BPMK

EGY RENDHAGYÓ TANÉV ELÉ

Ahogyan ebben az esztendőben a vírusjárvány következében szinte minden rendhagyó módon történik, a szeptemberi tanévkezdet sem olyan lehet majd, mint ahogy azt korábban megszoktuk; óvatosságra, körültekintésre intenek az egészségügyi szakemberek a járvány második hullámra számítva, amelyet az őszi hónapokra prognosztizálnak.

Az iskolai tanévet azonban el kell indítani a legalsó szinttől a legmagasabbig! Az ősz a tanévnyitók, az új iskolaévek szezonja. Ha az oktatást veszteség éri, az beláthatatlan következményekkel jár mind a társadalomra, mind a gazdaságra nézve. Minden elveszített nap pótlása komoly nehézséget, próbatételt jelent a későbbiekben. Már-már behozhatatlan hátrányt.
Az idei tanévkezdet tehát az egészségügyi körülmények miatt komoly kockázatot rejthet. Márpedig az oktatás minőségéből most a nehéz időkben végképp nem szabad engednünk: a gazdasági kilábalás egyik, a jövő szempontjából a legfontosabb feltétele.  Egyenletesen magas színvonalú oktatásra van szükség. Tudjuk, hogy az ország gazdasági ereje nagymértékben függ a szakképzés és a mérnökképzés minőségétől, a műszaki középkáderek és a mérnökök felkészültségétől. Vagyis a jó, a változó időkhöz, és a változó kihívásokhoz alkalmazkodó minőségtől. Ezt kell szem előtt tartanunk.
A felsőoktatás (és benne a műszaki képzés) mindig viták kereszttűzében állt, de ez most nem a viták, és kiváltképp nem a terméketlen presztízsviták ideje. A magyar mérnöki oktatás hosszú hagyománnyal és nemzetközi elismertséggel rendelkezik. A magyar felsőoktatásnak a magyar tradíciókra kell támaszkodni. Ez korántsem jelent bezárkózást valamilyen „avítt nemzeti hagyományba”, hiszen ez a lehetetlenséggel volna egyenlő a világháló korában, ráadásul – ki ne tudná --, hogy mérnökeink, zseniális feltalálóink elvitték a magyar alkotóerő hírét a nagyvilágba, a múltban és a jelenben egyaránt. És azt akarjuk, hogy ez a jövőben se változzék.
A magas szintű mérnökképzés feladata, hogy műszaki szemmel lássa-érzékelje a tudomány világának fejlődését és e fejlődésből adódó követelményeket és ezt a tudást, egyedi látásmódot átadja a hallgatóknak. A felsőoktatás minősége akkor felel meg a kor követelményeinek, ha olyan mérnökök kerülnek ki az egyetemek falai közül, akik képesek tudományos műhelyekben folyó munka, a kutatás és az innováció összehangolására; szerencsére ebben is jól állunk, erre is építhetünk. A járvány például megmutatta azt is, hogy minőségi orvostechnikai berendezéseket, lélegeztető-gépeket, és egyéb gyógyászati eszközöket volt képes előállítani, továbbfejleszteni ebben az együttműködési formában a magyar mérnöki szürkeállomány. A szükség, az akarat és az innováció hatékonyan működött.
Azért lehet ez így, mert a tudás elsődleges forrása csakis az oktatás, és a szilárd alapokra épülő folyamatos fejlődés lehet, legyenek bármilyen mostohák is a körülmények, fölül kell emelkednünk ezeken, mert a tudást csak így állíthatjuk a mindennapok és a jövő szolgálatába!
Nekünk, mérnököknek, a mérnöki szakma, és szakmai szervezetek képviselőinek az a feladat, hogy erre rávilágítsunk, és ösztönző erőt adjuk tanárnak, szakoktatónak, diáknak, egyetemi hallgatónak.
Ne feledjük el azt sem, hogy a patrióta gazdaság teljesítőképességét sok tényező együttese határozza meg, kezdve a gazdaságpolitikai tervezéstől a jogi-, közgazdasági környezeten át, a mérnöki-, műszaki tervezés-, és kivitelezéséig; az egyik leglényegesebb azonban a megvalósításban a hazai, innovatív irányítómérnöki és munkáskéz alkotóereje.
Erre szerettem volna felhívni a figyelmet, és a magyar mérnöktársadalom nevében ismételten szólni az új iskolai év előtt.

Kassai Ferenc

Megjelent a Világgazdaság 2020. szeptember 1-jei lapszámában.