BPMK

Babós Gyula

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy korához és aktívan élt életéhez mérten méltatlanul korán, 2020. november 24-én, életének 68. évében eltávozott közülünk Babós Gyula, a Pro Urbe Kft. alapítója és igazgatója, a Magyar Mérnöki Kamara alapító tagja, az MMK Építési Tagozatának elnökségi tagja, a Terület és Településrendezési Szakosztály megalapítója és haláláig vezetője.
Egyetemi tanulmányait a BME Építőmérnöki Kar, Közlekedés-építőmérnöki Szakán, mint okl. építőmérnök 1977-ben fejezte be. Ezután a BME Szakmérnök képzésének keretében, mint városi forgalomtervezési szakmérnök szerzett másod-diplomát.
Pályáját 1977-ben a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalatnál kezdte, ahol városi közlekedéstervezés, utak, csomópontok építésének, vízelvezetésének tervezése, szakmai szoftver készítése volt a feladata, ezek közül kiemelkedett, hogy kezdő mérnökként is kiemelkedő szerepe volt a Flórián téri közúti felüljáró tervezésében.
1981-ben a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet Regionális irodájára került, ahol az egyik jelentős munkája a Gönyűi kikötő tervezése volt. Innen áthívták a Mérnöki irodára, ahol egészen 1990. év végéig dolgozott. A közlekedés tervezésnek sokféle szakterületét művelte, ezek között települések általános és részletes rendezési terveihez közlekedési munkarészek, közlekedésfejlesztési tervek, forgalomcsillapítási tervek, út engedélyezési- és kiviteli tervek készítését. Néhány év után kinevezték a Közlekedéstervezési Osztály osztályvezetőjének.
1990 végén alapította társaival a Pro Urbe Mérnöki és Városrendezési Kft-t, melynek tulajdonosa és igazgatója volt egészen haláláig. Eleinte az ügyvezetés mellett tervezési és kutatási munkákban is részt vett, de ahogy nőtt és fejlődött a cég, egyre inkább lekötötte idejét a vállalkozás irányítása. Ez a helyszín volt, ahol igazán kiteljesedhetett a vezetői és szervezői képessége.
Az általa vezetett cég jelentős sikereket ért el, két fontos nemzetközi díjat is kapott: a megvalósult Hűvösvölgyi intermodális csomópont tervezéséért, a Nemzetközi Tömegközlekedési Szövetségtől és az ECPT-CEU különdíját Nagykanizsa városközpont forgalom csillapítási tervéért.
Mindig nyitott volt a közlekedéstervezési szakma sorsa és általános kérdései iránt. Lelkén viselte, hogy az általa vezetett cég ne kizárólag tervezzen, hanem kutatás-fejlesztési feladatokat is végezzen. Ezek közül az ezredforduló környékén robbanásszerű fejlődésnek induló bevásárlóközpontok közlekedési hatásának kutatása és hatásainak szimulációs prognosztizálása volt az egyik több éven keresztül végzett munka, amely különösen kedves volt számára. Hasonlóképpen a szakma iránti elkötelezettségét mutatta a személyesen, vagy az általa vezetett cégen keresztül a különböző tervezési segédletekhez, útmutatókhoz való szakmai hozzájárulás.
Alapító tagja volt az Új Magyar Mérnöki Kamarának, ahol áldozatkész tevékenységet folytatott. Megalakította a Terület és Településrendezési Szakosztályt és hosszú éveken át, egészen a haláláig sikeresen vezette azt. Az Építési Tagozat elnökségének tagja volt, és számtalanszor nyújtott segítséget a Kamarának különböző feladatok ellátásában.
Nem feledkezhetünk meg valamiről, ami számára nagyon fontos volt, amiből erőt merített a sokrétű szakmai tevékenységéhez; a sportról. Fontos volt és büszke volt rá. Fiatal korától kajakozott, kézilabdázott, később évtizedeken át hobby szinten focizott, szabadidejében rendszeresen futott. Kollégáival sikeresen részt vett váltóban az első Bécs-Budapest szupermaraton lefutásában. Amikor tehette ment hegyet és sziklát mászni: ennek során feleségével megmászták a Mont Blanc-t, de mászott Horvátországban, Ausztriában és Dél Amerikában is. Ha nem volt éppen mód kint a természetben, akkor munka után mászóteremben.
Erős volt, de az igazi maratont az élet hozta számára és több mint tízéves küzdelem után a betegség legyőzte.
Nyugodj békében, az emlékedet megőrizzük.

