BPMK

Küldöttgyűlést tartott a BPMK

A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara május 6-án, fővárosi székhelyén tartotta éves beszámoló küldöttgyűlését, ahol átadták a kamarai díjakat, és egyhangú szavazással elfogadták a testületi beszámolókat, valamint az alapszabály módosítására tett elnökségi javaslatot.

Elsőként a kimagasló kamarai tevékenység elismerésére alapított Hollán Ernő-díjak átadására került sor. Az elismerést idén két mérnökkolléga, Csapó Attila okl. gépészmérnök, okl. közlekedés-gazdasági mérnök, építőgépész szakmérnök, illetve Melegh Csongor okl. geológus vehette át.

Csapó Attila diplomáját 1964-ben, okleveles gazdasági mérnök diplomáját 1973-ban, majd építőgépész szakmérnök diplomáját 1982-ben szerezte a BME-n. Számtalan optikai gerinchálózat – többek között az első magyar optikai hozzáférési hálózat –  tervezése és kivitelezésének irányítása fűződik nevéhez. Széleskörű szakmai kapcsolatrendszerrel rendelkezik; munkájára nem csak hazánkban, de külföldön is számítottak. Oktatói tevékenysége mellett, mérnökjelöltek külső konzulenseként is tevékenykedett. Részt vett a szabványalkotási munkákban és az OKI távközlési szakmák követelményrendszerének egyik szakmai lektora.
Megannyi szakcikk, tanfolyami jegyzet és kiadvány szerzője, társszerzője.  Újítási és szabadalmi tevékenysége külön kiemelendő. A Postás Központi Újítási Tanács volt elnöke. A mérnöki kamara alapító tagja.
A Magyar Mérnöki Kamara Hírközlési és Informatikai Tagozatának elnöke 2002-2014-ig, három cikluson át; a tagozat örökös tiszteletbeli elnöke. A Hírközlési és Informatikai Tagozat vizsgáztatója. A BPMK Választási Jelölőbizottságának elnöke.
Munkája elismeréseként 2011-ben Zielinski Szilárd-díjat vehetett át.
Attilával nem csupán szakmai hozzáértése és segítőkészsége okán öröm együtt dolgozni, de kollégáival mindig nagyon készséges és figyelmes, könnyű vele az együttműködés.


Melegh Csongor diplomáját 2000-ben, az ELTE Természettudományi Karán szerezte, víz- és környezetvédelem szakirányon. Ezt követően kármentesítési irodavezetőként és vezető tanácsadóként dolgozott.
A hulladékgazdálkodás, kármentesítés, víz- és ivóvíz gazdálkodás, valamint környezetvédelem területeken szerzett szakmai tapasztalata kiemelkedő. Munkáit felsorolni lehetetlen kihívás, de nevéhez fűződik több, egykori repülőtér kármentesítési technológiáinak tanulmányozása, számtalan üzemelő, sérülékeny ivóvízbázis diagnosztikája, a Budai-hegységi barlangok természet és környezetvédelmi tanulmánya, a Budapest Airport Rt. környezetvédelmi teljesítményértékelése, és számos hulladéklerakó rekultivációja, kiviteli terveinek és kapcsolódó vízjogi és erdészeti engedélyeinek elkészítése is.
Munkájára nem csak itthon, de külföldön és számítanak.
A kamarában végzett munkája figyelemre méltó. A Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozatának elnökségi tagja.
A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara egyik legaktívabb szakcsoportjának, a Környezetvédelmi Szakcsoportnak az elnöke.


A BPMK küldöttgyűlést – melynek levezető elnöke ezúttal is dr. Zalán Gábor volt – elsőként Kassai Ferenc elnök köszöntötte. A határozatképesség megállapítása és a küldöttgyűlés tisztségviselőinek megválasztása után a megyei kamara irányítója rövid szóbeli kiegészítést fűzött az elnökség írásban megküldött beszámolójához, ismertette a BPMK elnökségének előterjesztését a 2023-26. évi választási jelölőbizottság tagjaira, illetve ugyancsak Kassai Ferenc terjesztette a küldöttgyűlés elé a BPMK 2021. évi költségvetési tervének teljesítését, 2022. évi tervmódosítását, illetve 2023. évi tervét.

Dr. Arányi László elnök az etikai-fegyelmi bizottság, míg Bocsák István elnök a felügyelőbizottság éves jelentését terjesztette a küldöttgyűlés elé, majd Csapó Attila, a választási jelölőbizottság elnöke beszélt a bizottság munkájáról és a küldöttválasztás eredményéről.

Ezt követően a kamara alapszabály-módosításának (kiegészítésének) tervezetét ismertette dr. Zalán Gábor. Utolsó napirendi pontként a küldöttek az elhangzott beszámolókról szavaztak: az elnökségi, a bizottsági, és a pénzügyi beszámolókat is ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el a küldöttek, és ugyancsak egyhangúlag szavazták meg az alapszabály módosítására tett elnökségi javaslatot.