BPMK

Vízgazdálkodási és vízépítési szakmai nap

A BPMK és Budapest Főváros Önkormányzata – együttműködési megállapodásuk alapján – vízgazdálkodási és vízépítési szakmai szervezett május 19-én a Főpolgármesteri Hivatal dísztermében.

A rendezvény levezető elnöke: Dénes Miklós okleveles építőmérnök, a BPMK Vízgazdálkodási és vízépítési szakcsoportjának elnöke volt.
A szakmai nap megnyitásakor Tarlós István főpolgármester köszöntötte a résztvevőket. Felhívta a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás tendenciái mutatkoznak, az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó bizottsága megállapítása szerint egyre több áradással kell számolnunk világszerte a jövőben. Ezért fokozott figyelmet kell fordítani a vízgazdálkodásra, a vízépítésre, az árvízvédelemre, a városi csapadékvíz elleni védelemre is. Magyarország és Budapest szempontjából ez különös felkészülést igényel, tekintettel arra, hogy hazai vízbázisunk 90%-a a határinktól kívülről érkező. Elmondta, hogy Budapest főváros fenntartható fejlődése érdekében lényeges a környezetvédelemmel foglalkozni, de nem az ésszerűtlen partikuláris, az összefüggéseket figyelmen kívűl hagyó védelemmel. Ennek kapcsán kitért az Római parti védmű kiépítésével kapcsolatos közhangulatra is. Leszögezte, hogy a Római part csak egy része az egész Csillaghegyi öblözet vízvédelmének. Kitért a 2013. évi árvíz tapasztalataira és a Mértékadó Árvíz Szint kérdésére. Megemlítette a Margitsziget és a budai rakpart déli szakaszának védelmi felkészülésével kapcsolatos munkálatokat, a pesti rakpart Kossuth tér és a Fővám tér közötti, valamint a Kossuth tér és a Dagályfürdő közötti szakasz tervezett rendezésére is. Kitért a budapesti fürdők fejlesztési programjára is.  A főváros már ma is látható fejlesztési eredményei az elkészült dokumentumok mentén születtek. A főváros elkészítette Budapest 2030–ig szóló Hosszú távú városfejlesztési koncepcióját, a 2020.-ig szóló Integrált településfejlesztési stratégiáját, e mellet a tematikus fejlesztési programokat is; így a Duna menti területek összehangolt fejlesztésére szóló programot. Elkészült a Balázs Mór Terv, Budapest közlekedésfejlesztési stratégiája és nem utolsó sorban a főváros komplex vízgazdálkodási stratégiája. Nagyra értékelte a Főváros és a BPMK között két éve megkötött együttműködést. Hangsúlyozta, hogy annak eredményeként a kamara szakértelme nagyban segíti Budapest fejlesztési céljainak kialakítását, megvalósítását.
Kassai Ferenc elnök megköszönte Tarlós István főpolgármester elismerő szavait és részletes tájékoztatást, köszöntötte a szakmai nap előadóit és a megjelenteket. elmondta, hogy a rendezvény fókuszában a vízgazdálkodás és a vízépítés időszerű Budapesti feladatai állnak, szem előtt tartva a fenntartható fejlődést Fővárosunk érdekében Köztudott, hogy a Föld felszínének kétharmadát víz borítja. Ez a legnagyobb tömegben előforduló anyag.  Becslések szerint a Föld víztömegének mintegy 94%-a tengervíz, s csak a maradék édesvíz. Szakértők szerint évszázadunk végére az ivóvíz drágább lehet az aranynál. Egyedülálló kincsünk a víz, mely az életünkhöz nélkülözhetetlen.  A jelenünk és az eljövendő generációk sorsa többek között azon is múlik, hogy miképp gazdálkodunk a Földön meglévő vízkészleteinkkel, hogyan óvjuk és hasznosítjuk vizeinket. Az ENSZ március 22-ét nyilvánította a Víz Világnapjává, felhívva a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. Ma a világ dolgozóinak majdnem a fele (1,5 milliárd ember) dolgozik a víz szektorában, akiket gyakran nem ismernek el kellőképp. Éppen ezért 2016-ben a Víz Világnapjának kiemelt témája a "VIZEK és MESTERSÉGEK" volt. A Kamara is úgy véli, hogy a mai vízépítő mérnökök, a vízépítő szakma társadalmi elismertsége hiányzik Magyarországon. Szeretnénk, ha a vizes mérnökeinket nemcsak külföldön, de itthon is megbecsülnék. A Föld számos országában a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz is hiányzik az emberek életéből.  Magyarországon és Budapesten nem ez a helyzet, mert mi azon szerencsések közé tartozunk, akik – a természeti adottságokból – jelentős vízkinccsel rendelkeznek. Hazai vízkincsünk megőrzése mindannyiunk közös felelőssége. A vízgazdálkodás és a vízépítés olyan tudományos és mérnöki kérdésköröket ölel fel, amelyek közérdeklődésre tartanak számot a társadalomban és alapvetően befolyásolják a közgondolkodást. Véleménye szerint a társadalom tagjainak jelenlegi, gyakran rossz beidegződései és magatartásformái megváltozásához is hozzájárulhat ez a konferencia. A vizeink védelme mindennapi rutinná kell, hogy váljon az életben.