Elhunyt Buskó András (1960-2020)

Életének 61. évében váratlanul elhunyt Buskó András, okl. vasútépítési és fenntartási mérnök, vasúti  futástechnikai szakmérnök, környezetvédelmi szakmérnök.

Henk Tamás 1948 – 2020

Végzettség: villamosmérnök, 1973 (BME híradástechnika szak), tudományos fokozat: MTA kandidátusa, 1985 (műszaki tudomány)
1973-1990 között a Távközlési Kutató Intézetben (TKI) dolgozott, 1985-től tudományos tanácsadóként. A műszaki tudomány kandidátusa fokozatot 1985-ben védte meg távközlés témakörben. Az 1985-1990 között a TKI Űrtávközlő berendezések és rendszerek főosztályának vezetője és az Intercsat berendezés számos áramkörének kidolgozója.
1990-től a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Villamosmérnöki Kar (VIK) Távközlési és Médiainformatikai Tanszéken (TMIT) egyetemi docens, majd 2013-tól tudományos tanácsadó. A BME VIK mérnök informatikus képzésében a „Távközlő hálózatok és szolgáltatások” alapképzésű tantárgy és az „Infokommunikációs hálózatok” szakirány alapító felelőse, továbbá a BME VIK gazdaságinformatikus képzésében az „Analytical Business Intelligence” szakirány alapító felelőse. Az „Okos város” tantárgy (BME – Nemzeti Közszolgálati Egyetem felnőttképzés) kidolgozója.
1992-2013 között a BME Nagysebességű Hálózatok Laboratóriumának (HSN Lab) alapító vezetője volt.
1997-1979-ben a Universty College Dublin kutatója. 2007-től a BME VIK Oktatási Bizottságának elnöke, majd 2009-től 2011-ig a Minőségbiztosítási Bizottságának alapító elnöke. 2010-2013 között a TMIT tanszékvezetője. A BME VIK-en a Duális MSc képzések megalapozója. A BME VIK címzetes egyetemi tanára volt.
Kutatási területe: digitális jelfeldolgozás, infokommunikációs hálózatok.
Tudományos szervezeti tagsága: MTA Távközlési Rendszerek Bizottsága, Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programtanács, International Federation for Information Processing.
Kitüntetései: Pollák–Virág-díj (Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület, HTE, 1982); Puskás Tivadar-díj (HTE, 1991, 2006); Széchényi-díj (megosztott, 1999), Gábor Dénes-díj (Novofer Alapítvány, 2003); Kozma László emlékérem (BME, 2005); Pro Facultate-díj (BME VIK, 2013).

Dr. Füst Antal 1940 - 2020

Sajnálattal közlöm, hogy édesapám, prof. dr. Füst Antal okl. bányamérnök január 28-án elhunyt.

A temetés időpontja: február 7. 13:00, helye: 3141 Zagyvaróna Fenyvesalja út temető II. parcella

Füst György
+36209579910

Dr. Jolánkai Géza 1942 – 2020

Elhunyt Jolánkai Géza, a hazai ökohidrológiai kutatások megalapozója, a tudományos eredmények széles körű gyakorlati alkalmazásának, a magyar vízgazdálkodás és környezetvédelem nemzetközi elismertetésének fáradhatatlan, kiemelkedő személyisége.

Dr. BIRÓ KÁROLY ÁGOSTON

Dr. Bíró Károly Ágoston egyetemi professzor, az EMT korábbi elnöke, életének 79. évében, 2020. január 6-án elhunyt.

Dr. Lorberer Árpád 1941-2019

Dr. Lorberer Árpád aranydiplomás építőmérnök, a hazai termálvizek és karsztvizek egyik legnagyobb ismerője, a Magyar Geotermális Társaság, a Magyar Hidrológiai Társulat, Magyar Karszt- és Barlangkutató Egyesület és a Hidrogeológusok Nemzetközi Szövetségének kitüntetett tiszteletbeli tagja 2019 július 29-én távozott el közülünk.

Subscribe to this RSS feed