BPMK

Mitől jó egy beruházás?

(Megjelent a Magyar Nemzet 2014. október 16-i számában)

Ha egy bővített mondatban kellene rá válaszolnom, azt mondanám: attól, hogy olyan tervekre van szükség, amelyet fölkészült mérnökök alkotnak. Vagyis mértéktartó, megvalósítható, jól kivitelezhető tervekre van szükség. Mert tervezni már a beruházói ötlet megszületésekor kell, és, hogy szakmai zsargont használjak, előterv-változatok alapján lehet továbblépni. A mérnökök vállán ezért komoly felelősség van, amely alól ők nem bújnak ki: a mérnöknek továbbá nemcsak a társadalom verbálisan megfogalmazott igényeit kell fizikai valósággá váltani, de tudásával, innovatív képességével új igényeket is kell támasztania a társadalom számára. Ezáltal járul hozzá a szűkebb vagy a tágabb környezete életszínvonalának a megteremtéséhez, és az emeléséhez. A mérnöki tevékenység célja a funkcionalitás, a költség-ráfordítás, az esztétikum, az épített és természeti környezet védelme közötti egyensúly létrehozása.

Mérnökkamarai vetetőként tisztem ráirányítani a politikai és a közvélemény figyelmét a mérnöki munka fontosságára.

A gazdaságot nem lehet jó beruházások nélkül fellendíteni. Válságos időkben bizony meglehetősen kicsi a beruházó-kedv, ezért jól meg kell gondolni minden lépést, és minden forintot jó helyre kell tenni. Először is fenntartható, a jövővel is számoló, munkahelyteremtő beruházásokra van szükség a nyomott gazdasági körülmények között. Ha van jövője egy létrejött műszaki alkotásnak, akkor a befektetett pénz mihamarabbi megtérül. Ezért valamely beruházás megvalósulásának feltétele a megfelelő műszaki előkészítés, és az átgondolt terv, és a megvalósulás sorána folyamatos műszaki kontroll. Ma már sajnos nem egy eset bizonyítja, hogy élhetetlen környezet jön létre a „nagyvonalú” beruházásokkal. Már többször hangot adtam annak az aggályomban, hogy kevés volt a megfelelő előkészítéssel és kivitelezhető tervvel rendelkező beruházás, ez pedig késleltette az elnyert források felhasználását, illetve az uniós pénzek lehívását. A mérnöki kamara más uniós tagországok gyakorlata alapján korábban már eddig is azt javasolta, hogy készüljön minél több jó tervváltozat, akár az asztalfiók számára is, hogy pályázati kiírás esetén ne legyen üres a kezünk, és forráselnyerés esetén – késlekedés nélkül – elő lehessen venni azokat.

Nem újabb kiadásokat generáló támogatások kellenek, hanem olyanok, amelyek közvetlenül hasznosulnak, és munkát, megélhetést adnak egy-egy régió, város és kisebb település lakóinak. Annak van értelme, hogy a beruházás ott „termeljen” eredményt, ahol azt véghezvitték, vagyis akár a forintosító haszon is helyben gyarapodjék, a külföldi befektető ne „menekítse” azt ki, legyen érdeke az országban tartani. Ezt rendkívül fontos szempontnak érezzük, vagyis olyan gazdasági és jogalkotási környezetre van szükség, hogy a külföldi befektető itt maradjon. Emellett a másik, legalább ekkora súllyal szempont a jövőre nézve is, hogy a hazai cégeket, a kiválóan felkészült magyar mérnökirodákat kell versenyhelyzetbe hozni, és ahol érdemes, ott előnyben részesíteni. Itt azt a társadalompolitikai szempontot is érdemes figyelembe venni, hogy a második, és harmadik generációs munkanélküliség fölszámolására is törekednünk kell végre, mert ez a jelenség demoralizáló hatású, és a fejlődés komoly gátja.

Úgy gondolom, hogy szakmailag eddig is jó munkát végeznek mérnökeink az uniós projekteknél. Ha az előzetes tervek olykor mégis elnagyoltak voltak, az abból eredt, hogy nem fordítottak elegendő pénz rájuk, a tervezésnek erre a fontos fázisára egyszerűen nem biztosított forrásokat az állami megrendelő. Az engedélyezési tervek is hadilábon álltak, többször csak hatástanulmányokon nyugodtak, ha egyáltalán nyugodtak, a sürgető beruházói/megrendelői elképzelések miatt.

Ne feledjük, hogy a mérnöki munka társadalmi vagy üzleti érdekeket szolgál, többnyire hosszú élettartalmú, nagy értékű létesítményeket hoz létre. Sok minden múlik azon, hogy mekkora bizalmat élveznek a döntéshozók részéről a tervek készítői, a mérnökök. Az új uniós ciklus kölcsönös egymásrautaltsága nívós beruházásokat, élhetőbb építészeti környezetet eredményezhet.

Ez szilárd meggyőződésem.