BPMK

Titkos udvarok, mérnöki emlékek

Kamaránk támogatásával nyílt fotótárlat március 11-én, a fővárosi Szabó Ervin Könyvtár galériájában.

Az április 4-ig megtekinthető kiállításon Sebestyén László (a Heti Válasz fotórovatának vezetője, fotográfus) mutatja be Budapest "titkos udvarait", bérházainak ritkán látott belső tereit, egyszersmind egy letűnt kor mérnöki/építészeti mementóit.

A fotókiállításnak helyet adó Fővárosi Szabó Ervin könyvtárban Dippold Péter a Központi Könyvtár igazgatója köszöntötte a megnyitón megjelenteket. Köszöntötte Sebestyén László fotográfust, Kassai Ferencet, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnökét, és Buza Pétert, a Budapest folyóirat főszerkesztőjét. Örömét fejezte ki, hogy a támogatók jóvoltából ez a nagyszerű kiállítás létrejöhetett.
 
Kassai Ferenc elnök köszöntőjében üdvözölte a megjelenteket, külön köszöntötte Bálint Imrét a Budapesti Építészkamara elnökét. Röviden bemutatta a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarát és beszélt a kamara fő céljairól, az önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodásokról, a kiépített kapcsolattartói tevékenységünkről
Elmondta, céljaink között tartjuk számon a műszaki - mérnöki hagyományok ápolását, mert Kamaránk zászlajára Széchenyi István szavait tűzte zászlajára: „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.”
A múltbéli példák alapján is vallja, hogy a társadalomnak fel kell ismernie, hogy az építés sajátos, az emberiség gazdasági és kultúrtörténetének egyedülálló, semmi mással össze nem hasonlítható területe, mely az építészek és mérnökök összehangolt jó munkáját dicséri.
A „titkos udvarok” fotó-kiállítás is az épített környezetünk megismerését szolgálja.
A politika, a társadalom és az építésügyi szakma, megkerülhetetlen, közös felelőssége, hogy közmegegyezésre épített politikai program alapján biztosítsa épített környezetünk fejlesztését és védelmét. Megemlítette a Fővárosi Közmunkák Tanácsának példamutató tevékenységét, melynek eredményeként a XIX- XX század fordulóján kidolgozták a főváros általános rendezési tervét, ennek során kiépültek Budapest kör- és sugárútjai, továbbá lezajlott a belváros rendezése is. Egyik évről a másikra nőttek ki a semmiből egész városrészek sokemeletes bérpalotákkal, üzletekkel, forgalmas utcákkal. A jövőnket úgy kell alakítanunk, hogy a világ- és a nemzeti örökség részévé lett múlt megőrzése is biztosított legyen. Javasolta Sebestyén László fotográfusnak, hogy folytassa megkezdett munkáját, annak érdekében, hogy minél több fővárosi ház titkos udvarát fotóin keresztül megismerhessük.
 
Búza Péter megnyitójában méltatta Sebestyén László fotográfus tevékenységét. Szólt a közös munkájukról is a Budapest folyóiratban. Elmondta, hogy Sebestyén László lábon álló, fekete-fehér felvételekre alkalmas „Klösz”-kamerájával a pazar pesti és budai paloták udvarait sorozatban örökítette meg a Budapest folyóirat számára is. Ezzel a kamerával készített fotók kapcsán elmondta a készítés nehézségeit, miszerint csak egyetlen exponálásra van lehetőség
Felhívta a figyelmet arra, hogy a fotók alatt olvashatók az egyes épületek rövid történte is.
 
Idézte Sebestyén László mondatait:
“Az épületek szigorú geometriájában a lelket keresem. Emberek nélküli világot, amely fényeivel, mállott falaival, fényesre koptatott macskaköveivel és omladozó pompájával emlékezik azokra, akik itt éltek, s élnek ma is. Itt, Budapesten. Ahogyan én is egy letűnt kornak állítok emléket nehézkes társammal, inches fakamerámmal. A pillanatot keressük, amelynek már csak hírmondóit találjuk egykor csodálatos bérpaloták titkos udvarain.”
 
Ezt követően a közönség nagy érdeklődéssel megtekintette a kiállítást.