BPMK

AZ ÉPÍTŐIPAR KULCSFONFOSSÁGÚ TERÜLET

Nagyívű lakásprogramot körvonalazott a kormányzat a napokban, amelyben jelentős szerepet vállalna a Magyar Nemzeti Bank. A program évente országosan 30-40 ezer új otthonnal, 1 százalékos GDP-növekedéssel, és félszázezer új munkahellyel számol. Impozáns mutatók ezek, és ha kormányzati és társadalmi támogatással elindulna ez a fejlesztés, a magyar építőipar számára hatalmas lökést jelentene. Vagyis az egész patrióta nemzetgazdaság új impulzusokhoz jutna.

Az építőipar kulcsfontosságú terület ebben a programban és a gazdaság egészének fellendítésében; erről szeretném néhány gondolatomat mérnöki szemmel megosztani. A gazdasági fejlesztések nem nélkülözhetik az építést.  
Érdemes néhány adat számbavételével visszatekinteni az építőipar helyzetére, hogy világosan lássunk: 2017-től a magyar építőipar nyolcéves recesszió után a piaci szereplők reális várakozásai szerint tartósan növekedési pályára került. 2018-ban 22,3%-kal nőtt az építőipar termelése 2017 év azonos időszakához képest. Az év első két hónapjában az építőipar termelése 39,0 %-kal nőtt.  A KSH adatai szerint az építőipari termelés volumene 2019-ben 21,7%-kal haladta meg az előző évit. A KSH adatai szerint 2020 februárjában az építőipari termelés volumene 2,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági folyamatok hatása ebben az időszakban még nem jelentkezett. Márciusban megjelent a koronavírus járvány fékező hatása az építőiparban is. A márciusi termelés 3,4%-kal maradt el az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest a KSH szerint. Ez az első negyedév összességében 0,1%-os csökkenést mutat, ami lényegében stagnálást jelent, a folyó áron kimutatott 817 Mrd Ft. termelési értékkel. A KSH adatok szerint, összességében az év első hét hónapjában 9,8 %-kal csökkent az építőipari termelés az előző év azonos időszakához képest.
Ugyanakkor az építőipar termelése júliusban a júniusihoz képest már emelkedett 3,5%-kal
Az építőipari vállalkozások július végi szerződésállománya 21,0 %-kal elmaradt a tavaly július végitől. A koronavírus okozta járvány miatti gazdasági folyamatok hatása júliusban az építőipar egészére nézve jelentős volt.
A Covid–19-járvány kirobbanása utáni hónapokban a lakásépítési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma átmenetileg visszaesett: 2019 azonos hónapjaihoz képest márciusban kétharmadára, április–májusban alig több mint felére csökkent, júniusra viszont újra megközelítette az egy évvel korábbi szintet (90%), a KSH friss jelentése szerint.  2020 első félévében a kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések száma12 475 volt. Ez előrevetíti azt, hogy a lakásépítések száma jelentősen fog csökkenni, mert figyelembe kell venni azt, hogy a lakások építésének átlagos átfutási ideje mintegy 2,7 év. Az építőipar összes szereplője tudta, hogy koronavírus-válság után, jelentős kormányzati intézkedések nélkül 2020-21-ben nagyon kevés lakásprojekt fog indulni. Egy újabb visszaesés és az ágazat hektikussága a jelen helyzetben nemcsak építésgazdasági, hanem nemzetgazdasági károkat is okozhat. Ezért is fontos, és üdvözlendő fejlemény számunkra a jegybankelnök által jegyzett lakásprogram terve.
Az építőipar tevékenysége a lakásépítéseken túl a többi iparág fejlesztési igényeiből, infrastruktúra-fejlesztésekből; út és vasútépítésekből, vízügyi és környezetvédelmi beruházásokból, intézményi és kereskedelmi építmények építéséből, és a meglévő lakás és épületállomány felújításából, átalakításából, korszerűsítéséből tevődik össze.
Ebből következik, hogy az építőipar azt építi, amit megrendelnek tőle, függ a központi, az önkormányzati és a polgárok építési igényeitől. Tehát a társadalom és a nemzetgazdaság szereplői részéről biztos új megrendelésekre van szüksége az építőiparnak a csökkenő új szerződés-állomány megállítására, mert az ágazat képes a GDP mintegy 6-7%-át megtermelni.
Az építőipar multiplikátor hatása a nemzetgazdaságon belül jelentős, legalább négy-ötszörös, ezért a válságkezelés ezen a területen prioritást kell, hogy élvezzen. Ebből következik, hogy az épített környezet alakítása nem egy szakma ügye, hanem széleskörű társadalmi kérdés, össztársadalmi érdek.

Boros Anita, építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár véleménye szerint az építőipar a koronavírus-járvány alatt is "derekasan helyt állt", hiszen az építkezések az adott helyzetben tovább folytatódtak. Ráadásul a járványnak pozitív hatása is volt, hiszen felgyorsult az építőipar digitalizációja. A kormány a nemzetgazdaságot meghatározó ágazatként tekint az építőiparra.
Koji László az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke többször felhívta a figyelmet arra, hogy miközben az építőipar kapacitás oldalról jelenleg is képes arra, hogy az elmúlt három évben megszokott lendületben és nagyságrendben kivitelezzen az országban, ugyanakkor megrendelés-állománya jelentősen lecsökkent. Az építési vállalkozók megrendelői oldalon a legnagyobb megtorpanást az önkormányzatoknál tapasztalták, miközben az állam 2020 első felében ugyanolyan értékben szerződött az építőiparral, mint egy évvel korábban. A helyzet kezelése érdekében az ÉVOSZ kérte a kormányzattól, hogy hozza előre a már 2020-ra, 2021-re betervezett közösségi beruházásokat.
Bízunk benne, hogy a kormányzat által bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv intézkedéseivel karöltve segítik az építőipari rendelésállomány növekedését és mindezek munkát biztosítanak az építésben dolgozó, mintegy 300 ezer fő részére. Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy a társadalom és a politika tisztában legyen a magyar építési szakemberek helytállásával, kiváló innovációs képességével. Az építőipar helyzete válságokban a nemzetgazdaság egészének a jelzőrendszere. Különös figyelmet kell fordítanunk ezért az építőipari szakmunkásképzésre is, mert az építőipar csapatmunka. Jól képzett, innovációra képes mérnökökre és szakmunkásokra van szükség ahhoz, hogy a munka eredményeként megvalósuló építmény jó minőségű legyen.
Az építőiparban a járvány idején is hősiesen folyt a munka, ma, holnap és holnapután is készen állunk az új feladatokra.   

Kassai Ferenc

Megjelent a Világgazdaság szeptember 25-i lapszámában.