BPMK

ÚJ RAJT, ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS

Az Országgyűlés megszavazta Orbán Viktor miniszterelnök sorrendben ötödik kormányát, amelynek struktúrájában új minisztérium található, a Lázár János vezetésével megalakuló Építési és Beruházási Minisztérium. A tárca létrejötte, feladatköre, és a miniszter személye nagy várakozást kelt szakmai-mérnöki körökben. E várakozásról szeretnék néhány gondolatot megosztani.

Mindenekelőtt az szögezném le, hogy az építéssel és beruházással foglalkozó minisztérium, amely kiemelkedő rangot kapott a kormányzati munkában, jelentős és pozitív változásokat vetít előre az építőiparban és a hozzá kapcsolódó nemzetgazdasági területeken. Az építőipar különleges helyet foglal el a nemzetgazdaságban. A nemzetközi és a hazai gyakorlat, valamint a tudományos kutatások igazolják, hogy az építőipari termelés hozzájárul a gazdaság növekedéséhez, a környezet formálásához, a szegénység csökkentéséhez, a többgenerációs munkanélküliség felszámolásához és nem utolsó sorban a lakosság életkörülményeinek javításához, elégedettségéhez. Az építéssel és a beruházásokkal kapcsolatos kérdések tehát az egész patrióta nemzetgazdaságra kihatnak, és jelentős hatással vannak az állampolgárok érzületére és szociális, pénzügyi helyzetére is. Elég lehet csak az infrastrukturális beruházásokra gondolni, vagy az építőanyagok beszerzésének gondjaira, az egekbe szökő és jobbára kiszámíthatatlan árakra, vagy a szállítási-fuvarozási problémákra, továbbá a lakossági fogyasztást érintő energiatudatosság nem megfelelő voltára, az energia-pazarlására. Úgy vélem tehát, hogy e minisztérium fölállítása bölcs döntés volt, a legjobbkor jött, mert egy erős jogosítványokkal rendelkező, erős kezű miniszter által irányított kormányzati intézménnyel megtudunk felelni azoknak a kihívásoknak, amelyeket közelmúltunk és jelenünk nehézségei, covid-okozta veszélyhelyzet és a szomszédunkban folyó háború – rövid és hosszútávon – okoz.

Lázár János a miniszterjelölti meghallgatásán több olyan kérdést szóba hozott, amelyek az elmúlt évtizedekben gyakran előtérbe kerültek, megnyugtató módon azonban nem rendeződtek. Csak a legfontosabbakból egy csokorra való: az infrastrukturális beruházások gördülékenyebbé tétele,a magyar vállalkozások versenyelőnyének kimunkálása: „Engem ugyanis Orbán Viktor egy magyar világ építésére kért fel és nem másra”. A magyar mérnöki irodák és magyar vállalkozások hányatott sorsára, például a tervezőirodák megszűnésére az elmúlt másfél évtizedben számtalanszor fölhívta a figyelmet a kamaránk, és reméljük, hogy végre számottevő lesz a változás ezen a területen. Lázár János tervei szerint az Országgyűlésnek még az idén új állami beruházási kerettörvény elfogadására tesz javaslatot. Ennek hiányát is többször kifogásoltuk. Lázár János azt is kiemelte, hogy a lokális szempontokat nem szabad, de nem lehet megkerülni a beruházásoknál, és törekedni fog az ökológiai szempontok érvényesítésére, és azt is kiemelte, hogy az építésügy, építészet, örökségvédelem nagyobb teret kap az új szemléletben.

Az ambiciózus tervekről olvasva, úgy gondolom, hogy új rajt, új időszámítás következik a beruházások és az építkezések hazai világában. A miniszterben megvan erre az eltökéltség, és Orbán Viktor támogatását is bírja: „Országépítési minisztérium létrehozására kért fel a miniszterelnök”, mondta. Az is fontos nekünk, mérnököknek, hogy számít a szakértelmünkre, amit a szakmai kamarákkal való együttműködésben gondol el. A mérnökök készen állnak, ahogy azt kamarai vezetőként többször is hangoztattam.
 
És befejezésül még egy gondolat: az új Építési és Beruházási Minisztérium létrejötte közel esik az Építők Napjához, amit hagyományosan június első vasárnapján ünnepelünk. Idén már szabadon, alkotó- és munkaközösségekben közösségekben egybegyűlve. Ezen a napon – megbecsülésük jeléül – az építő- és építőanyag-iparban dolgozók előtt hajtunk fejet, mert az ő munkájuktól épített környezetünk minősége, szépsége, és nem túlzás azt mondani, világunk, életünk biztonsága függ. Ezért az épített környezet alakítása nem egyetlen szakma belügye, hanem meghatározó társadalmi, társadalompolitikai kérdés. Az építés csapatmunka, összetett alkotói tevékenység, benne valósul meg a mérnöki tervezés, a kivitelezés, a megépítés folyamata, a munka eredménye pedig úgy foglalható össze, hogy az elkészült alkotás kiszolgálja az építtető igényeit, eleget tesz a funkcionális elvárásoknak, és megjelenésével gazdagítja a környezetét.  Az építés sajátos, az emberiség gazdasági és kultúrtörténetének egyedülálló, semmi mással össze nem hasonlítható területe. Ezzel az utánunk jövő generációk számára tesszük élhetővé szűkebb és tágabb pátriánk minden lakójának, nyitunk előttük távlatokat. Az épített világunk nem más, mint a természetnek az emberi léthez alakított része, ezen belül egy nemzet közkincse. Olyan közkincs, amelyben együtt, egymást feltételezve van jelen az alkotó egyén és a társadalom, a múlt és a jelen. Épített környezetünk a kor gazdasági és politikai viszonyainak pontos tükre. Minden kor épít – teremt és őriz – amivel a saját és további nemzedékek életminőségét határozza meg. Ezért is üdvözülhetjük az új Építési és Beruházási Minisztériumot; az intézmény egyik fontos, talán a legfontosabb küldetése ugyanis ez lehet.   

Kassai Ferenc

Megjelent a Világgazdaság 2022. május 25-i lapszámában.

Kapcsolódó cikkek: