BPMK

A város és folyója


A vízgazdálkodás olyan tudományos és mérnöki kérdésköröket ölel fel, amelyek alapvetően befolyásolják életkörülményeinket, ezért közérdeklődésre tartanak számot. Ezért nekünk, mérnököknek az a feladatunk, hogy megalapozott szakmai érveinkkel megváltoztassuk a vízzel kapcsolatos, társadalmilag káros nézeteket.

A 2013. évi budapesti nagy árvíz során a kiterjedt árvízvédekezés felszínre hozott olyan tapasztalatokat is, amelyek tanulmányozása, következményeik megfontolása a jövő védekezés szempontjából fontosak lehetnek. Megváltoztak a vízállás-vízhozam összefüggések, ami a klímaváltozási tendenciákkal együtt, nagy valószínűséggel a nagyvizek gyakoriságának és magasságának növekedését eredményezheti. 
Fontos tudni, hogy Magyarország speciális vízrajzi adottsága, hogy felszíni vizeink 96 %-a külföldi vízgyűjtőkről származik, ezért az ide érkező szélsőséges eloszlású vízkészletek hasznosítását csak a vízmegtartó képességünk növelésével, víz-tározással lehet okosan megoldani
Ezért az árvízvédelem stratégiája csakis a megelőzés lehet. A stratégiának be kell ágyazódnia a főváros és a Duna, illetve a dunai nagyvizek viszonylatába, a városfejlesztési elképzelésekbe -- párhuzamosan a város életére vonatkozó hatások értékelésével. Különösen igaz ez azokra a területekre, amelyek a Duna mentén fejlesztéssel érintettek vagy potenciális fejlesztési területek (egyebek mellett Dagályfürdő térsége, Hajógyári sziget védelme ). Ezeken a területeken a fejlesztést és az ármentesítést csak úgy szabad megvalósítani, hogy az ne okozzon a felettük levő folyamszakaszon újabb árvízi veszélyeztetést.
(Teljes cikk: Budapest folyóirat, 2015. december)