Kiemelt

Rotter Lajosra emlékezünk

A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara Gépészeti Tagozata, a Gépipari Tudományos Egyesület és a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület meghívja Önt 2024. július 20-án 10:30 órakor Rotter Lajos születésének évfordulóján tartandó koszorúzási...

bővebben

Kezdőlap 5 Kamarai hírek 5 Bűvészmutatványokra nem építhetünk

Bűvészmutatványokra nem építhetünk

ápr 25, 2022 | Kamarai hírek

A szomszédságunkban háború dúl, a háború gazdasági és politikai hatásai nehéz jövőt ígérnek Európa országainak, az Európai Unió közösségének és hazánknak is; a károk egyelőre fölmérhetetlenek, gondoljunk csak az elpusztított városokra, és azokra a kemény – kényszerűségből elrendelt – nemzetközi szankciókra, amelyekkel az orosz gazdaságot sújtották, és amelyek szankciók, sajnos, az unió gazdaságára is negatív hatással vannak, így hazánkéra is.

Ismerjük azokat az erőfeszítéseket, amikkel Európa – benne Magyarország is – igyekszik például az energiaellátását, mindenekelőtt a kőolaj- és fölgáz-felhasználást biztosítani. Fontos szempont, hogy e téren se a lakossági, se az ipari felhasználás ne szenvedjen kárt. Ennek elérése komoly erőfeszítés. E korántsem mindennapi körülmények között parlamenti választásra került sor itthon, és kormányalakítása újra az Orbán Viktor vezette pártszövetség kapott megbízást; a leendő kormánynak széles társadalmi felhatalmazás mellett kell dolgoznia, de – a fönt vázolt világpolitikai válsághelyzet miatt – kemény feladatok várnak rá. A gazdaságra nehezedő nyomást különösen okosan kell kezelni. Ha most mérnökszemmel kicsit visszapillantunk a mögöttünk hagyott négy esztendőre, akkor látjuk, hogy ez korántsem megoldhatatlan feladat. Erre mutat az a biztató tény, hogy a pandémia következtében létrejött gazdasági válsághelyzetre is jó válaszokat adott a kormányzat, és döntéseit a választok akceptálták, elfogadták, ami az elnyert képviselői mandátumok számában is megmutatkozik az április 3-dikai voksolás eredményeképpen. A pandémia idején a magyar mérnöktársadalom sem vallott szégyent, hiszen alkotó módon járult hozzá az egészségügyi vészhelyzet konszolidációjához.

Most két kérdésre térnék ki ebben a helyzetben. Az egyik az innováció szerepe, a másik az építőiparé.

