BPMK

Országos Magyar Épületgépész Napok

November 29. – 30. között, XXIII. alkalommal került megrendezésre a Magyar Épületgépészek Napja, Budapesti konferenciája az Országos Magyar Épületgépész Napok lezáró nagy szakmai találkozója.

Az első nap az oktatás napja volt, több szekcióval: diplomaterv és tervpályázati előadásokkal, nemzetközi PhD előadásokkal, valamint cégek szakmai előadásaival, laborlátogatásokkal és az Épületgépészeti Múzeum vitrinjeinek megtekintésével színesítve. A második nap kiállítás megnyitásával kezdődött. Az Épületgépészeti Kiállítást; Dr. Kajtár László, BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék, az OMÉN Szervező Bizottsága nevében Németh László ENSI Kft. ügyvezető, Dauner Márton ÉMI vezérigazgató nyitották meg.  
2018. november 30. a második – egyben lezáró – nap szakmai előadásainak fő témája: a geotermikus és az atomenergia részesülése az energetikai struktúrában
A délelőtti program elnöksége: Dr. Czigány Tibor, BME Gépészmérnöki Kar dékánja, Kassai Ferenc, BPMK elnöke, Dr. Kajtár László, BME ÉPGET tanszékvezető. A konferenciát Kassai Ferenc BPMK elnök, MMK alelnök nyitotta meg. Köszöntőt mondott Prof. Dr. Czigány Tibor akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kara dékánja. Kassai Ferenc megnyitójában elmondta, hogy; az épületgépészet mára korunk egyik legmeghatározóbb mérnöki szakterületévé vált. A hazai épületgépészek munkáját fókuszba állító Magyar Épületgépészek Napja nagy múltra tekinthet vissza: 2017.-ben 22. alkalommal került megrendezésre a főváros és az épületgépészeti szakterület emblematikus programjaként.  A rendezvények rendkívüli sikere és a mindennapok tapasztalata bizonyította, hogy az épületgépészet hozzájárul az ember jobb komfortjának megteremtéséhez, a környezeti-gazdasági-társadalmi fenntarthatóság biztosításához. Idén első alkalommal országos rendezvényként szerveztük meg a Magyar Épületgépészek Napját, a különböző városokban szakmai programokkal. Elmondhatjuk, hogy a november 26. és 30. között megrendezett Országos Magyar Épületgépész Nap (OMÉN) az épületgépész szakma kiemelt ünnepe. Öröm számunkra, hogy a széleskörben, az ország 17 városában –a területi kamarákkal, oktatási intézményekkel, gyártókkal, szakkereskedésekkel közösen – megtartott programokkal az épületgépészek tevékenysége nagyobb társadalmi nyilvánosságot kap, hiszen a mindennapi élet minőségéhez, a környezettudatos életmódunkhoz e szakmai ág képviselői jelentős mértékben járulnak hozzá. Az OMÉN két budapesti napjának (2018. november 29-30.) házigazdája a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara és a BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszéke. E két napot az oktatás és továbbképzés jegyében szerveztük kiállítással, konferenciával egybekötve. Az immár hagyományos konferenciánkon ezúttal a geotermikus és az atomenergia részesülése az energetikai struktúrában, továbbá a geotermikus energiafelhasználás kérdéseit tárgyaljuk.  Elmondta a rendezvényhez kapcsolódva, hogy a XXI. század legjelentősebb stratégiai kihívásai az egészséges élelmiszer, a tiszta ivóvíz és a fenntartható energiaellátás biztosítása. Az energiaellátásban és az energiafelhasználásban az elkövetkező időszak a struktúra- és paradigmaváltás korszaka lesz mind a keresleti, mind a kínálati oldalon.  Az emberiség még napjainkban is az olcsó és végtelen mennyiségben rendelkezésre álló energiahordozók tévhitében él, azonban az eddigi fogyasztási szokások nem lesznek a jövőben fenntarthatók. A saját jövőnk és a következő nemzedékek szükségleteinek biztosítására, valamint az élhető környezet megőrzéséhez halaszthatatlan a mielőbbi szemléletváltás ezen a területen is. A hazai energiaszektor jövőjét felvázoló, az Országgyűlés által 2011 őszén elfogadott Nemzeti Energiastratégia fő célkitűzése a „függetlenedés az energiafüggőségtől”. A mottó a fosszilis energiahordozók importjának jelentős csökkentését jelenti, amihez a stratégia a következő eszközöket rendeli; a hazai megújuló energiaforrások hasznosítása a lehető legnagyobb mértékben; az atomenergia hosszú távú fenntartása; az energiahatékonyság fokozása fő hangsúllyal az épületenergetikára; az infrastrukturális fejlesztésekre. Már önmagában ez az általános célkitűzés és hozzárendelt eszközrendszer is egy olyan jövőképet vetít előre, amely jól illeszkedik a dekarbonizáció folyamatába.  Tehát elmondhatjuk, hogy az energiafelhasználás és a CO2 kibocsátás csökkentése napjaink egyik legfontosabb feladata mind lokálisan, mind globálisan. A második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában kitűzött célok eléréséhez jelentős társadalmi szemléletformálás és technológiai szerkezetváltás, gazdasági fókuszváltás és innovációs tevékenység szükséges. E célok elérésében eminens szerepe van az épületgépészetnek, ami az építmények esetében ma már a bekerülési költség, mintegy 70%-át is eléri. A műszaki fejlődés eredményeként új lehetőségek nyílnak meg; megváltoznak a korábban megszokott gyakorlatok. Az informatika fejlődésével ma már az épületgépészet egybefonódott az okos házak az un. intelligens városok tervezésében, melyek középpontjában az ember és az emberi élet minőségének javítása áll.
Prof. Dr. CzigányTibor: köszöntötte a konferencia résztvevőit. Kiemelte, hogy ma a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az ELTE és az Semmelweis Orvostudományi Egyetem mellett a legjobb magyar egyetem. Elmondta, hogy az 1871-ben létrejött önálló Műegyetemen 5 szakosztályt alapítottak: mérnöki, gépészmérnöki, építészmérnöki, vegyészmérnöki és egyetemes szakosztályt, mely szakosztályok a mai karok megfelelői voltak. A dualizmus kora Magyarország gazdaságtörténetében a modern iparosodás kibontakozásának, a gépi nagyipar kialakulásának és látványos gyorsaságú fejlődésének időszaka volt. Az ipari fejlődés egyre több jól képzett szakembert igényelt. E cél megvalósulását szolgálta a Műegyetem egyik alapító Kara a Gépészmérnöki Kar. Megemlékezett a Gépészmérnöki Karon végzett nagyjainkról, többek között Bánki Donátról és Gábor Dénesről. Kifejtette, hogy a Kar – ahol az épületgépészmérnököket is képezik – ma is piacképes diplomát ad a végzett hallgatóknak. A Műegyetem az első legjobb 1000 egyetem között van Európában a 25000 között. Ez nagy eredmény. Törekednünk kell arra, hogy az ifjúság az egyetemi alapképzést itthon végezze és ne törekedjen a külföldi intézményekbe. Az más dolog, hogy végzett diplomásként szerez valaki külföldi postgraduális képzésben is tapasztalatot. A mai napon is – e cél érdekében – az egyetem nyílt napot tart a középiskolai diákság részére. Ezen a nyílt napon 6000 ifjú ember vesz részt. Fontos, hogy tudatosítsuk a magyar társadalomban, hogy a magyar felsőoktatás nagyon jó színvonalú, állja a versenyt.

