BPMK

Megemlékezés Rotter Lajos születésének 121. évfordulója alkalmából

A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara Gépészeti Tagozata, a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület, a Gépipari Tudományos Egyesület, a repülők és a tisztelők 2022. július 17-én emlékeztek meg Rotter Lajos gépészmérnök, konstruktőr, pilóta munkásságáról és tisztelegtek emléke előtt a Hármashatárhegy tetején lévő szobornál.

Rotter Lajos már gyermekkorában beleszeretett a repülésbe, mint műegyetemi hallgató reszt vett a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület alapításában. Ez az egyesület a másodiknak alakult meg a világon az ilyen egyesületek között. Az általa konstruált FEIRO gépek korukat megelőzve kitűntek az akkor egyedülállóan hatékony nagy karcsúságú szárnyaikkal.
1921-ben szerezte meg a motoros szakszolgálati engedélyt. 1929-ben kezdett vitorlázó repülni, és 1931-ben tette le a nemzetközi C vizsgát. A repülőcserkészek alapító tagja. Az 1933-as cserkész világtalálkozóra (Jamboree) megtervezte és megépítette a híres Karakán vitorlázógépet, amellyel mindjárt nemzeti rekordot is repült.
1936-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kísérleti számként elfogadta a berlini Olimpiára a vitorlázórepülést. Rotter erre az Olimpiára megtervezte a világhíressé vált NEMERE típusú vitorlázógépet, amellyel az Olimpián 1936. augusztus 12-én szenzációs céltávot repült, amely egyben világrekord is volt.
A berlin-rangsdorfi repülőtérről 326,5 km megtétele után (1786 méter magasság és 140 km/ó sebesség elérésével) szállt le Kiel-Holtenau repülőterén. A vitorlázórepülés ugyan nem volt hivatalos olimpiai szám, a Német Aero Club mégis olimpiai győztesnek nyilvánította.
Az önhordó szerkezetű NEMERE 1936-ban közel hat hónap alatt készült el és fesztávja 20 m.
Rotter Lajos a II. világháború előtt és alatt a Danuvia gyár főmérnöke volt. Ebben a minőségében sikeresen megakadályozta, hogy a gyárat a németek elszállítsák, így az már 1945 legelején megkezdhette működését. Az újra induló magyar repülőgépiparban a székesfehérvári üzem igazgatója volt.
Nyugdíjba menetele után aktívan működött a Gépipari Tudományos Egyesületben, a Történeti Bizottság elnökeként. 1983-as elhunyta után a Farkasréti temetőben kapott díszsírhelyet. Emlékét az általa felfedezett Hármashatárhegyi repülőtéren a tetőn szobor hirdeti. Rotter Lajos nevét viseli a régi repülőotthonból lett turistaház is.

Kategória további cikkei: « Újabb Ipoly-híd épül