BPMK

A jövő mérnökeiért szövetség szerint rugalmasabbá kell tenni a duális képzést

Rugalmasabbá kell tenni a duális képzés szabályozását, a vállalatok bekapcsolódása érdekében kézzel fogható ösztönzőket kell beépíteni a rendszerbe - olvasható az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) által a duális képzés sikerességének növelésére kidolgozott javaslatcsomagban.

A szövetség a duális képzés átalakítására irányuló javaslatcsomagját a múlt héten az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), Felsőoktatásért Felelős Államtitkárságának is átadta - tették hozzá. A képzés lehetséges átalakításai között szerepel például, hogy a duális hallgatók száma után a cégek sávos adókedvezményben részesüljenek, ezáltal a vállalati mentorok kieső ideje, a számukra fizetendő plusz juttatások nem a cégeket terhelnék.
Kiemelték: bár a duális képzés első tapasztalatai részben pozitívak, főként annak újszerűsége és gyakorlatorientáltsága miatt, a merev szabályozás nehezíti a koncepció megvalósítását. A jelenlegi modell keretei között a különböző iparágak  és felsőoktatási képzési területek szakmai sajátosságai számos esetben lehetnek akadályai a duális képzés bevezetésének.
Az EJMSZ szerint a probléma megoldása érdekében többféle modellt vagy modellváltozatot kell alkalmazni, az iparági és szakmai sajátosságok, valamint a képzők szempontjainak és a felsőoktatási képzési környezet sajátosságainak figyelembe vételével, mindezt úgy, hogy továbbra is meghatározó marad a vállalatnál folyó, munkába ágyazott tanulás.
A duális képzésnél az EJMSZ szerint a legégetőbb kihívás a közoktatás teljesítményének növelése a természettudományi, műszaki és informatikai, valamint a matematika területén. A szövetség szerint olyan közoktatást kell kialakítani, amely élmény alapúan képes oktatni a természettudományos ismereteket, képességeket fejleszt, gyakorlatorientált, problémamegoldásra készít fel, és önbizalmat ad a diákoknak.
A javaslatcsomag tartalmazza még az úgynevezetett duális képzési központok létrehozását, amelyek a képzésben részt vevő vállalatok és felsőoktatási intézmények számára lehetőséget biztosít arra, hogy az intézmények közötti kapcsolatépítés, a koordináció, módszertani fejlesztések, továbbképzések, felkészítések és tudásmegosztás megvalósuljon. (MTI)