Dr. Szeneczey Balázs, városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes a „Fővárosi fejlesztések a 2017-es vizes VB és a 2024-re tervezett Budapesti Olimpia kapcsán” címmel tartott előadást. Részletesen ismertette a Főváros elkészült dokumentumait; Budapest 2030 – Hosszú távú városfejlesztési koncepcióját, Budapest Integrált Településfejlesztési Stratégiáját 2020,  a Duna menti területek összehangolt fejlesztése című Tematikus Fejlesztési Programot, kitért a Barnamezős területek fejlesztése Tematikus Fejlesztési Programra is. Elmondta, hogy a 2017-es Vizes VB nagy lehetőség hazánk és a főváros számára. Ez egy komplex fejlesztési csomag, amely jól illeszkedik a főváros fejlesztési céljaihoz. Tehát a Vizes VB-vel kapcsolatos munkálatok jelentős része a Főváros tervei között konkrétan szerepel, pusztán most azok határidejének előrehozatalát jelenti.
Szántó László Gábor, az MMK Tartószerkezeti Tagozatának elnöke a 2017-es vizes VB-hez kapcsolódó munkákról tartott előadást. Részletesen ismertette a Dagály Úszóközpont terveit, amely az ország legkiemelkedőbb sport- és fürdőközpontja lesz és a világbajnokság után is használható lesz a nagyközönség számára is.
Dr. Tóth László, a Mélyépterv Komplex Zrt. elnök-vezérigazgatója „A Dagály-komplexum árvízvédelme” című előadásában kiemelte, hogy a Dagály hullámtérben épült és most kell elsőrendű vízvédelmi művet létrehozni. Mivel az árvízvédelmi tervezést és kivitelezést a Dagály úszópalota építkezés közben kell megvalósítani számos problémával, kell megküzdeni.; pl a komplexum alatti csatornák megerősítésével, a daruk terheinek viselésére.
Frankfúrt Beatrix, Budapest 2024 Kft. részéről „A20204-re tervezett Olimpia fejlesztési tervei”-ről tartott tájékoztatást. Elmondat, hogy az AGENDA 2020 alapján jó eséllyel pályázhatunk a 2024. évi Olimpia megrendezésére. A tervezett olimpiai létesítmények illeszkednek a Főváros 2020 és 2030–ig szóló fejlesztési terveihez. A létesítmények utóhasznosításának lehetőségét célul tűzték ki. A fejlesztések olyanok, amik jelentős részét egyébként is megvalósított volna a Főváros.
Csörnyei Géza, a Fővárosi Vízművek üzemeltetési igazgatója „Egészséges vízellátás fővárosi feladatok, rekonstrukciós munkái” című előadásában elmondta, hogy a Vízművek 150 éves történelme alatt más és más problémával kellett megküzdeni. Jelen időben a legfontosabb feladat a biztonságos és egészséges vízellátás érdekében a racionalizálás. Így a hullámtérben létesült kutak helyzetével kapcsolatban elmondta, hogy a kutak és a nagyátmérőjű vezetékek rendkivűl kitettek az árvizeknek. Szükség van a szifonizált kutak és a hipózók modernizálására. 15 év alatt a rendszert meg kell újítani. Ebbe tartozik a hálózat megújítása is, a megnövekedett igények miatt is. Megjegyezte, hogy a fejlesztés kevesebbe kerül, mint a rekonstrukció. Az egész rendszer megújítására a tervek elkészültek. Sajnos a források csak korlátozottan állnak rendelkezésre.
Rácz Tibor, a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Ár-és belvízvédelmi osztályvezetője „Árvízvédelmi feladatok és tervek a fővárosban” című előadásában elmondta, hogy a II. világháborúig a Főpolgármesteri Hivatal látta el az árvíz-védekezési feladatokat. Majd a háborút követően alapították Fővárosi Csatornázási Műveket és kapta feladatul a Főváros árvízvédekezését. Ismertette az árvizek gyakoriságát és nagyságát az 1956. évtől. Az utóbbi időszakban már nem a jeges árvizek a jellemzőek. A jégmenetes árvizek zöme több az elmúlt 60 évben, mint azt megelőzően. Fel kell készülni a szélviharral együtt járó árvizekre, a nagy esőzéssel járó árvizekre, valamint a tartósan magas árvízszintre. Várhatóan egy évben két 800 cm feletti árvízszinttel kell számolni a jövőben.  Szárazabb nyárra és csapadékosabb telekre – nem hóval – lehet számítani. Gyakrabban fordulhatnak elő január-februárban árvizek. Az FCSM a 2002-2013 évek közötti árvízi tapasztalatokat feldolgozta és felkészült a következő időszakokra.  Lényeges a Duna nagymeder karbantartása is.
