BPMK

FELÚJÍTÁST, ENERGIATAKAÉKOSSÁGOT!

Lapjuk október 5-dikei számában gondolatébresztő cikk jelent meg Közel hétszázezer otthon szorulna felújításra címmel. A magyar mérnöktársadalom nevében szeretnék hozzászólni a fölvetett problémához, amely régóta foglalkoztat.
Elöljáróban leszögezem, hogy ahol mód van rá, ahol érdemes, ahol gazdaságos, ott újítsuk fel a régi épületeket! És – a figyelemfölkeltő írás mondanivalójához csatlakozva – az esztétikai állagmegóvás mellett kötelezzük el magunkat az energiatakarékossági szempontok kielégítése mellett is. Továbbá arra, hogy a kormányzat találjon egyensúlyt a lakásállomány és közintézmények korszerűsítésére felhasználni kívánt források között.

Az országnak mindkettőre szüksége van, és csak az egészséges mértékek kialakítása lehet célravezető.  
Most az alkalmat megragadva néhány egyéb szempontra szeretném fölhívni a figyelmet.
Városaink átalakítását, fejlődését számos tényező határozta meg, a huszadik házad tragikus eseményei nagy pusztulással jártak, az ország épületállományának tetemes része károsodott. Ezt, gazdaságunk fejlettségi szintéből következően, különböző eredménnyel, például új városrészek, lakótelepek építésével pótoltuk. A lakásépítés az elmúlt hetven évben lendületesen fejlődött.  Mára, hála a piacgazdaságnak, magas igényeket is kielégítő nívójú épületek, lakóparkok nőttek ki a földből; ezek építészeti, és energiatakarékossági szempontból is a kor színvonalán állnak, modern ízlésvilágot elégítenek ki. 
Az idő vasfoga azonban sok régi épületen egyre inkább meglátszik szerte az országban; ezek az épületek olykor pótolhatatlan históriai és városképi értéket képviselnek, egy-egy közösség teremtő erejét mutatják, a közösség múltjának megőrzését jelentik. 
Örömünkre szolgál, hogy a Családi Otthon Kedvezményekkel a fiatal családosoknak mind több lehetőség nyílik a saját otthon megteremtésére, Ugyanakkor nem szabad elfelejtkeznünk az idősödő társadalom „régebb óta fiatal” rétegéről sem, akik a városokban – sok esetben – száz évesnél idősebb, de építészetileg kimagasló értékeket képviselő épületekben laknak. Ők segítség nélkül nem lesznek képesek felújítani, korszerűsíteni otthonaikat, pedig arra nagy szükség lenne. Felújítás nélkül a történelmi városrészek is az enyészeté lesznek.
A mérnökök üdvözlik azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek az új építésű házak létrehozását adminisztratív eszközökkel, például az öt százalékos áfa bevezetésével ösztönzik, de mi azt is szeretnénk, hogy kerüljön előtérbe azoknak az épületeknek a megóvása, amelyek érdemesek a felújításra, a rehabilitációra. Tehát a kormányzat adja meg a lehetőséget ahhoz, hogy az épület-felújítások az új építésűekkel hasonló támogatást kapjanak. Nyíljon lehetőség a használtlakások felújítása esetén is az adó-visszatérítésre. 
Az Otthon Melege program keretében a háztartási gépek cseréjének ösztönzése jó lehetőség volt bizonyosfajta energia megtakarításra, de azzal a magyar gyártást és ipart nem segítjük. Ezzel szemben a komplex épület-, vagy lakásfelújítással -- figyelemmel az épület- energetikai szempontokra, a külső szigetelésre, a gépészetre --, támogatjuk a hazai építőanyag-ipart, az építőipart és munkahelyeket teremtünk. A végeredmény pedig a jobb életkörülmény, a jobb komfort érzet és nem utolsó sorban a városaink emberléptékű alakítása. 
Vagyis ott, ahol mód van rá, ahol érdemes, ahol gazdaságos, újítsuk fel a régi épületeket! Az esztétikai állagmegóvás mellett kötelezzük el magunkat az energiatakarékossági szempontok kielégítése mellett is, mert tudjuk: a legolcsóbb energia a fel nem használt energia, ezért arra kell törekednünk, hogy életszínvonalunk megtartása mellett csökkentsük energia felhasználásunkat. Mindig tartsuk azt szem előtt, hogy hazánkban a teljes energiafelhasználás közel negyven százalékát az épületeink emésztik fel, aminek jelentős része, mintegy háromnegyede télen fűtés, nyáron a hűtés számlájára írható.  
Van tehát bőven tennivalónk, és használjuk ki az összes rendelkezésre álló lehetőséget, így az EU-s forrásokat is!
Kassai Ferenc