BPMK

Közlekedésfejlesztés Magyarországon

Huszadik alkalommal rendezték meg a BPMK és a Közlekedési Tagozat éves nagykonferenciáját „Közlekedésfejlesztés Magyarországon”. A május 15-17. közötti esemény nyitónapján köszöntőt mondott Kassai Ferenc BPMK elnök, MMK alelnök.

Beszédét teljes terjedelmében közöljük:
„Köszöntök minden résztvevőt itt a Balaton partján, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata közös rendezésű jubileumi 20. „Közlekedésfejlesztés Magyarországon” című konferenciáján, Siófokon.
Immár két évtizedes hagyománya van ennek az évenként megrendezésre kerülő szakmai eseménynek, amely a közlekedésfejlesztés aktuális állapotáról és jövőbeli célkitűzéseiről szól, arról, hogy szakmánk hogyan állta ki az idők próbáját, hol kell erősíteni, hol és hogyan kell új erőforrásokat bevonni a sikerességéhez. A közlekedés célja a szállítás, amikor egy közlekedési eszköz segítségével embert, árut, földön, vízen, levegőben vagy szállító vezetékek segítségével információt, energiahordozókat meghatározott helyre továbbítunk. A közlekedésben a távolság és az idő elválaszthatatlan fogalmak. A kettő hányadosa a sebesség, amelynek növekedése a közlekedés fejlődésének egyik legfőbb jellemzője.
A közlekedés fejlődésének másik jellegzetessége az útvonalak egyre nagyobb sűrűsége. Rajtuk a forgalom nagysága és a közlekedés sebessége egyre rohamosabban növekszik. Az emberi leleményesség egyre könnyebbé és olcsóbbá teszi a közlekedési utak építésének problémáit és egyre biztonságosabbá teszi azokat.
Közúti közlekedésre használt összefüggő úthálózattal legelőször az ókori Mezopotámiaban találkozhattunk. E királyi utak nem mindenki előtt álltak nyitva, használatukat csak magasabb államérdekből engedélyezték. Az egyik legrégebbi közútlelet Babilonban a Marduk főisten templomához vezető út egy rövid szakasza. Az aszfalttal (földgyantával) – Babilonban naftának nevezték – bevont tégla alapzaton nyugvó kőlapok pontos elhelyezése igen precíz munkát kívánt, mert a rajta haladó áldozati szekér megbillenése baljóslatú jelnek számított volna. Ebből a leletből és a történelemből is nyilvánvaló, hogy a közlekedésbiztonság nem újkeletű igény, de mára a mindennapok szükségszerűsége.
A mostani – 20. jubileumi konferenciánk egyben a „Közlekedési Kultúra Napja 2018” rendezvénysorozat része, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a kulturált közlekedésre, széles körben terjessze a biztonságos és környezettudatos közlekedési magatartásformákat, népszerűsítse a toleráns, partnerségen alapuló közlekedés gyakorlatát, formáit. Ezen keresztül is szolgálja a közlekedés biztonságát.
Nem lehet elégszer felhívni a figyelmet a közlekedésbiztonság szerteágazó témakörére, mert ez mindennapi életünk egyik legmeghatározóbb, legfontosabb elemévé vált. Sőt, úgy is mondhatnám, hogy bizonyos értelemben a szakmai munka fokmérőjévé is vált ez a fogalom.
Az évenként megrendezésre kerülő közlekedésfejlesztési témákat taglaló konferencia alapvető célja ebben az évben is a különböző szakterületekről érkező kollégák tájékoztatása, a közös gondolkodás, eszmecsere elősegítése, a napi munkán túlmutatóan a közlekedés helyzetéről, a problémákról, az előttünk álló feladatokról, a meglévő lehetőségekről, a távlati célokról, koncepciókról, stratégiákról átfogó kép bemutatása.
A közlekedésfejlesztés célja a gazdasági élet igényeihez igazodóan, a felzárkózásban segítse az ország különböző adottságú térségeit.
Cél továbbá a gyorsforgalmi hálózat még hiányzó elemeinek pótlása; a megyei jogú városokat, a kiemelt gazdasági térségeket magas szintű kapcsolattal való összekötése. De figyelmet kell fordítani a vasúti pályafejlesztésekre, járműkorszerűsítésre, a szolgáltatási színvonal növelésére.
A közlekedés, mint szolgáltatás azt a szerepet tölti be a gazdaságban, mint az élő szervezetben az érhálózat jó működése, mert a nélkül nincs egészséges emberi élet.
Elmondhatjuk, hogy közlekedés nélkül nincs modern élet, nincs ipar, kereskedelem, az közlekedés fogalma elválaszthatatlan a mai világtól.
Idei konferenciánkon is az előadók a jelen kihívásainak megfelelően fölrajzolják a tennivalókat, és a közlekedési alágazatok szakmai elvárásainak tükrében adnak ajánlást, megoldási módokat.
Nem lehet elégszer hangoztatnunk, hogy minden fejlesztésnek, de különösen a közlekedésfejlesztésnek hosszú távú, megalapozott tervekre van szüksége, olyan tervekre, amelyeket felkészült mérnökök alkotnak.
Tervezni már a beruházói ötlet megszületésekor kell, mert a minőségi és fenntartható megoldások felé csakis a különféle előterv-változatok alapján lehet továbblépni. A mérnöki munka összehangolt rendszer, mely a tervezéstől a megvalósuláson keresztül az építmény teljes életciklusa alatti műszaki tevékenységekre is kiterjed. Ez rendkívüli felelősséget ró mérnökeinkre.
Végül engedjék meg, hogy idézzem Gróf Széchenyi István szavait: „Egy nemzet ereje a kiművelt emberfök sokaságában rejlik.”
Ezért is tartja a Mérnöki Kamara eminens feladatának a szakmai konferenciák, továbbképzések megrendezését, mert a mérnökségnek biztos alapokon álló tudásra van szüksége a mindennapokban, hiszen a mérnök is a kiművelt emberfők közé tartozik.”