BPMK

A választott dátum cikkei: kedd, 14 november 2017

A város és folyója


A vízgazdálkodás olyan tudományos és mérnöki kérdésköröket ölel fel, amelyek alapvetően befolyásolják életkörülményeinket, ezért közérdeklődésre tartanak számot. Ezért nekünk, mérnököknek az a feladatunk, hogy megalapozott szakmai érveinkkel megváltoztassuk a vízzel kapcsolatos, társadalmilag káros nézeteket.

Naprakész mérnöki segítség 


A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara kapcsolattartói hálózatot hozott létre azért, hogy a mérnökök szűkebb pátriájuknak még hasznosabb polgárai lehessenek. Felajánlottuk tagjaink segítségét a lakóhelyük, működési területek szerinti önkormányzatoknak. Naprakészen tudjuk jelezni, hogy hol, mikor, milyen mérnöki feladatok jelentkeznek, azaz az önkormányzatok vezetőivel és a helyi szakembereinkkel összefogva segítjük egymást a feladatok megoldásában.


Pozitív várakozások az építőiparban


A mintegy négymillió lakást kitevő állománynak legalább fele nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, illetve hő-technikai követelményeknek; a középületek esetében az arány még rosszabb. Az ország energiafelhasználásának pedig közel 40%-a az épületeink energiaellátására fordítódik, melynek kétharmada a fűtés és a hűtés számlájára írható.

LEHETŐSÉGEK ÉS BUKTATÓK A DIGITÁLIS ÁTALAKULÁSBAN

Sokszor halljuk a médiában, hogy kormányzati cél az, hogy az internet 2018 végére minden háztartásba eljusson. A kormány egyértelmű szándéka, hogy a digitális átalakulásnak minden magyar polgár nyertese legyen, és Magyarország Európa legsikeresebb országai közé tartozzon. Ez egybeesik az Európai Unió által meghirdetett internet-menetrenddel, mely azt célozza, hogy Európa az IT szektorban is globálisan versenyképes legyen.

Egyedül nem megy!

Örömmel olvastam a Magyar Idők 2017. július 7-i számában Pintér Balázs cikkét „Főmérnökök kellenének a nagyobb településeken” címmel. A cikkhez kapcsolódóan a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnökeként néhány gondolatot szeretnék fűzni. 


KISZÁMÍTHATÓ ÉRTELMISÉGI UTÁNPÓTLÁST!

Népszerű az elmúlt negyedszázad oktatáspolitikájának bírálata, ám a sok üres szólam nem sok jót ígért eddig sem, és úgy gondolom, a mindenáron való kritikai attitűd nem kecsegtet a jövőben sem értékelhető eredménnyel. Az oktatás kérdéseit hideg fejjel, józanul kell átgondolni, a problémákat és a megoldási módokat higgadt érveléssel kell megtalálni. A felsőoktatás minősége nemzeti sorskérdéssé vált.

Ráfizetnek a trükkös tanúsítók

Még mindig előfordul a hibásan kiállított energetikai tanúsítvány, januártól már komoly pénzbüntetéssel is szankcionálhatók a sokat hibázó tanúsítók, bár ez a tévesen felminősített épületekben lakást vásárlókat aligha vigasztalja.

FELÚJÍTÁST, ENERGIATAKAÉKOSSÁGOT!

Lapjuk október 5-dikei számában gondolatébresztő cikk jelent meg Közel hétszázezer otthon szorulna felújításra címmel. A magyar mérnöktársadalom nevében szeretnék hozzászólni a fölvetett problémához, amely régóta foglalkoztat.
Elöljáróban leszögezem, hogy ahol mód van rá, ahol érdemes, ahol gazdaságos, ott újítsuk fel a régi épületeket! És – a figyelemfölkeltő írás mondanivalójához csatlakozva – az esztétikai állagmegóvás mellett kötelezzük el magunkat az energiatakarékossági szempontok kielégítése mellett is. Továbbá arra, hogy a kormányzat találjon egyensúlyt a lakásállomány és közintézmények korszerűsítésére felhasználni kívánt források között.

Az 5%-os ÁFA és az épületfelújítások

Az építőipar különleges helyet foglal el a nemzetgazdaságban. A nemzetközi és a hazai gyakorlat, valamint a tudományos kutatások igazolják, hogy az építőipari termelés hozzájárul: a gazdaság növekedéséhez, a környezet formálásához, a szegénység csökkentéséhez, a többgenerációs munkanélküliség felszámolásához és nem utolsó sorban a lakosság életkörülményeinek javításához, elégedettségéhez.


Subscribe to this RSS feed