Dr. Lorberer Árpád és Lorberer Árpád Ferenc hidrogeológusok a „Korszerű műszaki alternatívák a Duna medrében, a volt Fürdő- sziget helyén fakadó termálforrások felmérésére és hasznosítására” című előadásban Dr. Lorberer Árpád ismertette a lehetőségeket a fakadó termálforrások energetikai és egyéb hasznosítására.
Staniszewski Witold, az MMK Uszoda Szakosztályának elnöke „Az uszodai vízforgatás fejlődése, a medencevízzel és a vízkibocsájtással kapcsolatos fokozott elvárásokról és a korszerű uszodai vízkezelés ismérvei és a sportuszodák vízkezelésének sajátosságai. Az elvek megvalósulása a 2017-es vizes VB létesítményeiben a tervellenőr szemével” tárgyban tartott előadást.  Tájékoztatást adott a korszerű uszoda vízkezelésről a római kortól napjainkig.. Beszélt a fürdőzési korszak történetéről. Elmondta, hogy ugyanakkor a fürdővíz-kezelésről a múltban kevés konkrét adatunk van. Az uszodavíz-kezelés szabályozási rendszere az USA-ból –a hol a hőforrások száma magas – és Németországból indult el. Az első fürdőszabvány az USA-ban került megalkotásra 1926.-ban. Németországban 1873.-tól létezett fürdőtartásra vonatkozó előírás, majd 1949.-től már a vízforgatásra vonatkozó előírás is megjelent. 1984.-től létezik a német fürdőszabvány. Az első német szabvány 1984.-ben jelent meg. Magyarországon a 26/1966-os EüM- OVF utasítás megjelent. Ez a jogszabály a folyamatos vízcserét preferálta. A 129/1996 (VII.24.) Kormányrendelet biztosította a magyar fürdők elsődleges higiénés biztonságát. A műszaki szabályozás is megfelelő módon kialakult 1975-től, Irányelvek megalkotásával. Ismertette a fertőtlenítési alternatívák vizsgálatát.
Reich Gyula, az MMK Vízgazdálkodási és vízépítési Tagozatának elnöke a „Nemzeti stratégiák és intézkedési tervek érvényesítése a gyakorlati tervezésben” című előadásában ismertette a vízgazdálkodási nemzeti stratégiákat, melyeket indokolnak a vízgazdálkodás sajátosságai, a hosszú távú tervezés kényszere, az integráltság igénye, az integrált vízgazdálkodás szükségessége. „Kormányozni annyit jelent, mint előrehaladni.” Megemlékezett a vízépítés nagyjairól, akiknek nevéhez fűződnek a hazai, a társadalom vízigényének és a természet adta lehetőségek összehangolásának szabályozása. Elmondta a Kvassay Jenő Terv elkészítésének körülményeit. A KJT célja, hogy a világot fenyegető vízválságot Magyarország elkerülhesse. Hangsúlyozta, hogy hatékonyan kell, éljünk a víz által kínálkozó lehetőségekkel. A vizet mind természeti, mind gazdasági erőforrásként meg kell, őrizzük. A „vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”. 2007-2013. közötti EU-s ciklusban 1050 Mrd Ft volt a vízzel kapcsolatos felhasznált összeg. 2014-2020 közötti időszakra közvetlenül a vízre költhető összeg 700 Mrd Ft, de egyéb operatív programokból is jut forrás, így becsülhetően mintegy 1400 Mrd Ft kerülhet felhasználásra az ágazatban. Ezért fontos, hogy legyen stratégia, annak érdekében, hogy a leghasznosabban tudjuk felhasználni a forrásokat. A KJT-ről tájékozódhatunk a www.vizeink.hu weboldalon. Beszélt a hazai átfogó problémákról; így a vízkészlet gazdálkodás háttérbe szorulásáról, a monitoring rendszer hiányosságairól, különösen a határon túli kitekintés gyengeségéről. Kiemelte a vízgazdálkodás és a területhasználat szoros összefüggését és az abból adódó problémákat, a forráshiányos fenntartást, a vízügyi K+F intézményrendszerének hiányát. Beszélt a szakember utánpótlás gondjairól.
Ennek kapcsán megemlítette a vízügyi életpálya modell létrehozásának szükségességét. Nem kedvez a vízgazdálkodásnak a stabilitás hiánya, ami az évenkénti átszervezésekben is megnyilvánul, pedig a vízügyi ágazat „termékeit” hosszú évtizedekre hozza létre. Itt szólt arról is, hogy a rekonstrukció hiánya a legsúlyosabb hiba jelenleg nem pusztán forrás oldalról, de műszaki szempontból is. Megállapította, hogy egységes intézményrendszer nélkül nem tudunk előrelépni. Felhívta a figyelmet arra, szükség van a települési vízgazdálkodási terv módszertanának kidolgozásra. Rendszerszintű feladataink vannak a jövőkép elérésére, ehhez fontos a vízgazdálkodási tudományos háttér ismételt létrehozására a víztudomány organizációjára. Végül leszögezte, hogy az évszázados létesítményre, műtárgyakra (hard) szabályozott vízépítéssel szemben az igény-szabályozott (soft) vízgazdálkodásra van szükség.

Az előadások jelentős része, az előadók hozzájárulását követően, teljes terjedelmükben olvashatók lesznek a honlapon.

Kategória további cikkei: « Építők Napja ENERGETIKAI KONFERENCIA »