Ha az elmúlt négy esztendő szakpolitika kérdéseire pillantunk, akkor megállapíthatjuk, hogy a kormányzat az innovációt minden szinten kiemelten kezelte. Örömmel tapasztaltuk, hogy a kormány is a patrióta magyar gazdaság egyik legnagyobb hajtóerejét látja benne, Mert mire világít rá a magyar gazdaságban, gazdaságpolitikában az innováció kitűntetett szerepe? Arra, hogy az innováció fölértékelődött a kormányzat, az irányítóhatóságok, a gyakorlati élet, a gazdaság szereplőinek, és a tudomány képviselőinek a szemében. Előrelépni csakis innovációval lehet, mert a tudományos és technikai fejlesztéseknek mindig új lendületre, új meg új lökésekre, friss impulzusokra van szükségük. Ennek gyakorlati megvalósításában – , melyre számos jó példa van – az Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai Parkokban folyó munka nagyban hozzájárul.
Ismeretes, hogy világunk egyik legtöbbször használt fogalma az innováció, amely szinte az élet minden területén jelen van, és mind a társadalom, mind a politika, mind a gazdaság érdeklődésének középpontjában áll. Ez így van rendjén, ezt követeli meg a technikai fejlettségünk formája, hiszen az innováció a fejlődés, a fejlesztés, az emberi alkotóerő érvényesülésének a terepe.
Ezzel összefüggésben említeném az építőipart — mint a gazdaság állapotának jelzőrendszerét –, különös figyelemmel a mára kialakult világpolitika a helyzetre.
Békeidőben az építőipar hatékonyságát és jövedelmezőségét nem csupán az elvállalt, megfelelő minőségben és határidőre kivitelezett projektek határozzák meg, hanem egyéb húsbavágó tényezők is; ezek a gazdaság, az innováció és a szabályozási környezet egyéb területeiről fejtik ki hatásukat. Továbbá idetartozik még az uniós források elérhetősége, az állami fejlesztések, a cégek kapacitása és hatékonysága, a munkaerőproblémák, az alapanyagok ára és elérhetősége, a digitalizációban és innovációban rejlő lehetőségek és kihívások, a tervezés folyamatai mind-mind olyan kérdések, amik túlmutatnak az építőipari szakma hatáskörén.
Ezért a jövőben az építőipar várható teljesítményének elemzése – az ÉVOSZ helyes megfogalmazása szerint – új típusú, de komplex látásmódot, megoldást igényel. Vagyis innovatív gondolkodást. Mert olyan új megoldásokra lesz szükségünk, amelyek figyelemmel lesznek a globális folyamatokra, a multinacionális cégek mozgására, terjeszkedésére, és a háború következményeire. Ez azért rendkívül lényeges, mert – mindannyian tudjuk, hogy – Magyarország erősen kiszolgáltatott a globális ellátási láncoknak, mind az ipari termékek, mind az energiahordozók tekintetében. És ehhez még nyomatékosan hozzá kell tenni, hogy háború sok mindent megváltoztatott eddig is, és a következményit nehéz kiszámítani.
A háború árnyékában tehát mind több égetőbb téma és kérdés kerül terítékre; ezek közé tartozik az alapanyag- és építőanyagárak „elszabadulása”, mert akadoznak az ellátási láncok, ide sorolhatók az infláció és a világgazdaság okozta kihívások – mindezek befolyásolják az állam szerepvállalását, amiben az uniós források is meghatározóak. Nem szabad elfeledkezni továbbá az egyre nagyobb szerepet játszó klímacélokról, a körforgásos gazdaságról, a digitalizációról és a robotizációról, az építőipar belső és külső finanszírozási lehetőségeiről, és nem utolsó sorban az ingatlanpiacot felforgató új világrendről sem – és mindezt a hazai építőipar jelene és jövője szempontjából kell mérlegelnünk. Az idő afelé halad, hogy mind kiszámíthatatlanabb tényezők együttesével kell számolnunk.
Most nézzük közelebbről a hazai helyzetet: idén a lakásépítés és felújítás, valamint az ipari csarnoképületek és logisztikai létesítmények építése a meghatározó az építőipar teljesítményében. Már látni, hogy kevesebb állami és önkormányzati megrendelésre lehet számítani, ami elsősorban az infrastrukturális beruházások visszaesését jelenti. Paradox módon ezzel magánszektor viszonylag jól jár, hiszen több lesz az elérhető szabad kapacitás a számára. Ezért megjósolható, hogy 2022 végére a kereslet-kínálat közel egyensúlyi helyzetbe kerülhet.
Mintegy 35 ezer újlakás kivitelezése van folyamatban, ebből várhatóan 2022-ben hozzávetőlegesen 25 ezer készülhet el. Előreláthatóan 250 ezer lakás kerülhet felújításra az idei év egészében. Ez igen jelentős szám.
Jelenleg 6,7 százalékkal alacsonyabb az építőipar rendelésállománya, mint egy évvel ezelőtt. A rendelésállomány egy része ráadásul nem ebben az évben, hanem a későbbi években valósul meg. Az állami megrendelések részleges átütemezése is várható.
Biztosra vehető a fönt vázolt körülmények miatt, hogy az építési anyagok további jelentős áremelkedése, a magas energiaárak, valamint az import termékek bizonytalan beszerzési lehetősége és bizonyos esetekben a hosszú szállítási útvonalak miatt. Ez ismét csak megnehezíti a helyzetet. Az előrejelzések szerint az idén az építőipari termelés volumene stagnálni fog.
Mint látható, az építőiparban szinte minden feltételes módba kerül, mert egyik napról a másikra sem kizárhatók a gyökeres fordulatok, változások. Ezek többnyire nem tőlünk függnek; egy biztos, hogy bűvészmutatványokra nem építhetünk. A leendő kormánynak – ez a választási eredményből leszűrhető – széles társadalmi bázisa és nagy hitele van; várjuk, hogy a maga eszközeivel, erős törvényi szabályok megalkotásával óvja a patrióta gazdaság eddigi eredményeit.
Ezért is fontosnak tartom, annak ismétlését – amit korábban is szorgalmaztunk –, hogy amit lehet gyártsunk itthon, pontosan a patrióta gazdaság védelme és a kiszolgáltatottság enyhítése érdekében. Ehhez pedig mind inkább a mérnökök innovációs készségére lesz szükség, ami nem bűvészmutatvány, hanem a tudás, a tapasztalat és a mérnöki gondolkodás diadala.
Nem lesz könnyű ez, de mint korábban, most is számíthat az ország műszaki értelmiségére. Azért dolgoznunk a kamarában, hogy a mérnökök alkotó módon vehessenek részt az előttünk álló feladatokban, a mindennapi munkában.

Kassai Ferenc

Megjelent a Világgazdaság 2022. április 25-i számában.

Reálértelmiség
A napenergia közösségi hasznosításának terjedését segítő projekt indul Budapesten

A napenergia közösségi hasznosításának terjedését segítő projekt indul Budapesten

A napenergia közösségi hasznosításának terjedését segítő projekt indul Budapesten európai uniós támogatással – közölte a Főpolgármesteri Hivatal július 11-én. A majdnem 1,4 millió eurós, uniós támogatású, nemzetközi projektben Budapest mellett részt vesz az...

bővebben

Szőllőssy Gábor

Elnök

Kategóriák