőség a jelennek és megalapozás a jövőnek” – hangsúlyozta az építészeti államtitkár.

Régi hagyomány, hogy az országos mérnökbálon nyújtjuk át szakmai önkormányzatunk kitüntetéseit.  Magyar Mérnöki Kamaráért díjat vehetett át dr. Csenke Zoltánné okl. vegyész, illetve dr. Metzing Ferenc okl. építőmérnök. Zielinski Szilárd-díjat kapott Blazsovszky László gázipari szakmérnök, vegyipari gépészmérnök, Erdész Béla Sándor okl. építőmérnök, dr. Horváth Adrián Széchenyi-díjas okl. építőmérnök, valamint Szilágyi Sándor okl. gépészmérnök. Az Év Mérnöke Kamarai Aranygyűrű Alkotói Díj kitüntetést ezúttal Szigeti Zoltán és Gondár Péter okl. építőmérnökök vehették át a sátoraljaújhelyi gyalogos kötélhíd tervezéséért, míg az Év Mérnöke Kamarai Aranygyűrű Életmű Díj kitüntetést 2025-ben Baumann Mihály okl. gépészmérnöknek nyújtotta át Wagner Ernő MMK-elnök és Lánszki Regő államtitkár.

A XXVII. Mérnökbál vendégeit Farkas Izsák hegedűművész, Agárdi Szilvia énekes, a LeszDance Táncstúdió tagjai, valamint a Dívák – Détár Enikő, Fésűs Nelly, Ladinek Judit – produkciója, a bálteremben pedig a No Stress Band zenekar szórakoztatta.