A délutáni program elnöksége;
Dr. Chappon Miklós, Épületgépészeti Múzeum elnöke
Virág Zoltán, MMK ÉgT alelnöke
Dr. Szekeres József, a BME ÉPGET tanszék ÉISZTT elnöke


A konferencián elhangzott előadások:
Tájékoztatás a Paks II. projektről
Lenkei István Paks II. vezérigazgató
Az új atomerőművi blokkok építéséhez szükségek engedélyek
Horváth Miklós engedélyezési és felügyeleti igazgató, vezérigazgató-helyettes
Az új atomerőművi blokkok műszaki sajátosságai az épületgépészet szemszögéből
Kovács Gábor műszaki igazgató
Magyarország geotermikus adottságai, kitermelése
Dr. Kontra Jenő
Geotermikus energia hasznosítása a hőellátásban
Dr. Halász Györgyné
Építsen a talajszondára! RAUGEO GREEN a talajhő kinyerésének hatásos és megbízható eszköze
Szebellédi Tamás REHAU Kft. üzletágvezető
Energiatudatos komfort
Illés Zoltán Schako Kft. ügyvezető és munkatársai
Intelligens szivattyúzási technológiák alkalmazása geotermikus rendszerekben
Erdei István c. egyetemi docens, Grundfos értékesítési igazgató