BPMK

Véleményeztük a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiát

A 2014-2020-as tervezési időszakban kutatás-fejlesztésre és innovációra (KFI) hazánk várhatóan több mint 700 Mrd Ft támogatást költhet el az Európai Unió társfinanszírozásában. Ezen támogatások folyósítását az EU feltételekhez köti. A legfontosabb feltétel, hogy az egyes megyéknek gazdaságilag szakosodniuk, specializálódniuk szükséges, mely által a párhuzamosságok kiküszöbölhetőek lesznek.
Budapest Főváros Kormányhivatala és a Pest Megyei Kormányhivatal szeptember 12-én tartotta I. workshopját az S3 megyei specializációk címmel. A második workshopot október 13.-án közösen rendezte meg a Budapest Főváros Kormányhivatala és a Pest Megyei Kormányhivatal, valamint a Pest megyei Önkormányzati Hivatal. A résztvevők átfogó képet kaptak a dokumentum felépítéséről, illetve a megfogalmazott megyei prioritások és a nemzeti szintű S3 dokumentum kapcsolódási pontjairól. Lehetőség nyílt a Nemzeti S3 dokumentummal kapcsolatban az általunk szükségesnek ítélt módosításokra, pontosításokra és kiegészítésekre javaslatokat tenni. A BPMK részéről átadásra került - a Pest Megyei Kormányhivatallal kötött Együttműködési Megállapodás mintájára - a Fővárosi Kormányhivatal részére a további együttműködési javaslat. A rendezvényen részt vett: Kassai Ferenc, Makra Magdolna, Bocsák István, dr. Zsebik Albin, dr. Bánó Imre.
A Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamara véleményezte a Nemzeti S3 dokumentum 2014. október 23.-i változatát, Budapest és Pest megye vonatkozásában. E szerint megállapítottuk, hogy a véleményezésre előterjesztett Szakosodási Stratégia tartalmilag és formailag figyelmesen és szépen kidolgozott, átfogó dokumentum. A következő javaslatokat fogalmaztuk meg;
A Szakosodási Stratégiát javasoljuk összehangolni a Nemzeti Energiastratégiában igényként megfogalmazott Energetikai iparfejlesztés és K+F+I Cselekvési Tervvel. A Szakosodási Stratégia ágazati prioritások fejezetének Tiszta és megújuló energiák szakaszába, valamint a további ezzel kapcsolatos részekbe javasoljuk bedolgozni a hatékonyabb „termelést (átalakítás) és felhasználást” is. „Értékelési és monitoring rendszer” fejezetébe javasoljuk bedolgozni az egyéni szakértői felelősségvállalást.
A Mérnöki Kamara különböző szakterületein dolgozó tagjain keresztül jó partner lehet a benyújtott innovációs ötletek, vagy az alkalmazott kutatás területéhez tartozó, illetve a VEKOP és egyéb pályázatok bírálatában. A bírálói szerepet az eddigiektől eltérő módon a befektetői/hitelezői gyakorlathoz hasonlóan bírálói felelősséggel lenne célszerű megvalósítani. A pályázat-kiíró bizalmatlanságát feloldhatnák a szakértők, ha nemcsak a pályázatok elbírálásában kapnának szerepet, hanem feladatuk lenne az elfogadásra javasolt projektek véleményezése mellett a megvalósítás követése és utólagos értékelése.
Ellenőrző feladatuk garantálhatná, hogy a projekt a pályázati kiírás céljával összhangban, az ütemterv szerint a költségvetés keretein belül valósul meg. A kibővített feladatkörrel megnőne a szakértők projektek iránti felelőssége, s ehhez kapcsolódóan a szakértelmükkel kapcsolatos igény is.
Megállapítottuk a Nemzeti Irányító Testület részére szánt „Kutatási infrastruktúrák" c. előterjesztéssel kapcsolatban, hogy az tartalmilag és formailag figyelmesen és szépen kidolgozott, átfogó dokumentum. Ha hozzáférhető lesz a Nemzeti Infrastruktúra Regiszter, hasznos lesz az innovációs ötleteik továbbfejlesztésével foglalkozó mérnökök részére is.