BPMK

Történet

Index:

A bizottság a Magyar Távirati Iroda útján 1924 januárjában közzétette, hogy 4506 fő jelentkezett felvételre, ebből 3559 főt felvettek. 1147 személy ügyét – akik részben elkésve jelentkeztek, részben felvételük lehetősége vitatható volt – a megalakuló kamara elé utalták.
Először a Budapesti Mérnöki Kamara alakult meg. Az alakuló közgyűlés 1924. március 8-án elnöknek Zielinski Szilárdot választotta meg. A Mérnöki Kamara első elnöke még láthatta küzdelmének eredményét. Két hónap sem telt bele, amikor elhunyt, utódjául Hermann Miksa gépészmérnököt választották meg. A kamara titkára pedig Thoma Frigyes lett, aki gyakorlatilag egészen addig betöltötte ezt a tisztséget, amíg a nyilas kormányzat be nem tiltotta a kamara tevékenységét 1945-ben.
A kamarai tagok informálását kezdetben a Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye vállalta, amely a kamara hivatalos lapja is lett egészen 1933-ig, amikortól a Budapesti Mérnöki Kamara Közleményei címmel önálló lapot adtak ki. A kamara elhelyezését is a mérnök-egylet székházában oldották meg átmeneti jelleggel. Többszöri költözés után végül 1939-ben felépült az V. kerületi Szalay utcai székház, s a hivatali apparátus megnyugtató elhelyezést kapott. Nem sokáig. Az 1940-es évek második felében az épületet államosították, s többet a Kamara nem használhatta.
Az első világháború és a forradalmak utáni Magyarországon siralmas állapotok uralkodtak. Mérnökök százai kényszerültek az elcsatolt területekről a trianoni országrészbe áttelepülni, miközben a munkalehetőségeknek igencsak híján voltak. A mindennapok küzdelmeiben komoly szerep hárult a kamarára, hogy szabályozza a feltételeket és eljárjon a mindenkori kormánynál a mérnökség érdekében. Az elv az volt, ha a mérnöknek van munkája, akkor az másoknak is munkát teremt. A kamara növekvő társadalmi súlyát jelezte, hogy a mérnökséget valamilyen formában érintő törvénytervezeteket rendszeresen megkapta véleményezésre, s nem egy esetben a kamara is felléphetett kezdeményezően. A mérnöki kar érdekképviseletét szolgálták az országgyűlés mérnök képviselői. A kamarának arra is lehetősége volt, hogy a parlamenti felsőházba két képviselőt delegáljon.
A második világháború végéig eltelt két évtized alatt olyan jeles professzorok voltak a kamara elnökei mint például a már említetteken kívül Kossalka János, vagy Mihailich Győző.
Az 1930-as évek végétől megszületett jogfosztó intézkedéseket a Kamara sem kerülhette ki, tagjai közül folyamatosan ki kellett zárja a zsidó származású mérnököket, s ezért a háború után a többi (színészi, orvosi, sajtó, stb.) kamarával együtt már nem alakulhatott újjá. Az 1940-es évek végén berendezkedő baloldali, kommunista kormányzat a magánkezdeményezést a társadalmi munkamegosztásból kiiktatva már nem tartott igényt semmiféle hivatás érdekvédelmi mozgalmára. A műszaki értelmiség szakmai fejlődését a mindenkori állampárt által irányított és felügyelt tudományos szervezetek biztosították, a politikai érdekérvényesítés mindenfajta lehetőségétől megfosztva.
A kamarai gondolat újjászületésére a rendszerváltás hajnaláig kellett várni. A hazai mérnökség változások iránt legfogékonyabb képviselői az öntevékeny cselekvés útjára léptek, amikor 1989-ben megalakították, s mint egyesületet bejegyeztették a Mérnöki Kamarát. Első, alapító elnöknek dr. Hajtó Ödönt választották.
A szervezés itt nem állt meg, pedig a kezdeményezőknek e téren semmiféle tapasztalatuk nem volt, ám érezték, ha nem lépnek, az idő hátrányos helyzetbe hozhatja a mérnökség közös ügyét. Az országgyűlés csak 1993 októberében fogadta el, és iktatta törvénybe a köztestület fogalmát. E szerint az önkormányzattal, nyilvántartott tagsággal és jogi személyiséggel rendelkező szervezetet törvény csak hozhatja létre, mert tevékenységéhez kapcsolódóan közfeladatot lát el. Jogszabályi okok miatt 1995-ben az Egyesület nevét megváltoztatva Mérnök Egyletként működött, de további másfél évet kellett várni arra a törvényre, amely végre 1996-ban lehetővé tette a mérnöki és építész kamarák megalakítását. Innentől kezdve a szervezés gyorsan haladt előre, hiszen az egyesületi szervezetek „lábhoz tett fegyverrel” vártak erre a pillanatra. 1996 novemberében elhatározták, hogy 19 önálló jogi személyiséggel rendelkező megyei mérnöki kamara jön létre. Végül 1997. január 11-én a Budapesti Műszaki Egyetem dísztermében hivatalosan is megalakult a Magyar Mérnöki Kamara. Elnökké dr. Hajtó Ödönt választották az alakuló közgyűlés résztvevői. A tervező és szakértő mérnökökkel kapcsolatos közfeladatok ellátását is haladéktalanul megkezdték. 1997-től kezdve tervezői, szakértői mérnöki tevékenységet kizárólag a mérnöki kamara tagja folytathatott.


« Előző Következő