BPMK

Elhunyt dr. Szoboszlay Miklós

Dr. Szoboszlay Miklós szakmai pályafutását a Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézetnél (KÖTUKI) kezdte, és annak utószervezeténél a Közlekedéstudományi Intézetnél (KTI) folytatva előbb tudományos kutatóként, témavezetőként, majd környezetvédelmi tagozatvezetőként dolgozott.

Szakmai specialitása a benzinmotorok károsanyag-kibocsátásának vizsgálata volt. Munkájának köszönhető, hogy az 1970-es években, ezen a szakterületen európai szintű technikával, tudással rendelkezett az ország.  Doktori értekezését 1973-ban az Otto-motoros gépkocsik levegőszennyezésének méréséről írta, megteremtve ezzel a hazai tudományos vizsgálat feltételeit. Ezen a szakterületen végezte későbbi értékes kutató munkáját is.
A KTI-ből 1989-ben került az akkori közlekedési minisztérium jármű műszaki szabályozási területére. A közlekedési szakma környezeti ügyeinek kiemelkedő szakértőjeként nevéhez fűződik többek között a gépjárművek környezetvédelmi felülvizsgálati rendszerének kialakítása. Szakmai karrierje a környezetvédelmi területen csúcsosodott ki, a minisztérium Környezetvédelmi Önálló Osztályának – majd később Főosztályának – megalakítását követően a tárca megnövekedett közlekedési-környezetvédelmi szabályozási feladatai szervezését és irányítását egy évtizeden keresztül nagy szakértelemmel, eredményesen végezte. Kiemelkedő szakmai tudása és vezetői képességei miatt munkatársai és beosztottai egyaránt becsülték és tisztelték. Pozíciójából aktívan segítette a közlekedési környezetvédelemhez kapcsolódó kutatómunkát, biztosította feltételeit és tudásával, személyes közreműködésével hozzájárult a fejlődéséhez. Ismereteit, tudását megosztotta környezetével, részt vett az egyetemi oktatásban, ragyogó előadásaival gyakran nyűgözte le hallgatóságát. Munkásságát Kiváló Kutató címmel, miniszteri dicsérettel és Baross Gábor díjjal ismerték el. 2009-ben a közlekedés által okozott környezetszennyezés csökkentése érdekében végzett munkájáért és a környezetvédelmi felülvizsgálat kidolgozásáért és fejlesztéséért megkapta a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét. 2016-ban a KTI Örökös Tagja lett. Az NFM-ből 2011-ben ment nyugdíjba, és tudományos főtanácsadóként a KTI alkalmazásában dolgozott haláláig, pótolhatatlan szakmai munkával támogatva a közlekedésért felelős minisztérium tevékenységét, a hazai közlekedési környezetvédelmet.
Utolsó éveit beárnyékolta egyre súlyosbodó betegsége, amelyet türelemmel, sokszor némi öniróniával, panasz nélkül viselt. A szakmai és a családjáért folytatott munkában ennek ellenére egy percre sem lankadt. Változó egészségi állapota október elején fordult kritikusra és október 8-án, alig két hónappal 73. születésnapja után visszaadta lelkét a Teremtőnek. Nagyon hiányzik azoknak, akik ismerték és szerették. Gyászolják családja, rokonai, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. munkatársai és barátai.

Kategória további cikkei: « Dr. Visontai József Párdányi Jenő »